Képzési cél:

Az építészmérnökök képesek arra, hogy ellássák - elsõsorban a magasépítõ tevékenység (kivitelezés, gyártás, szolgáltatás, vállalkozás, szakhatósági munka, bizonyos tervezési és kutatási részfeladatok) munkáit. Természettudományi, mûszaki és mûvészeti, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a fentiekben leírt mûszaki feladatok megoldására, továbbá kellõ mélységû elméleti ismeretek birtokában a képzés második ciklusban történõ folytatására.

Az okleveles építészmérnök feladata és lehetõségei:

Építési mûszaki tervdokumentáció hagyományos módon, illetve számítógéppel segített tervezõrendszerekkel való elkészítése, kisebb léptékû magasépítési tartó-szerkezetek önálló erõtani és kiviteli tervezésére kézi és számítógépes módszerekkel egyaránt.
Építési mûszaki tervdokumentáció értelmezése, hogy az adott épület a funkciónak megfelel-e, tartószerkezete a várható mechanikai igénybevételeknek ellenáll-e, a választott épületszerkezetek eleget tesznek-e a tõlük elvárható és a szabályozásban elõírt követelményeknek, valamint esztétikusan illeszkednek-e a környezetükbe.
Az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellenõrzéséhez szükséges mûszaki-, gazdasági-, minõségügyi, jogi ismeretek együttes alkalmazása.
Új technológiák, szerkezetek, termékek megismerése, megértése.
A hallgatók elmélyült ismerteket szerezhetnek az õsi kultúrák, a hagyományos népi építészet gyökereitõl egészen napjaink építészetéig, Nyomon követhetik az építészet válaszait a folyton változó, fejlõdõ világ támasztotta feladatok megoldására.

Képzési cél:

Felkészült, nyelvtudással rendelkezõ építõmérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelõ tervezési és egyszerûbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közremûködésre. A jogszabályban meghatározott tervezõi és a vezetõ tervezõi jogosultság az elõírt gyakorlati idõ után az elvégzett ágazat és azon belüli szakiránynak megfelelõen szerezhetõ meg.

Szakmai kompetenciák:

Az alapfokozat birtokában az építõmérnökök képesek az elvégzett ágazat és szakiránynak megfelelõen:
•  kellõ szakmai gyakorlat után tervezõi és vezetõ tervezõi jogosultság megszerzésére;
•  egyszerûbb fejlesztési feladatok önálló megoldására;
•  irányítás mellett érdemi mérnöki közremûködésre bonyolultabb tervezési munkákban;
•  Kellõ szakmai gyakorlat után tervezõi jogosultság a többi ágazat és szakirány tekintetében.

Az alapfokozat birtokában az építõmérnökök képesek az építõmérnöki szakma teljes területén:
•  mûszaki vezetõi tevékenység végzésére;
•  építési mûszaki ellenõri tevékenység végzésére;
•  építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására;
•  településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén.

Továbbtanulási lehetőségek:

Képzési cél:

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik alapvetõ mikro- és makrogazdasági, ágazati és funkcionális közgazdasági ismeretek birtokában képesek a gazdasági intézményrendszer különbözõ területein és szintjei közgazdasági elemzõ munkára, önálló munka elvégzésére a döntés-elõkészítõ, döntés-elemzõ feladatok megoldásában, továbbá kellõ mélységû elméleti ismeretekkel rendelkeznek a gazdaságtudományi képzés második ciklusban - a mesterszakon - történõ folytatásához.

Szakmai kompetenciák:

Az alapfokozat birtokában a végzettek ismerik:
•  a gazdasági fogalmakat, összefüggéseket és elemzési módszereket,
•  a gazdálkodás különbözõ területeinek alapvetõ elveit és eszközeit,
•  a gazdasági kapcsolatok és intézmények rendszerét, mûködésük elveit és folyamatait,
•  a gazdasági erõforrásokkal való gazdálkodás, valamint a gazdasági szervezés és   irányítás alapelveit és   módszereit,
•  a nemzetközi gazdaság mûködésének törvényszerûségeit, benne kiemelten az EU mûködési rendszerét és politikáit.

Továbbtanulási lehetőségek:

Az alapszakon diplomát szerzettek a Gazdaságtudományi terület Közgazdasági és Üzleti ágán meghirdetett mesterszakokon (MSc) folytathatják tanulmányaikat.

Továbblépésre nyújtanak lehetõséget az alábbi tervezett mesterszakok:
•  Gazdaság-matematikai elemzõ
•  Közgazdasági elemzõ
•  Menedzsment
•  Üzletviteli (Business Administration)
•  Pénzügyi és számviteli
•  Nemzetközi gazdálkodás és marketing

Képzési cél:

A képzés célja a közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismeretek, készségek kialakítása, valamint ezek gyakorlat-orientált alkalmazásának kidolgozása. Felkészítés a gazdasági életben való részvételre és elõkészítés a mesterképzésre.

