Mozgáskutatás, oktatás és gyógyítás egy helyen

Rendkívüli eredmények a BME Goethe Gait Lab mozgásvizsgáló laboratóriumában, amelyet egy konferencia keretében mutattak be.

A laboratórium kiváló eszköz a diákok és a fiatal kutatók motiválására. Felkelti érdeklődésüket és ráállíthatja őket a kutatói pályára – kezdte megnyitó beszédét Péceli Gábor rektor a Műegyetem Goethe Gait Lab mozgásvizsgáló laboratórium konferenciáján. A BME vezetője kiemelte, sokrétű munkát végeznek a laborban: nemcsak elméleti tudásunkat gyarapítja, hanem konkrét módszertanok kidolgozása, eszközök kifejlesztése zajlik.

A BME falain belül működő speciális mozgásvizsgáló laboratórium valóban egyedülálló kutatóhely. A kutatók ún. normálistól eltérő fejlődésű embereket tudnak fogadni, hogy állapotukat felmérjék – biztonságosan, gyorsan és fájdalommentesen. A sok adatot szolgáltató vizsgálati eljárásban lehetőség nyílik az egyes kórképek teljesebb feltérképezésére és az alkalmazott terápiák jobb kiválasztására, sőt, ez utóbbiak hatásmechanizmusát is pontosabban lehet vizsgálni.

A kutatóhely létrehozásában elévülhetetlen érdemei vannak a labor alapítójának és vezetőjének, Steiner Henriettenek, aki maga is mozgáskorlátozott. „Egyből tud validálni bármilyen elméletet, illetve eredményt” – mondta róla Benyó Zoltán, a BME Irányítástechnika és Informatika Tanszékének professzor emeritusa. A tudós hangsúlyozta, a labor számos tudományterületen segíti a kutatókat: a biomechanikától kezdve az anatómián, az élettanon, a szabályozáselméleten át a méréstechnikáig terjed a laborban végezhető tudományos kutatások sora.

A laborban végzett biomechanikai vizsgálatokat, az Ariel Performance Analysis System (APAS) elnevezésű, optikai elven működő, videó alapú, számítógéppel vezérelt mozgásanalizáló rendszer használatával végzik. Ez a rendszer egy nagyteljesítményű számítógépből és több digitális camcorderből, azaz különleges kamerából áll. Ez teszi lehetővé a mozgás több nézetből történő egyidejű rögzítését és a háromdimenziós képsorok létrehozását. A rendszert kiegészíti egy másik nagyteljesítményű számítógép, amely a kinyert adatokat statisztikailag elemzi az ún. SPSS 19 statisztikai analizáló szoftver segítségével. A további mérnöki munka eredményességéhez járul hozzá a későbbiekben egy másik, ún. „KI - Künstliche Intelligence, Artificial intelligence (mesterséges intelligencia)” adatgyűjtő és kiértékelő rendszer.

„A vizsgált területek, valamint a mögötte álló méréstechnikák és szimulációk – olyan, napjainkban egyre növekvő, és népegészségügyi szempontból is kiemelkedő területeket érintenek, mint a rehabilitáció, a segédeszközgyártás, a mozgásszervi megbetegedések növekedése, ezáltal túlmutatnak a tudományos kutatások és értekezések jelentőségén. Az eredmények közvetlen gyakorlati hasznosíthatósága akár a társadalom és az életminőség javítása irányába tett lépésekként is értékelhetők” – emelte ki beszédében a laboratórium munkájának jelentőségét Dr. Vajta László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.

A labor eredményei figyelemreméltóak, tudtuk meg az egészségügyi mérnök és orvos-biológus végzettségű Steiner Henriettétől, aki jelenleg PhD tanulmányokat is folytat. A laborban eddig 4014 mérést végeztek, ezek közül 558 hallgatók munkája volt. Hallgatóknak szánt jegyzet is készül. Csupán az elmúlt évben 16 publikációt adtak ki. A jövővel kapcsolatosan megtudtuk, hogy egy speciális tantermet is terveznek oktatási célra, továbbá kutatni szeretnék a gyógyszerek hatásmechanizmusát.

A labor egy egyre erősödő társadalmi igényt is kielégít – tette hozzá Steiner Henriette. Egyre több olyan megbetegedés fordul elő hazánkban, amelynek kezelését célzottabbá lehet tenni a mozgáslaborban végzett vizsgálatokkal. A labor különlegességét jól szemlélteti, hogy alkalmazzák a lovasterápiát, van egy-egy speciális karate csoportjuk, valamint egy Steady motion fitness csoportjuk, foglalkoznak rheumathoid arthritisszel, cerebralis parezissel küszködőkkel. A kezelések közös vonása és egyben kulcsa a mozgás. A tevékenységi körök közül külön szükséges kiemelni az endoszkópiás sebészeti eljárást, ahol a műtét közben emberi kezeket utánzó, csuklós-fogós végződéses karokat használnak a megvilágításhoz és a megfigyeléshez. Ehhez van a tanszéken egy oktató eszköz, amelynek segítségével a laparoszkópia használatát tanítják, illetve tesztelik orvostanhallgatóknál. Ez nagymértékben segíti, hogy az orvosok megfelelő kéz- és testtartással használják ezeket az eszközöket.

A nemzetközi kapcsolatok kiépítése fontos szempont a Goethe Gait Lab munkájában, hiszen fontosnak tartják a kapcsolatfelvételt más kutatóhelyekkel. Egy másik cél a vizsgálati módszer elérésének biztosítása minél szélesebb körben. Ami pedig a labor oktatási tevékenységét illeti, jelenleg 5 diplomatervező és 3 önálló laboratóriumi munkát végző hallgató dolgozik a laborban. Rajtuk kívül még heten biomechanika gyakorlati és elméleti órákon vesznek részt.

A konferencián a szakmai előadások végeztével laborbemutatót rendeztek „Mozgásvizsgálat és a virtuális valóság” címmel.

Fotók: Pintér Erik