Ismét együtt a Műegyetem szenvedélyes rádiósai

A fennállásának 90. évéhez közeledő Műegyetemi Rádió Club minden év novemberének második hétvégéjén tartja Műszaki Napját.

A rendezvény nyitott a rádiózás iránt érdeklődők számára – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Gschwindt András, a Műegyetemi Rádió Club (MRC) titkára. A közel 70 fős közönség a klub tagjaiból, egyetemi hallgatókból és az ország szinte minden részéből érkezett érdeklődőkből állt, akiket ebben az évben négy előadással és az azt követő kötetlen beszélgetés lehetőségével vártak a szervezők.  

Az idei előadások a hobby jellegű rádiózáshoz kapcsolódtak, beleértve az ehhez kötődő klubok működésének kedvcsináló bemutatását is – mondta a klub titkára. Nagy érdeklődést váltott ki például a Pilis rádióklubról szóló előadás, amely egy sokrétű, korban és tudásban eltérő, ám a rádiózás iránti szenvedélyükben osztozó közösséget mutatott be. A kifejezetten műszaki részek a levegőben szabadon „úszó” ballonokkal történő hírközléshez, képátvitelhez, telemetria rendszerhez és az első magyar műhold, a Masat-1 sikeres pályára állását követő másfél év eseményeihez kapcsolódtak.

Gschwindt András beszélt a műhold újjáépített vezérlőállomásáról, bemutatva a „villámmentesítés” gondjait is. Az E épületen, a BME és a környék legmagasabb épületén lévő antennák ugyanis a villámok kedvenc célpontjai – ecsetelte a kutató. Energiájuk elvezetése, az állomás berendezéseinek megvédése a szakma igazi kihívása – tette hozzá (a vezérlőállomást hamarosan a bme.hu is bemutatja – a szerk.).

A Masat-1 több mint másfél éve kering az űrben. Gschwindt András elmondta, hogy berendezései kifogástalan állapotban vannak. Naponta 5-6 alkalommal sikerül vele a kapcsolatot felvenni, a kamerája által készített képeket letölteni. A kutató szerint a viszonylag alacsony pálya várhatóan még egy éves élettartamot biztosít. A légkör felső rétegeiben fokozatosan fékeződik, sebessége csökken, majd a légkör sűrűbb részébe érve elég.

A Masat-1 sikereire alapozva kezdődött meg a BME és ipari partnerei együttműködésében a folytatási alternatívák felvázolása. A kormány pedig éppen a napokban döntött újabb 6,4 millió forint egyszeri átcsoportosításáról a Masat-2 műhold fejlesztési fázis első ütemének támogatására.

A rendezvényen az áramköri problémák közül a ferrit anyagok gyakorlati alkalmazásaival ismerkedhettek még az érdeklődők. A ferritek olyan speciális vasanyagok, amelyekkel nagy teljesítményű, rádiófrekvenciás jelek átvitelére alkalmas transzformátorok készíthetők. Ezek a rádió adás-vételi technika nélkülözhetetlen építőelemei – mutatott rá az MRC titkára.

Az összejövetelt, amelyet a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék könyvtárában tartottak, a Galileo webcast segítségével interneten, élőben is lehetett követni. Az előadások megtekinthetők itt.

B.K.

Fotó: Műegyetemi Rádió Club