Szakmai kompetenciák:

Az alapfokozat birtokában a gazdálkodási és menedzsment szakon végzettek ismerik:
•  a gazdálkodás alapfogalmait, fõ összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezõket és azok befolyásolására használatos módszereket,
•  az erõforrásokkal, termelési tényezõkkel való gazdálkodás irányelveit, tervezési, elemzési, értékelési, lebonyolítási eszközeit, módszereit,
•  a gazddálkodási folyamatok irányításának, szervezésének és mûködtetésének alapelveit és módszereit,
•  a szervezetek és intézmények létrehozására, struktúrájuk, szervezeti magatartásuk kialakítására és változtatására vonatkozó alapelveket és módszereket.

Továbbtanulási lehetőségek:

Az alapszakon diplomát szerzettek a Gazdaságtudományi terület Közgazdasági és Üzleti ágán meghirdetett mesterszakokon (MSc) folytathatják tanulmányaikat.

Továbblépésre nyújtanak lehetõséget az alábbi tervezett mesterszakok:
•  Gazdaság-matematikai elemzõ
•  Közgazdasági elemzõ
•  Menedzsment
•  Üzletviteli (Business Administration)
•  Pénzügyi és számviteli
•  Nemzetközi gazdálkodás és marketing

Képzési cél:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a társadalmat mûködtetõ kommunikációs rendszereket, a társadalmi kommunikációt, valamint a kommunikáció és a média fontosabb intézményeit. Megszerzett tudásuk birtokában képesek a társadalmi kommunikáció alapvetõ intézményeiben kommunikációs munka végzésére. A végzettek kellõ mélységû elmélti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban - a  mesterképzésben - történõ  folytatásához.

Szakmai kompetenciák:

Az alapfokozat birtokában a kommunikátorok alkalmasak:
•  információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmai közönségnek idegen nyelven és a prezentáció legújabb eszközeivel hatékonyan kommunikálni,
•  az információk kritikus elemzésére és feldolgozására, az elemzés során felmerülõ problémák megoldására,
•  a kommunikáció és média intézményeiben szakmai tudásuknak megfelelõ munkakörök, feladatok továbbá közvetítõ-társadalmi segítõk, mediátorok, PR szakemberek tevékenységének ellátására.
Rendelkeznek együttmûködõ, kezdeményezõ, kapcsolatteremtõ képességgel, kommunikációs készséggel, önismerettel, kritikai önreflexióval, felelõsségtudattal, hatékony és sikerorientált gondolkodással.

Továbbtanulási lehetőségek:

Az alapszakon diplomát szerzettek a Társadalomtudományi területen belül elsõsorban  a Médiatervezõ mesterképzésben (MSc) folytathatják tanulmányaikat.

Képzési cél:

A képzés célja gazdálkodási mérnökök képzése, akik megfelelõ természettudományi, mûszaki tudományi, gazdálkodási és szervezéstudományi ismeretekkel rendelkeznek a termékek és szolgáltatások anyagi, informatikai, pénzügyi és humán folyamatai integrált megoldásához, továbbá  kellõ  mélységû elméleti ismeretekkel a képzés második ciklusban - a mesterszakon - történõ  folytatásához.

Szakmai kompetenciák:

A gazdálkodási mérnökök ismerik:
•  a mûszaki és menedzsment terület alapfogalmait és fõ összefüggéseit,
•  a termelési, szolgáltató folyamatok reál, humán, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseit,
•  a szervezetekben a mûszaki, gazdasági és menedzsment jellegû tevékenységeket, azok összefüggéseit,
•  termelõ és szolgáltató vállalkozások alapításához és menedzseléséhez szükséges ismereteket,
•  a kapcsolódó tudományok (pl. szociológia, pszichológia, jog) és a mûszaki- és menedzsment tudományok határterületeinek elveit és hasznosítható eredményeit,
•  a környezetvédelem, munkavédelem, minõségügy, iparjogvédelem, valamint
a fogyasztóvédelem követelményeit.

Továbbtanulási lehetőségek:

Az alapszakon diplomát szerzettek a Mûszaki területen belül elsõsorban a mûszaki menedzser mesterképzésben (MSc) folytathatják tanulmányaikat.

