Egy ilyen rangos kitüntetés mindig egy alkotó közösség összmunkája

Villáminterjú Palkovics Lászlóval, a Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával a nemzeti ünnepen átadott elismerés után.

Palkovics László, a Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést vehette át „a járműiparban elért kiemelkedő kutatási eredményei, valamint példaértékű iskolateremtő tevékenységének elismeréseként.”

A tanszékvezető a bme.hu kérdésére elmondta, hogy egyáltalán nem számított a kitüntetésre. „Igazság szerint meg is lepett, hogy a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium felterjesztése alapján ilyen rangos elismerésben részesített a köztársasági elnök” – tette hozzá Palkovics László. Mindig a maguk helyén kell értékelni a kitüntetéseket – adott hangot a véleményének a tudós, hiszen – bár rendszerint egy ember veszi át –, mindig egy alkotó közösségben végzett munkája, az ott elért eredményeinek elismerése. Palkovics László úgy véli, a kitüntetés nemcsak neki, hanem a vele együtt dolgozó kollégáinak és a tanszéknek is motiváló elismerést jelent.

A tanszékvezető fő kutatási területe az irányított járműrendszerek, ezen belül felfüggesztéssel, kormány- és fékrendszer irányítással és hajtáslánccal kapcsolatos irányítási feladatokkal foglalkozik. „Amire leginkább büszke vagyok mérnökként, hogy a még 1992-ben kidolgozott, többtagú járművek fékrendszer alapú menetdinamikai irányító rendszerét (közismert nevén ESP – a szerk.) az ötlettől, annak szabadalmaztatásán keresztül, az alapkutatási feladatok megoldásáig 2001-ben termékké sikerült fejleszteni, majd a nemzetközi jogszabályok létrehozásával foglalkozó bizottságot is vezethettem” – árulja el a tudós. Eredményei alapján az Európai Unió a rendszert 2012-től kötelezővé tette minden haszongépjármű, tehát teherautó, autóbusz és pótkocsi részére. Munkája oktatást és kutatás-menedzsmentet érintő részéről pedig azt emeli ki Palkovics László, hogy volt tanítványai komoly pozícióban, szintén hasonlóan jelentős területekkel foglalkoznak: van köztük felsőoktatási intézmény rektora (Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora – a szerk.), valamint fejlesztési vezető itthon és külföldön is.

A kutató és munkatársai a szabályozott járműdinamikai terület kutatását 1984-ben kezdték, amelynek a kutatáson túli gyakorlati alkalmazhatóságát hamarosan lehetővé tette az elektronika fejlődése. Ebben a kutatási tevékenységben gyakorlatilag minden olyan járműrendszert megvizsgáltak, ami az autó menetdinamikáját meghatározza – kormány, fék, felfüggesztés stb. –, és megpróbálták az adott rendszer viselkedését a megfelelő tényezőkkel úgy befolyásolni, hogy kielégítsék a menetdinamikára vonatkozó összes optimalitási kritériumot (pl. a kívánt útvonaltól való eltérést, lengéskényelmi mutatókat, úttartást).

Jelenleg azt a területet keresik, amely az elkövetkező 30 évben hasonló kihívásokat tartogat, és feladatok megoldását igényli, és amelyeket hazai környezetben is világszínvonalon lehet kutatni és fejleszteni – összegezte a jövő feladatait a Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék vezetője.  Most több területtel is foglalatoskodunk az energiatakarékos és korszerű e-mobilitás tárgykörén belül – fűzte hozzá Palkovics László.

Fotó: Botár Gergely