A Műegyetemet érdemes fenntartani, fejleszteni, elismerni – erősítették meg kormányzati tisztségviselők, vezérigazgatók és szakmai szervezetek vezetői a „Számoljon velünk” konferencián.

A Műegyetem jól teljesít – összegezte az elmúlt évek munkáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora a „Számoljon velünk – Kutatásfejlesztés és Innováció a Műegyetemen 2013” konferencia köszöntőjében. Péceli Gábor számokkal világította meg a részleteket: a BME 418.1 pontos átlagos felvételi pontszámával országosan a második helyen áll a Színház-és Filmművészeti Egyetem 419 pontja mögött. (A Corvinus a 3., a Semmelweis Egyetem a 7., az ELTE a 8. helyen szerepel az összehasonlításban.) A Műegyetemre tehát a felső harmadban teljesítő diákok jönnek.  A magyarországi hallgatók 8,1%-a jár ide, nappalin az összes nálunk tanuló diák 10%-a kap képzést. Figyelemreméltó az oktatói gárda eredményessége – fűzte hozzá a rektor. Az összes minősített oktató 7%-a, a főállású akadémikusok 20%-a ezen az egyetemen végzi munkáját. Magyarország összes tudományos közleményének 9%-a a Műegyetemen folytatott kutatómunka eredménye. A Webometrics nemzetközi felsőoktatási rangsorában a BME a 325.

A Műegyetem jövője borúsabb, mint eddig bármikor – állapította meg a rektor. Az egyetem 2013-ban ismét megkapta a kutatóegyetemi minősítést, ám a nyolc felsőoktatási intézményre jutó 10 milliárd forintos ún. Kiválósági Alapból mindössze 5,7%-ot kapott. Nagyon nehéz helyzetben van a Műegyetem – jelentette ki Péceli Gábor –, a fenntartói finanszírozás reálértéken mindössze a 2008-as szint 60%-a. Ilyen körülmények között 2014-ben képtelenség lesz azt a szolgáltatást nyújtani az országnak, a nemzetnek, amit eddig. A Műegyetem ugyanakkor már évekkel ezelőtt végrehajtott egy olyan szerkezeti átalakítást, ami a jelenlegi kormányzati elvárásoknak megfelel, így fogadóképes, minőségelvű, hatékony, a korábbi hibákat elkerülni képes szervezeti keretek között tevékenykedik.

Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára megerősítette, hogy a tárca „számol” a Műegyetem szakember-gárdájával, és egyúttal köszönetet mondott az évek óta nyújtott hathatós segítségért és kitartásért, amit az egyetem munkatársaitól kapott a minisztérium. Emlékeztetett arra az ún. elöntési modellre, amelyet az Egyetemen dolgoztak ki, és a Sajó áradásakor, majd később a kolontári vörösiszap-katasztrófa idején tudtak alkalmazni. A katasztrófavédelem pedig a kockázatelemzésekben kap segítséget a Műegyetemtől. Hozzátette, a szegedi lézerberuházás minőségellenőrzésében számos műegyetemi tanszék vállalt jelentős szerepet az alapozástól a berendezésekig. Rendőri munka nem létezhet hatékony mérnöki támogatás nélkül – hangsúlyozta Szaló Péter –, mint ahogy az építésügy vagy az örökségvédelem sem. A Műegyetem a Belügyminisztérium stratégiai partnere az épületenergetikai programok kialakításában is – mondta végül.

Szaló Péter

Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedésért felelős helyettes államtitkára szintén „számol” a Műegyetemen fellelhető szakértelemmel. A mérnöki tudás megkerülhetetlen a magyar közlekedési ágazat fejlesztésében – szögezte le –, utalva a készülő nemzeti közlekedési stratégiára is. Az államtitkár a tárca elkötelezettségéről beszélt a biztonságos és intelligens közlekedés megteremtéséért. Ez kihívást jelenthet a mérnökök számára is –állapította meg. Bejelentette, hogy mostantól a minisztérium a BME-n tíz diplomamunka megírását támogatja a közúti közlekedésbiztonság témakörében, amivel motiválni szeretné a legfiatalabb mérnököket. Hamarosan egyetemi nyílt napot is szerveznek a közlekedésbiztonságról – jelentette be. A BM közös közlekedési programot is indít a Műegyetemmel – hangsúlyozta Schváb Zoltán. Aki itt végez, annak megbecsült és jó munkája lesz – fogalmazta meg a helyettes államtitkár, aki maga is itt szerzett diplomát, majd tudományos fokozatot.

Schváb Zoltán

Nikodémusz Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője az ipar és az egyetem kapcsolatának jelentőségéről szólt. A Műegyetemen ma is vannak korszakos mesterek, akiktől tanulni lehet – hívta fel a hallgatóság figyelmét a főosztályvezető. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a múlt héten elfogadta a nemzeti innovációs stratégiát, amelynek végrehajtása egyebek mellett a kutatás-fejlesztések adóoldali ösztönzésével, és egy innovációs ötlet valóra váltásának korai szakaszában tartó, ún. seed vállalkozások támogatásával valósul meg. Arra biztatta a Műegyetem vezetőit, hogy pályázzanak a szeptembertől intézmények számára kiírandó pályázatokon.