Képzési cél:

Legalább két idegen nyelven magas szinten tárgyalóképes gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismeretek és szakirányú tudásuk birtokában képesek a nemzetközi vállalkozói tevékenység végzésére és irányítására, szervezésére és kellõ ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történõ folytatásához

Szakmai kompetenciák:

Az alapfokozat birtokában a Nemzetközi gazdálkodási alapszakon végzettek (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) alkalmasak:
•  a nemzetközi áru, nemzetközi szolgáltatások és pénzügyi mozgások elemzésére;
•  regionális és hazai relációkban való párhuzamos gondolkodásra;
•  nemzetközi tárgyalások önálló vitelére;
•  a menedzsment funkciók gyakorlati alkalmazására;
•  önálló és csoportmunkára;
•  tárgyalási, prezentációs és meggyõzési technikák alkalmazására;
•  a problémák önálló felismerésére, a feladatok kijelölésére, rangsorolására és megoldására.

Rendelkeznek önálló probléma-felismerõ és -megoldó, továbbá innovációs készséggel, kritikai elemzõ és javaslattevõ (kezdeményezõ) készséggel, kapcsolatteremtõ, beilleszkedési és együttmûködési, valamint szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, toleranciával, a másság elfogadásának képességével.

Képzési cél:

A cél olyan energetikai mérnökök képzése, akik a szakterület gyakorlati mûveléséhez szükséges általános mûveltség, szakmai, informatikai és nyelvi ismeretek birtokában, kellõ gyakorlat megszerzése után alkalmassá válnak a nemzetgazdaság, ezen belül a települések, üzemek, intézmények és a lakosság biztonságos és gazdaságos energiaellátását tervezni, megvalósítani és üzemeltetni
•  a primer-energiahordozók ellátása: a szén- és szénhidrogén-technológiák, az atomenergia-hasznosítás, a megújuló energia-, a hulladékenergia-hasznosítás,
•  a villamosenergia-ellátás és a hõellátás,
•  az energiaátalakítás, -szállítás és -felhasználás,
•  a vezetékes és az egyedi energiaellátás,
•  az ipari és a mezõgazdasági energotechnológiák,
•  épületek, létesítmények energiaellátása és felhasználása,
•  a tervezés, a létesítés és az üzemeltetés, a karbantartás,
•  a mûszaki, a gazdasági és a környezetvédelmi követelmények érvényesítése szakterületein,
továbbá a kellõ elméleti megalapozás révén alkalmasak lesznek a képzés második ciklusában (mesterképzésben) való eredményes résztvételre.

Szakmai kompetenciák:

•  Mérnöki tevékenységhez kapcsolódó tárgyalási és vezetõi ismeretek alkalmazása.
•  Alapvetõ energiagazdálkodási, vállalkozási és szervezési ismeretek.
•  Informatikai eszközök alkalmazásával mûszaki tervezés és dokumentáció készítése.
•  Energetikai technológiák elemzése, tervezése, kivitelezése, üzemeltetése.
•  Megszerzett tudása birtokában képes legyen további tanulásra, ismeretei bõvítésére.
•  Energiaforrások és energiahordozók felhasználásának ismerete.
•  Energetikai gépek, berendezések és technológiák ismerete.
•  Villamos, hõ- és atomenergetikai mérési módszerek ismerete és alkalmazása.
•  Rendszer- és irányítástechnikai ismeretek alkalmazása az energetikai technológiai folyamatok területén.
•  Energetikai vonatkozású környezetvédelmi technológiák ismerete.
•  Alapvetõ munkavédelmi és minõségbiztosítási követelmények ismerete.

Képzési cél:

Gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetõleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a mûszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására, továbbá kellõ mélységû elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történõ folytatásához.

Szakmai kompetenciák:

•  gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezésére, szerkesztésére,
•  gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek elemei gyártásának, szereléstechnológiájának kidolgozására, irányítására,
•  gépészeti technológiai folyamatok irányítására, gépi berendezések kiszolgálásának szervezésére,
•  környezetbarát technológiák alkalmazására, mesterséges ipari környezet kialakítására, környezetvédelmi technikai eszközök tervezésére, gyártására, környezetvédelmi feladatok mûszaki irányítására
•  épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések elõkészítésére, szervezésére és irányítására,
•  hõ- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére, kivitelezésére,
felügyeletére és irányítására

Képzési cél:

Olyan mérnökök képzése, akik ipari  termékek tervezése, gyártása és forgalmazása területén:
•  rugalmasan és hatékonyan tudnak reagálni a piacgazdaság kihívásaira, elsõsorban a kis- és középvállalatok keretein belül,
•  mûszaki, esztétikai, humán, valamint gazdasági ismereteik és készségeik birtokában a termékfejlesztés valamennyi fázisában képesek a viszonylag önálló, alkotó munkára,
•  szervezõ és irányító tevékenységükkel képesek a termékfejlesztés innovációs folyamatát, a termékfejlesztéshez szükséges tárgyi, szervezeti és emberi erõforrásokat, illetve a termék életpálya egyes ciklusait menedzselni.
•  termékek, szolgáltatások és rendszerek formába öntése oly módon, amely kifejezi összetettségét és koherens azzal.

