Idén először laborbemutatóval is várják a Matematikai Intézetben rendezett Alkalmazott Matematikai Napra érkezőket.

„Az alkalmazott matematika nem önálló tudomány, a többit szolgálja ki, ám segítségével jobban érthetjük a legkülönbözőbb tudományágak által felvetett kérdéseket” – hangsúlyozta Domokos Gábor, a BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanára. „Új matematikát csak a legjobb matematikusok alkotnak, de a meglévő sok kutatónak hasznos segítője: fizikusoknak, biológusoknak, de akár társadalomtudósoknak is. Az alkalmazott matematikai kutatáshoz természetesen szükséges némi szakmai műveltség, párosulva nyitottsággal és képességgel arra, hogy egy más tudományágban művelt részterületet le tudjunk fordítani a matematika nyelvére. Rendezvényünk mottóját a matematika óriásától idézzük, Neumann Jánostól, aki úgy vélekedett: ’Ha egy matematikai diszciplína messzire távolodik tapasztalati forrásától, az súlyos veszélyt rejt magában. A forrásától eltávolodott folyó jelentéktelen ágak sokaságává különül el, és a diszciplína részletek és bonyodalmak szervezetlen tömegévé válik.’ Az Alkalmazott Matematikai Napon a szélesebb közönségnek mutatjuk be e tudományág legérdekesebb felhasználásait.”

A tudományok többsége nagyon jól jellemezhető azzal, hogy mennyire matematizálódott: a fizika és a matematika nagyon szoros kapcsolatban áll egymással, együtt fejlődtek, a fizika egyes ágai szinte teljes egészükben matematikai modellekre épülnek, ezért a fizikusok nagy része remek alkalmazott matematikus is. „Van olyan tudomány, amelynek kapui előtt a matematika még csak „toporog”, és akkor lesz képes egy óriási lökést adni, ha az adott tudományág „beengedi e kapukon” – ecsetelte Domokos Gábor. „Az alkalmazott matematika akkor éri el a célját, ha egy másik terület tudósa már tud annyira modellezni a saját tudományában, hogy – ha maga nem is tudja megoldani a problémát – tálalni képes a matematikus részére. Nem könnyű, sokszor nem hálás tevékenység, de érdekes és látványos, amikor a matematika bekapcsolódik a többi tudományba a saját eszköztárával. A kémia egyes területein például nagy szerepe van a matematikának. A geológia jelenleg nagyon kevéssé matematizált, de például a biológiában az utóbbi húsz-harminc évben robbanásszerű változásokat hozott az alkalmazott matematika.”

A Műegyetem természetes közege az alkalmazott matematikának az oktatott és a kutatott tudományok jellege miatt is. „Az itt oktató matematikus kollégák szerencsére pontosan értik az ’alkalmazott’ jelzőt” – hangsúlyozta Domokos Gábor, emlékeztetve a 2003-ban alakult Alkalmazott Matematika és Számítógépes Fizika Kutató Központ szerepére a diszciplína gondozásában. A Központ éveken keresztül ernyőként fogta össze az ez irányú kutatásokat. Habár mára – forráshiány miatt – megszűnt, újjászervezésének igényét bizonyítja a szakterület iránti folyamatos érdeklődés. „Számos kollégám támogatta és támogatja az idei rendezvény megszervezését, külön kiemelném Szász Domokos akadémikust, akinek régóta szívügye az alkalmazott matematika, Horváth Miklóst, a TTK Matematikai Intézet Igazgatóját, valamint Károlyi Györgyöt, a TTK tudományos és nemzetközi dékánhelyettesét, aki a tervezés és szervezés lelke volt.”

Az Alkalmazott Matematika Nap szervezői:  Károlyi György, Domokos Gábor, Horváth Miklós  a tavalyi rendezvényen

Idén elsőként mutatkoznak be laborok. „A New Yorki Egyetem Courant Intézete egyike a világ legjelentősebb alkalmazott matematikai központjainak. Az intézetbe belépve a földszintjén laborokat találunk. Mi is úgy gondoljuk, hogy az alkalmazott matematikának fontos része a labor, a Műegyetemen ráadásul világszínvonalú egységeket találunk, például a Buttyán Levente által vezetett CrySys, vagy a Stépán Gábor által vezetett dinamikai labort” – fejtette ki a kutató. „Az alkalmazott matematika interdiszciplináris terület, mindenhonnan meg tud szólítani kutatókat. Lényegében az egész Műszaki Egyetem ’közös nyelvévé’ válhat – tudományos értelemben. Az Alkalmazott Matematikai Nap megszervezésével kiemelt célunk, hogy megmutassuk a műegyetemi hallgatóságnak a mérnöki tudományokban rejlő érdekes interdiszciplináris kapcsolatokat. Ezek biztosítják, hogy egy mérnöki diploma sokkal nagyobb távlatokat nyújtson, mint azt általában gondolják.”

- HA -

Fotó: Philip János