„Ma is gyerekek kezébe kerül, és jellemzően ott is marad”

A Műegyetem is ünnepli Rubik Ernőt, egykori hallgatóját, aki 40 éve készítette el a világhírű bűvöskocka első változatát. Az évfordulóról jóformán az egész földkerekségen megemlékeznek.

Rubik Ernő 1967-ben végzett a Műegyetem Építészmérnöki Karán. Családja több szálon is kötődik a Műegyetemhez: édesapja is itt végzett gépészmérnökként, majd id. Rubik Ernő tanársegédként, később meghívott oktatóként tevékenykedett a BME-n (a legismertebb magyar repülőgép-tervező, aki a Góbé típusú vitorlázógép megalkotásával írta be nevét a repüléstörténeti könyvekbe, hagyatékát is a Műegyetem őrzi. – a szerk.).

A játékfeltaláló így vall indíttatásáról a vele készült legfrissebb interjúban:„Apámnak nemcsak a foglalkozása volt mérnök, ő lélekben is mérnökalkat volt, ennek élt. Ez alól a hatás alól, ha akartam, se tudtam volna kivonni magam, annak dacára, hogy bennem más irányú érdeklődés is mozgolódott. Elkalandoztam a művészet felé; képző- és iparművészeti gimnáziumba jártam, ahova ötvösként vettek fel, de aztán átmentem festő szakra, onnan pedig a szobrászatra. Aztán az építészet volt az a kompromisszum, amiben a mérnöki és a művészi irány is megvolt. Ez a kettősség a mai napig megvan bennem, és a kocka is tükrözi ezt.”

Rubik Ernő a Műegyetemen szerzett diplomát követően belsőépítészettel, dizájnnal foglalkozott, már a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (a korábbi Iparművészeti Főiskola, majd egyetem – a szerk.) oktatójaként.

A Rubik-kocka idén 70 éves feltalálójáról még nem készült film, bár a tervek szerint idén mutatják be azt az amerikai-magyar dokumentumfilmet, amelynek forgatása 2012 decemberében itt zajlott a Műegyetemen, a BME OMIKK olvasótermeiben. A kamera mögött Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr ült.

Az űrből köszönti a 40 éves Rubik-kockát a Masat-1! A jeleket a 437,345 MHz-es rádióamatőr frekvenciasávban, 2-GFSK modulációval küldi az első magyar kisműhold, amely több mint 800 napja állt pályára.