Szakmai kompetenciák:

Képesek hatékonyan használni a bevett elemzési, szintetizálási, tervezési és felmérési technikákat; Szakterületükön folyó munka koncepcióját megértik komplex és elõre kiszámíthatatlan  környezetben és rendelkeznek az adott munka sajátos aspektusai leírásához és az arról szóló véleményalkotáshoz szükséges képességgel; Képesek a tanult módszerek és technikák alkalmazására ismereteik és megértésük felülvizsgálatához, megszilárdításához, kiterjesztéséhez és alkalmazásához; Képesek projektek kezdeményezésére és kivitelezésére team munkában, elsõsorban multidiszciplináris környezetben; Képesek információk, elképzelések, problémák és megoldások átadására szakértõi és nem-szakértõi közönség számára,  nemzetközi környezetben is; Megszerzett tudásuk birtokában képesek további, magasabb szintû (pl.: MSc) tanulmányokra, ismereteik bõvítésére. Képesek viszonylag átfogó szinten termékeket tervezni, figyelembe véve az esztétikai, használati, piaci, idõtállósági, üzembiztonsági és kivitelezhetõségi szempontokat; Képesek a tárgyat konkretizálni, dokumentálni, vizualizálni és bemutatni; Képesek egy tervezési projektet összeállítani (tervezés, feladatok elosztása, team-munka, együttmûködés, stb.)

Továbbtanulási lehetőségek:

Az alapdiplomával rendelkezõk mester szakokon (MSc) folytathatják tanulmányaikat.
Továbblépésre nyújtanak lehetõséget pl.:
•  az Ipari termékfejlesztõ mérnök (MSc);
•  Termék és környezet design (MSc);  
•  Termékmenedzser (MSc)
szakok.

Képzési cél:

Mechatronikai mérnökök képzése, akik az elsajátított komplex természettudományos, elektronikai, gépészeti, informatikai és gazdasági ismeretek birtokában alkalmasak lesznek mechatronikai eszközök, berendezések felhasználásán alapuló gyártási, szerelési, minõségszabályozási folyamatok felügyeletére és irányítására, egyszerûbb mechatronikai szerkezetek tervezésére, valamint mechatronikai rendszerek üzemeltetésére és karbantartására, továbbá kellõ mélységû elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történõ folytatásához.

Szakmai kompetenciák:

A mechatronika nem egyszerûen csak egy új tudományterület, hanem mérnöki szemléletmód. Ez egy kiemelten mûvelt szakterület mellett feltételezi a másik kettõ alkalmazási szintû ismeretét is. A mellékelt ábra jól szemlélteti, hogy a mechatronika a gépészet, az elektronika és az informatika egymást átfedõ területe.

Továbbtanulási lehetőségek:

A BME Gépészmérnöki Kar tervezi a fentebb felsorolt területeken MSc képzés indítását, a szakmai ismeretek elmélyítése céljából.

Képzési cél:

Járműmérnökök képzése, akik képesek a közlekedési, szállítási- és logisztikai folyamatok sajátosságait
figyelembe véve a közúti- (személy és haszongépjárművek), vasúti-, vízi- és légijárművek ill. járműrendszerek, valamint
építő- és anyagmozgató gépek rendszer-szemléletű üzemletetésére, tervezésükkel, fejlesztésükkel, gyártásukkal, javításukkal kapcsolatos mérnöki alapfeladatok megoldására. E feladataikat a biztonság, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás szempontjait figyelembe véve képesek ellátni. A megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá válnak a képzés második ciklusban történő folytatására.

Szakmai kompetenciák:

Alapfokozat birtokában a járműmérnökök – a várható szakirányokat és ágazatokat is figyelembe véve – képesek:
• felismerni a közlekedési-, szállítási, anyagmozgatási folyamat megvalósításához szükséges eszköz-igényeket;
• járművek, járműrendszerek és anyagmozgató gépek, géprendszerek biztonságos, környezetkímélő, energiahatékony üzemeltetésének megszervezésére, lebonyolítására, irányítására;
• járművek tervezésével, gyártásával és javításával ill. ezek szervezésével kapcsolatos mérnöki alapfeladatok elvégzésére;
• járművek üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátására, szervezésére.