Nikodémusz Antal

A rendezvényre készült kiadvány egyértelművé teszi, hogy érdemes számolni a Műegyetemmel.

A plenáris előadásokat követően a vállalatvezetők fóruma következett.  

A frissen végzett mérnököket legnagyobb mértékben foglalkoztató két társaság, a Knorr-Bremse és az Ericsson vezetői egybehangzóan az ágazati elvárások és az egyetemi képzés közelítéséről beszéltek. Lepsényi István, a Knorr-Bremse Kft. vezérigazgatója elmondta, hogy az innovatív és jól szervezett mérnöki munka a válság idején is jövedelmező tudott maradni.

Lepsényi István

Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgató-helyettese szorgalmazta, hogy az egyetemi mérnökök több üzletileg – nemcsak publikációként – hasznosítható fejlesztésre összpontosítsanak, keressék az ipari partneri kapcsolatokat és dolgozzanak csapatban. Nincs ma mobilhívás a világon magyar mérnöki hozzájárulás nélkül – jegyezte meg.

Jakab Roland

Mészáros Csaba, az Evopro Kft., mint sikeres hazai középvállalkozás vezetője szellemi képességeink itthoni hasznosítását emelte ki, és a hazai termékek fejlesztésére irányuló innovációs tervek megvalósítására biztatta az egyetem munkatársait. Síkra szállt a mérnökkivándorlás csökkentése és a magyar szürkeállomány hazahívása mellett.

Mészáros Csaba

Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnökeként a mérnökké válás folyamatáról szólt, amely nem a diploma kézbe vételével zajlik le. Kulcsjelentőségű a Kamara és az Egyetem kapcsolatának erősítése a mai atomizálódott mérnöki szakmában – fejtette ki. Javasolta a mérnökképzés áttekintését, és egyes szakirányoknál az osztatlan képzéshez történő visszatérés megfontolását.

Barsiné Pataky Etelka

Ábrahám László, az elektronikai eszközöket gyártó National Instruments Hungary Kft. vezérigazgatója a piacra jutás buktatóit ecsetelte, és a mérnökképzés „rendbe tételéért” emelt szót, hozzátéve, hogy a Műegyetem megbecsülendő mérnökképző intézmény ma Magyarországon. Úgy vélte, sikerük záloga a lendületes és innovatív munkavállaló.  A több mint 1000 főt foglalkoztató NI Hungary Kft. gyártását szakképzett mérnökök  és egy kutatás-fejlesztési mérnökségi csoport támogatja.

Ábrahám László

Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnök-helyettese a BME kiemelt szerepére utalt a megvalósítandó innovációs stratégiában, a technológiai tudástranszfer elősegítésében. Példaértékűnek minősítette az egyetem tevékenységét, de felhívta a figyelmet a globális verseny teremtette magas szintű követelményekre. A NIH stratégiai partnerként „számol” a BME-vel – közölte.

Deák Csaba

Fekete Csaba, a Főtáv első embere az önkormányzati tulajdonú társaság mérnöki folyamatait jellemezte.  Mint mondta, a Főtáv jó iparos mérnököt keres, mert ennél a vállalatnál nem fejlesztőmérnökre van igény. Annak a véleményének adott hangot, hogy a valósághoz közelebb kell hozni a mérnökképzést, és javasolta a „tudatformáló” képzések bevezetését. A jó mérnöki középrétegre óriási szükség van – osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel.

Fekete Csaba

Bánhegyi Gábor, a Semmelweis Egyetem képviseletében azt kérte, hogy a két felsőoktatási intézmény „számoljon” egymással, utalva a nagyszámú értékes közös képzésre, mint amilyen például az egészségmérnököké. Kifejtette: a SE hasonló gondokkal küszködik, mint a Műegyetem. A jövő tendenciáját megrajzolva úgy fogalmazott, 20 év múlva az orvostanhallgatók alaptantárgyait mérnöktanárok fogják oktatni.

Bánhegyi Gábor

Briglovics Gábor, az ALPIQ Csepel Zrt. vezérigazgatója az energetikában végzett mérnöki munka szükségességéről beszélt. A 400 megawattos teljesítményű, gázturbinás erőművet üzemeltető társaság intelligens megoldásokat és kiváló szaktudást kínál a villamos energia termelése, kereskedelme és értékesítése valamint az energiaszolgáltatások területén.

Briglovics Gábor

Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke a tehetségek felkarolását és a rátermett fiatal mérnökök gondozását ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. A rendezvény keretében átadták a Pro Progressio Alapítvány BME Innovációs Díjának elismeréseit. 2013-ban második alkalommal, a hallgatók és az oktatók részére meghirdetett pályázat keretében a – BME két éves kutatóegyetemi programjában született – két legjelentősebb innovációs eredményt jutalmazták, 1-1 millió Ft-os ösztöndíj odaítélésével.

Pakucs János

Fotó: Philip János

Összefoglaló videót itt tekinthet meg a rendezvényről.