1956 története

Az egyetemen 1956. október 22-én tartott diák nagygyűlés fogalmazta meg végleges formában a nép széles körében elfogadott 16 pontot, amely a forradalom politikai programját képezte.

Másnap, október 23-án délelőtt a műegyetemi hallgatók több ezer példányban sokszorosították a követeléseket tartalmazó pontokat és terjesztették szét a városban. A Műegyetemről indult október 23-án délután az a lengyel munkásokkal szolidaritást vállaló néma tüntetés, amelyet még aznap este a Sztálin-szobor ledöntése, a Rádió ostroma és a szabadságharc kitörése követett. 1956. november 4-ig a Műegyetem fontos szervező-elosztó központként működött, a szervezett formában létrehozott Nemzetőrség pedig szerte a városban rendfenntartó feladatokat látott el. A forradalom és szabadságharc leverése után csak 1957 februárjában indult újra az oktatás.

Az események részletesebb összefoglalása ITT olvasható.

A műegyetemisták 1956. október 23-i felvonulásának képei, amelyeket Précsényi Árpád egykori rektori hivatali munkatárs készített és családja bocsátott az egyetem rendelkezésére.

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc műegyetemi eseményeivel, vonatkozásaival foglalkozó, eddig megjelent kiadványok (a BME OMIKK állományában elérhetők):