Képzési cél:

A képzés célja közlekedésmérnökök képzése, akik alkalmasak közlekedési folyamatok tervezésére, elõkészítésére, mûködtetésére és irányítására, a kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására, valamint ezen folyamatok eszközeinek megválasztásával, üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátására, beleértve az infrastruktúra, valamint az irányítási- és informatikai rendszer elemeit is. A megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak a képzés második ciklusban (MSc) történõ folytatására is.

Szakmai kompetenciák:

Alapfokozatú (BSc) végzettségû közlekedésmérnökök - a várható szakirányokat és ágazatokat is figyelembe véve - képesek:
•  a közlekedési igények felismerésére, az összefüggések meghatározására,
•  a közlekedési folyamatok megismerésére, a folyamatok lebonyolítására, a lebonyolítás technikai megvalósítására,
•  a közlekedési rendszer funkciójának megfelelõ folyamat megtervezésére, a technikai elemek megválasztására, a rendszer mûködésének menedzselésére,
•  a folyamatot kiszolgáló jármûvek és mobil gépek üzemeltetésére, fenntartására, az irányítórendszerek mûködtetésére, a környezeti szempontok figyelembevételére,
•  tervezõi-, szervezõi-, irányítási-, üzemeltetési feladatok ellátására,
•  hatósági és marketing tevékenység végzésére.

Továbbtanulási lehetőségek:

A közlekedésmérnöki alapdiplomával rendelkezõk számára a Kar három mesterszakon (MSc) kínál további, 4 féléves képzést. Ezek:
•  Közlekedésmérnöki mesterszak
•  Logisztikai mérnöki mesterszak
•  Jármûmérnöki mesterszak

A legjobb eredményeket elért végzett hallgatóknak, az MSc diploma megszerzése után lehetõség nyílik a Közlekedésmérnöki Karon folyó doktorandusz képzésbe történõ bekapcsolódásra, és ennek keretében részt vehetnek a karra akkreditált Közlekedéstudományi, illetve a Multidiszciplináris Mûszaki Tudományok (Gépészeti Tudományok és Közlekedéstudományok) címû doktori iskolákban folyó képzésben, amely a hazai közlekedési és jármûtechnikai tudományos utánpótlás nevelésének egyik fõ forrása.

Képzési cél:

Az alapszak képzési célja olyan logisztikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyagáramlást, valamint az ahhoz kapcsolódó információáramlást megvalósító logisztikai folyamatok és rendszerek alapszintű elemzésére, azok szervezésével, és irányításával kapcsolatos mérnöki alapfeladatok ellátására. Képesek a logisztikai rendszerek elemeit képező logisztikai gépek, eszközök, berendezések gyártásában, minőségellenőrzésében való közreműködésre, üzemeltetésük irányítására. A megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak a képzés második ciklusban történő folytatására.

Szakmai kompetenciák:

Az alapfokozat birtokában a logisztikai mérnökök – a szakirányokat és ágazatokat is figyelembe véve – képesek:
- felismerni az ipari termelési és gazdasági rendszerekben a közlekedési-, szállítási, anyagmozgatási folyamat, a logisztikai rendszer megvalósításához szükséges eszköz- igényeket;
- logisztikai rendszerek üzemeltetésének megszervezésére, lebonyolítására, irányítására; a logisztikai rendszerek egyes részleteinek tervezésével, gyártásával és javításával, illetve ezek szervezésével kapcsolatos mérnöki alapfeladatok elvégzésére;
- integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a mobilgépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az elektronika, és informatika szakterületeiről;
- a logisztikai rendszerek részfolyamatainak, és azok fizikai realizálását végző rész-egységeknek az összekapcsolására.

Képzési cél:

A képzés célja fizikusok képzése, akik a megszerzett ismeretek birtokában képesek tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytatni, ill. egyénileg és szervezett formában további tanulmányokat végezni. Korszerû természettudományos szemléletmódjuk képessé teszi õket arra, hogy a mûszaki és gazdasági életben, valamint az államigazgatásban irányító, szervezõ részfeladatokat lássanak el. A szakot végzõk elsajátítják a természettudományos gondolkodás alapjait és a racionális döntések meghozatalához szükséges gondolkozási sémák alkalmazását. Az egyetemi képzésbõl alapdiplomával kilépõk tudományos kutatóintézetekben, ipari vállalatok fejlesztõ és minõségvizsgáló részlegeiben helyezkedhetnek el, magas szintû tudományos segéderõként, illetve gyártási folyamatot szervezõ-irányító középvezetõként, továbbá betölthetnek mûszaki-természettudományos ismereteket igénylõ kommunikátori (ismeretterjesztõ, újságíró, PR) állásokat. Az elsajátított készségek széles körben, a szorosan vett szakmai szféra mellett az államigazgatástól a bankszakmáig lehetõvé teszik az elhelyezkedést, mert a szakon megszerzett mûveltség és problémamegoldó készség alapot ad a különbözõ pályákon való elinduláshoz és a szükséges speciális ismeretek késõbbi elsajátításához. Az alapképzés továbbtanulás szempontjából elsõsorban a mérnökfizikus, fizikus, csillagász, geofizikus, fizikatanár, alkalmazott fizikus, informatikus fizikus MSc szakok számára bocsát ki hallgatókat, de a mérnöki MSc szakok is a lehetõségek körébe tartoznak (pl. villamosmérnöki, informatikai, gépészmérnöki szakok).

