Környezettudatos építés szakmérnöki képzés indul a Műegyetemen. Az építési szakemberek jelentkezését szeptember 10-ig várja a BME Építészmérnöki Kar. 

Az építés, az építőipar az egyik legnagyobb környezetszennyező, ezért nagyon fontos az iparágban dolgozók megszerzett tudását egy új, környezettudatos szempontrendszer szerint átgondolni – összegzi az új szakmérnöki képzés fő célját Becker Gábor, az Építészmérnöki Kar dékánja a bme.hu kérdésére.

Az építésben dolgozók sokféle szakmát űznek: ingatlanfejlesztők, tervezők, kivitelezők, önkormányzati szakemberek, épületgépészek, épületvillamossági szakemberek, szerkezettervezők. Tudásukban jelenleg gyakorlatilag semmilyen szempontból nem jelenik meg a környezettudatosság – figyelmeztet a kar vezetője, aki úgy véli, akkor lesz hatékony a „környezettudatosságra oktatás”, ha nem tantárgyi szinten, hanem egészében jelenik meg ez a szemlélet. „Ebben nem állunk rosszul, de van még mit tennünk” – teszi hozzá Becker Gábor. Oktatóink egy része kénytelen volt ezt a szemléletmódot „megtanulni” egy-egy konkrét ipari-tervezési megbízás okán, de nagyon gyakori a belső elhivatottság is, ami főleg a fiatalokra jellemző – mondja a kar vezetője.

A BME dékánja azt ígéri, hogy az új szakmérnöki képzésre jelentkezők megismerkedhetnek azzal, hogy az építésben is figyelembe lehet venni egyszerre a gazdaságosság és a környezettudatosság szempontjait. Becker Gábor szerint sajnálatos, hogy a hazai beruházásoknál szinte kizárólag a napi költségekre figyelnek. Ez oda vezethet, hogy nemcsak a környezettudatosságig, de még a valódi gazdaságosságig sem jutnak el. „Ugyanakkor szeretik felhúzni a zöld zászlót” – fogalmaz az Építészmérnöki Kar dékánja, arra utalva, hogy a témakör hangoztatása ugyan széleskörű, de a hazai tervezési és építési gyakorlatban alig áll rendelkezésre megalapozott és rendszerezett tudás, valamint erre felépíthető valódi, hiteles eszközrendszer.

A fenntartható építés energetikai szemléletű része ma már általánosan elfogadott nálunk is. De ha valóban hosszú távon gondolkozunk, egy komplex környezettudatos megoldás tud igazán versenyképes lenni – hangsúlyozza Becker Gábor. A gazdaságos energiafelhasználásra (fűtési energia, az építőanyagok gyártása és az építési tevékenység közben felhasznált energia) már többé-kevésbé odafigyel a szakma, de más aspektusokra, pl. a meglévő anyagok felhasználására, a környezetszennyezésre, a vízre és a levegőre még alig érzékeny – foglalja össze az Építészmérnöki Kar dékánja a képzésben részt vevő szakemberek előtt álló feladatok sorát.

Bíztató, hogy a környezettudatosság egyre gyakrabban figyelhető meg az épületek tervezési fázisában is – erősíti meg a bme.hu kérdésére Becker Gábor, hozzátéve, hogy ez szintén gondolkodásbeli átalakulást igényel. Ebben egyre jobbak vagyunk – hangsúlyozza –, ami összefügg egyebek mellett az éghajlatváltozással, az egyre melegebb hazai nyarakkal. Korábban egy lakóépületnél az ablakok árnyékolásával nem nagyon foglalkoztak, most már látjuk, hogy szükség van erre is, hiszen a redőnyök, roletták nem igazán hatékonyak – említ egy hétköznapi példát Becker Gábor. A legfontosabb terek tájolási iránya is változóban van, már nem biztos, hogy mindig délre vagy nyugatra jó nyitni ablakot – sorolja.

Az építészmérnök képzés az elmúlt 130 évben analitikus jellegű volt – mondja a kar vezetője –, vagyis „megtanítottuk, hogy mi a tégla, abból hogyan lehet falat, majd házat emelni” – érzékelteti Becker Gábor a legfőbb különbséget a holisztikus szemléletű oktatással szemben. Ez utóbbi ugyanis az elgondoláshoz keresi a műszaki megoldásokat: a hallgatónak azt kell tudnia, hogy ha célja van az építendő házzal, azt hogyan tudja elérni. „Úgy érzem, ebbe az irányba kell haladnunk az oktatásunkban” – hangsúlyozza az Építészmérnöki Kar dékánja azzal, hogy a klasszikus építészet azért mindig a feladat egészét próbálta megközelíteni.

Becker Gábor azért is bízik a környezettudatos építés szakmérnöki képzés sikerében, mert tapasztalatai szerint ma egy nyitott, érdeklődő fiatal eleve holisztikusan, azaz az egészet együtt szemlélve gondolkodik ilyen kérdésekről. A képzési tematikáról elárulta a bme.hu kérdésére, hogy azt „már több éve dédelgetik”, mivel elég nagy felelősség egy új szemléletű képzés kialakítása. Alapvetően saját ötletek alapján dolgozták ki a tantervet, csak kevéssé vettek át külföldi mintákat (pl. a müncheni egyetem méltán elismert energia design képzését) mivel azok főként az energiakérdésre koncentrálnak. A tantárgyak elsősorban azokat az ökológiai-társadalmi-gazdasági-természettudományos ismereteket szeretnék átadni a hallgatóknak, amelyek segítségével gondolkodásmódjuk átalakul – zárja a beszélgetést Becker Gábor. Az induló képzésben megismertetik az alkalmazható eszközrendszereket, és bevezetik az érdeklődőket a gyakorlati alkalmazásokba is. Minden félévben készítenek majd egy olyan tervezési munkát is, amelyben az addig tanultak jól alkalmazhatók.

B.K.

Fotó: Philip János