A MASAT-1 kisműhold második születésnapját ünnepelte a „legénység” a BME VIK és a Magyar Asztronautikai Társaság által szervezett szakmai ismeretterjesztő rendezvényen.

„Csak gratulálni tudok a MASAT csapatának az elmúlt két év munkájához” – jelentette ki Péceli Gábor a születésnapi ünnepségen. A Műegyetem rektora beszédében reményét fejezte ki, hogy „még többen csatlakoznak a kezdeményezéshez és tovább növekszik az űrkutatáshoz kapcsolódó témák sora is.”

„Elkötelezett híve vagyok annak is, hogy legyen MASAT-2 és MASAT-3 is” – fejtette ki a rendezvényen Cséfalvay Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a kormányzat nevében üdvözölte „az első magyar kisműholdat”, „amelynek sikere is igazolja a műegyetemi mérnökképzés magas színvonalát, és megfelelő alapot jelent a hazai űrtechnológiai tudományos kísérletek, kutatások és ipari alkalmazások intenzívebb folytatására”.

Vajta László, a BME VIK dékánja az ünnepség apropóján pályázatot hirdetett a kisműholdak fedélzetére kerülő, a földi környezetet vagy a felszínt vizsgáló mérésekre, mérőrendszerekre és ötletekre (az Űrmisszió 2014 pályázatról további információ az EIT honlapján – a szerk.). „Megpróbáljuk a kutatói munkák közvetlen gyakorlati felhasználhatóságát növelni és az egyre szélesebb körű fejlesztést elősegíteni” – jelentette ki Vajta László, aki szerint az új pályázattal „nagyszerű ötleteket és fiatalokat lehet megismerni és sikeres csapatokat elindítani az űrtechnológia, valamint az űrkutatás irányába.”

A MASAT-1 két évvel ezelőtti pályára állása a magyar űrkutatás történelmi pillanata volt – emlékeztetett Kovács Kálmán, a BME EIT igazgatója. Az ünnepség levezető elnöke Bacsárdi László, a Magyar Asztronautikai Társaság igazgatója köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvényt interneten keresztül élő adásban is követhetik az érdeklődők.

„Magyarország első kisműholdja nemzetközileg is elismert sikeres misszió” – nyomatékosította a fejlesztőcsapat egyik tagja Horváth Gyula, akitől megtudtuk, hogy a kisműhold az elmúlt két évben tízezer 500 alkalommal kerülte meg a Földet, több mint 200 fotót készített, és eddig mintegy 22 millió információs csomagot sugárzott a Föld irányába.

A kutató a jövőbeni tervek kapcsán kiemelte, „számunkra a legnagyobb sikert az jelentené, ha újabb műhold-generációkkal egyre több magyar kutatónak és mérnöknek tudnánk lehetőséget teremteni kutatásaikhoz, valamint biztosítani az utánpótlás kinevelését.” Első lépésként új helyre költözött a földi vezérlő állomás – fűzte hozzá Dudás Levente. A fejlesztőcsapat másik tagjától megtudtuk, hogy az E épületben kialakított, teljesen automatizált és távvezérelhető bemutató és oktató állomáson a BME hallgatói és más érdeklődők a kisműholdhoz tartozó rendszerek felépítését, működését, valamint a műhold üzemben tartásához szükséges folyamatokat. ismerhetik meg.

MASAT-1 "relikviák"

A jövőről szólva a fiatal mérnökök bejelentették, hogy már megkezdődtek a MASAT-2 előkészületei. A következő generációban a szakemberek az adatsebességet szeretnék növelni, és a tervek szerint elhelyeznek egy összetettebb kamerát és egy ún. totál-dózis mérőt is, amelynek segítségével mérhetővé válik a műhold sugárterhelése. Ez utóbbi adat birtokában növelhető lehet a következő MASAT élettartama.

MASAT-1 kiállítás az I épület aulájában

A MASAT-1 második születésnapján a múltidézés és a jövőbeni tervek után a Műegyetemen tanulók űrkutatáshoz kapcsolódó kutatásairól halthattak az érdeklődők.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar két hallgatója a Magyar Űrkutató Csoport tagja.  Grósz Veronika  és Lőrinczi Ottó Botond az ESA által meghírdetett REXUS/BEXUS programban rakéta és ballonkísérletekkel légköri ionsűrűséget mér tek, valamint arra keresték a választ, hogy mennyire sérülhetett a korai Földön a kezdeti környezet az UV sugárzás hatására – tudtuk meg.

"Mi nem építünk műholdat és nem lövünk fel rakétákat sem, viszont használjuk őket" – jelentette be a BME Építőmérnöki Kar két hallgatója. Tuchband Tamás beszámolójából kiderült, hogy a GPS-ek helymeghatározását az ún. EGNOS rendszerrel (Európai geostacionárius kiegészítő rendszer)  lehet tovább pontosítani. A GPS jeleket a várható csapadék meghatározására, az időjárási modellek pontosítására is használják. Kiss Annamária építőmérnök megdöbbentő eredményekről számolt be doktori kutatási témájának rövid ismertetésében: folyamatosan azt halljuk, hogy a globális felmelegedés miatt olvad az Antarktisz, de a GRACE gravimetriai műholdpár pályájából és a köztük lévő távolságból, amelyet a Föld nehézségi tere alakít ki, bizonyosságot nyert, hogy amennyi jég elolvad délen, annyi keletkezik keleten. "Tehát nem kell aggódnunk, hogy eltűnne az Antarktisz” – erősítette meg a fiatal kutató.

Varga Gábor, a Gépészmérnöki Kar  frissdiplomása 2012-ben Új-Mexikóban a NASA által finanszírozott projektben vett részt. Kutatási eredményei alapján készült szakdolgozatában az űrutazás egyik alapvető kérdésével, az üzemanyag hatékony felhasználásával foglalkozott. Ez utóbbiban döntő szerepet játszik az űrhajók pályájának pontos meghatározása – hangzott el.
 

- MA -

Fotó: Philip János