Szakmai kompetenciák:

Alapfokozat  birtokában a fizikus:
•  ismeri a fizika alapvetõ jelenségeit és az értelmezésükhöz szükséges alaptörvényeket;
•  a megszerzett ismeretek birtokában képes további tanulásra, szakmai ismereteinek bõvítésére;
•  alkalmas a fizika, ill. szakirányú ismeretek alkalmazására az ipari, gazdasági, oktatási és államigazgatási területen felmerülõ kérdésekben;
•  alkalmas fizikai mérések elvégzésére, gyakorlati problémák megoldására más szakemberekkel együttmûködve;
•  képes fejlesztési folyamatok fizikán alapuló részének tervezésére és szervezésére;
•  építési mûszaki ellenõri tevékenység végzésére;
•  alkalmas a mindennapi életben felmerülõ természettudományosan értékelhetõ problémák nem szakemberek számára történõ megfogalmazására;
•  képes a természettudománnyal és a tudományszervezéssel kapcsolatos kérdések kommunikálására.

Továbbtanulási lehetőségek:

Mesterképzések, mint pl. mérnökfizikus, fizikus (és szakirányai: geofizikus, alkalmazott fizikus, informatikus fizikus), csillagász, fizikatanár, mérnöki MSc szakok (pl. villamosmérnöki, informatikai, gépészmérnöki szakok), a mesterszakok elvégzése után doktori képzés.

Képzési cél:

A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a természettudományi képzés kiváló hagyományokra, nagyszerû tanárokra tekinthet vissza, hallgatói közül kiemelkedõ mérnökök, világhírû tudósok kerültek ki. A Természettudományi Kar a hagyományokhoz méltó, a kor kihívásainak megfelelõ, a társadalmi-gazdasági igények alapján álló oktatási és kutatási célokat kíván megvalósítani.
A matematikusok képzésben olyan elméleti és alkalmazott matematikai ismeretekkel gazdagítjuk a hallgatókat, amelyek képessé teszik õket arra, hogy alapszintû matematikai ismereteket mûszaki, gazdasági, statisztikai és számítógépes területen alkalmazzák, továbbá hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák.

Szakmai kompetenciák:

Alapfokozat birtokában a matematikus - a várható szakirányokat is figyelembe véve - ismeri:
•  A matematika alapvetõ módszereinek alkalmazását;
•  Matematikai módszerek, elvek megszerzésének módjait és a kutatás fõ módszereit;
•  A felmerülõ problémák megoldási alternatíváit;
•  A matematikai elemzések eredményeit és azt - idegen nyelven és az informatika eszközeit is felhasználva - hatékonyan tudja kommunikálni.

Alapfokozat birtokában a matematikus - a várható szakirányokat is figyelembe véve - alkalmas:
•  Felelõsségteljes állás betöltésére, önálló döntéshozatalra, tevékenysége minõségtudattal történõ végzésére;
•  Továbbképzések segítségével új kompetenciák elsajátítására.

Továbbtanulási lehetőségek:

A diplomát szerzett matematikusok felvételt nyerhetnek a matematikus mesterképzésbe vagy más szakok által meghirdetett MSc képzésbe az ott megjelölt feltételek mellett.

Képzési cél:

A biomérnöki alapképzési szak célja kémiai, biológiai és mérnöki területek ismereteit integrálni képes, a széleskörûen értelmezett biotechnológia mérnöki kérdéseinek megoldására alkalmas szakemberek képzése. A kiképzett szakemberek ezeket a technológiákat alkalmazzák, irányítják a technológiai rendszereket és az azokat mûködtetõ személyzetet, analitikai vizsgálatokat, gyártásközi és végsõ minõségellenõrzést végeznek, résztvesznek a kutatás-fejlesztési, tervezési tevékenységben, technológiai eljárások tervezésében. Ismereteiket a mezõgazdaságban, a szolgáltatásban, a kereskedelemben és az államigazgatásban is alkalmazni képesek. Nyelvismeretük lehetõvé teszi legalább egy idegen nyelven a mûszaki dokumentáció megértését. A képzésben résztvevõk a szakon belül egy szûkebb szakterületen (szakirányban) speciális ismeretekre tesznek szert. A képzés nyújtotta ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak mesterszintû biomérnöki képzésben való részvételre.

Szakmai kompetenciák:

•  Megfelelõ ismeretek a kémiai, a biológiai és a biomérnöki tudományokban, valamint a gazdaságtudományokban a biológiai/biotechnológiai rendszerek biztonságos,  környezettudatos mûködtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására.
•  Gyakorlati készség laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására.
•  Részletesebb szakmai ismeretek, gyakorlati alkalmazási készség a választott szakiránynak megfelelõ szakterületen; képesség részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában.
•  Az elõbbi feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazása.
•  Átfogó ismeretek birtokában képesség a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére.
•  Nyelvismeret legalább egy idegen nyelven a mûszaki dokumentáció megértéséhez.
•  Megfelelõ természettudományos, szakmai és gazdasági alapismeretek, melyekre további ismeretanyag építhetõ MSc képzésben vagy más továbbtanulási formában.

Továbbtanulási lehetőségek:

Biomérnöki mesterképzés (MSc), egyéb MSc képzések (pl. vegyészmérnök MSc, környezetmérnök MSc), doktori képzés

Képzési cél:

Olyan korszerû természettudományos, ökológiai, mûszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkezõ környezetmérnökök képzése, akik a különbözõ területeken jelentkezõ környezeti veszélyeket képesek felismerni és a kárelhárítási tevékenységet irányítani. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a meglévõ környezeti ártalmak és károk csökkentésére, illetve megszüntetésére. A természeti erõforrások ésszerû felhasználását, hulladékszegény technológiák kialakítását, azok mûködtetését önállóan is meg tudják oldani. Képesek technológiai megoldásokat kidolgozni a hulladékok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására. Ismeretekkel rendelkeznek a természet- és tájvédelem és a környezetpolitika területén. Általános mérnöki képzettségük és egy világnyelv ismerete biztosítja a hazai és külföldi szakemberekkel való kommunikáció és "team" munka lehetõségét. Alkamasak a környezetvédelmi projektek tervezésére, szervezésére, ellenõrzésére és a mérnöki munkában való alkotó részvételre. A képzés nyújtotta ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak mesterszintû környezetmérnöki képzésben való részvételre.

Szakmai kompetenciák:

•  Környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minõségi jellemzõinek vizsgálatára mérési tervek összeállítása, azok kivitelezése és az adatok értékelése.
•  Környezetvédelmi kárelhárítás módszereinek ismerete, részvétel a kárelhárítás elõkészítésében és a kárelhárításban.
•  Vízgazdálkodási feladatok megoldása, részvétel döntés-elõkészítésben, tervezésben és üzemeltetésben.
•  Víz- és szennyvíztisztítási technológiák tervezése, üzemeltetése és optimalizálása.
•  Részvétel a szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési technológiáinak tervezésében, a technológiák üzemeltetése.
•  A környezetvédelmi eljárások (mûveletek, berendezések, készülékek) értékelése, kiválasztása, tesztelése, az üzemvitel ellenõrzése, szaktanácsadás.
•  Környezetvédelmi megbízotti, referensi stb. feladatok ellátása.
•  Környezetvédelmi szakértõi, tanácsadói, döntés-elõkészítési munkában való részvétel.
•  Hatásvizsgálatok végzése és hatástanulmányok összeállítása.
•  Közigazgatási, önkormányzati környezetvédelmi (település környezetvédelmi) hatósági, ellenõri, szakértõi munkakörök betöltése; települési környezetvédelmi program készítése.
•  Oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési, menedzseri tevékenység.
•  Környezetvédelmi létesítményeket - víz- és szennyvíztisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladéktároló, hulladékégetõmû, stb. - üzemeltetõ szervezetekben mérnöki, üzemviteli feladatok ellátása.

Továbbtanulási lehetőségek:

Környezetmérnöki mesterképzés (MSc), egyéb MSc képzések (pl. biomérnök MSc, vegyészmérnök MSc), doktori képzés

Képzési cél:

A vegyészmérnöki alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik a kémiai és vegyészmérnöki tudományokban, valamint a gazdaságtudományokban megfelelõ ismeretekkel rendelkeznek kémiai technológiai rendszerek és az azokat mûködtetõ személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végsõ minõségellenõrzés végzésére, részt tudnak vállalni a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, nyelvismere-tük lehetõvé teszi legalább egy idegen nyelven a mûszaki dokumentáció megértését. A képzésben résztvevõk a szakon belül egy szûkebb szakterületen (szakirányban) speciális ismeretekre tesznek szert. A képzés nyújtotta ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak mesterszintû vegyészmérnöki képzésben való részvételre.

Szakmai kompetenciák:

•  Megfelelõ ismeretek a kémiai és vegyészmérnöki tudományokban, valamint a gazdaságtudományokban kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos mûködtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására.
•  Gyakorlati készség kémiai laboratóriumi feladatok elvégzésére, új laboratóriumi metodikák elsajátítására.
•  Részletesebb szakmai ismeretek, gyakorlati alkalmazási készség a választott szakiránynak megfelelõ szakterületen.
•  Képesség részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában.
•  Az elõbbi feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazása.
•  Átfogó ismeretek birtokában képesség a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére.
•  Nyelvismeret legalább egy idegen nyelven a mûszaki dokumentáció megértéséhez.
•  Megfelelõ természettudományos, szakmai és gazdasági alapismeretek, melyekre további ismeretanyag építhetõ MSc képzésben vagy más továbbtanulási formában.

Továbbtanulási lehetőségek:

Vegyészmérnöki mesterképzés (MSc), egyéb MSc képzések (pl. biomérnök MSc, környezetmérnök MSc), doktori képzés

Képzési cél:

A képzés célja olyan mérnök informatikusok képzése, akik képesek mûszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások telepítésére és üzemeltetésére, valamint azok adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatainak ellátására, továbbá kellõ mélységû elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történõ folytatáshoz.

Szakmai kompetenciák:

Az alapfokozat birtokában a mérnök informatikusok képesek:
•  az informatikai módszereit igénylõ mûszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatainak ellátására;
•  informatikai és információs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazására;
•  programozásra objektum orientált és vizuális programozási környezetben;
•  szoftverfejlesztési metodikák alkalmazására, fejlesztési eszközök használatára;
•  információs rendszerek modellezésére, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzõk szimulációs vizsgálatára;
•  korszerû, általános célú operációs rendszerek telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére.

Az alapfokozat birtokában a mérnök informatikusok alkalmasak:
•  számítógépes és távközlõ hálózatok telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére;
•  kliens-szerver rendszerek programozására, WEB programozásra
•  vállalati információs rendszerek folyamatalapú funkcionális tervezésére és készítésére valamely "enterprise modeller" típusú eszköz segítségével;
•  döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, mûködtetésére.

Továbbtanulási lehetőségek:

A BME-n és más intézményben informatikai MSc szakokon, a feltételek teljesítése/vállalása esetén más MSc szakokon, szakirányú továbbképzésben való részvétel.

Képzési cél:

A képzés célja villamosmérnökök képzése, akik természettudományi, mûszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén villamosmérnöki feladatok ellátására képesek. Ennek megfelelõen az alapfokozat és a villamosmérnök szakképzettség birtokában közremûködhetnek villamos és elektronikus eszközök, berendezések, összetett rendszerek és létesítmények tervezésében, ezek gyártása és üzemeltetése során bemérési, minõsítési, ellenõrzési feladatokat oldhatnak meg, részt vehetnek üzembe helyezésükben, illetve villamosmérnöki ismereteket igénylõ üzemeltetõi, szolgáltatói, szervizmérnöki, termékmenedzseri, továbbá ezekhez kapcsolódó irányítói feladatokat láthatnak el. A képzésben résztvevõk a szakon belül egy szûkebb szakmai területen (szakirányban) alkotó mérnöki munkára készülnek fel, és képessé válhatnak a mesterszintû villamosmérnök képzésben való részvételre.

Szakmai kompetenciák:

Az alapfokozat birtokában a villamosmérnökök - a várható szakirányokat is figyelembe véve - képesek:
•  elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismereteikre is alapozva egyszerû analóg és digitális áramkörök tervezésére és kivitelezésére,
•  elektronikai berendezések és rendszerek tervezésére, analizálására, hibajavítására,
•  alapvetõ hardver és szoftver ismereteiket felhasználva számítógép kezelésére és programozására,
•  a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására,
•  fõbb villamos-ipari anyagok és technológiák felhasználását igénylõ feladatok megoldására,
•  irányítástechnikai eszközök alkalmazására,
•  a villamos energiaellátás és -átalakítás folyamatához kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására,
•  alapvetõ híradástechnikai és infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására,
•  alkalmazás-szintû ismereteik felhasználásával a kiválasztott szakirányban villamosmérnöki feladatok megoldására (tervezés, fejlesztés, üzembe helyezés, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás).

Továbbtanulási lehetőségek:

A BME-n és más intézményben villamosmérnöki MSc szakon, a feltételek teljesítése/vállalása esetén más MSc szakokon, szakirányú továbbképzésben való részvétel.