A március 15-ei nemzeti ünnepen állami kitüntetéseket adományozott Áder János köztársasági elnök a BME oktatóinak, kutatóinak.

„Nemcsak a saját érdemem ez a megtisztelő kitüntetés. Hálával tartozom a munkatársaimnak, akikkel közösen értünk el az eredményeket a kutatások során” – mondott köszönetet kollégáinak a bme.hu-nak adott interjú során Kertész János fizikus, akadémikus, a BME Természettudományi Kar Elméleti Fizika Tanszék és a Közép-európai Egyetem egyetemi tanára. Kertész János Széchenyi-díjban részesült a statisztikus fizika és interdiszciplináris alkalmazásai, különösen a hálózatkutatás terén elért, világviszonylatban is nagy elismerést kiváltó eredményekért. Elmondása szerint mindig is az érdekelte, hogy hogyan lehet minél hatékonyabban felhasználni a nagy adatmennyiségeket, az ún. „big datát” a társadalom szerkezetének és folyamatainak megértéséhez. Kutatásaihoz a hálózatelméleti megközelítés hatékony eszköznek bizonyult. Jelenleg a társadalmi terjedési jelenségekkel, például innovációk diffúziójával, valamint az egyedi dinamika és a társadalmi hálóban elfoglalt szerep közötti kapcsolatokkal foglalkozik kutatásai során.

Fotó: marcius15.kormany.hu

Az organikus építészeti hagyományokat követő hazai és nemzetközi szinten is kimagasló munkássága elismeréseként kapott Széchenyi-díjat Balogh Balázs Ybl Miklós-díjas építész, a BME Építészmérnöki Kar Rajz és Formaismereti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. „Organikus alatt azt a természet-elvűséget értem, ahol azonos tartalmak végtelenül változatos formában öltenek testet. Ez a formaság az, amire ma az emberek is kiéhezettek, ez egy máig ható emberi igény” – foglalta össze munkásságának lényegét a BME oktatója. Balogh Balázs saját elmondása szerint szembenézett azzal a ténnyel, eltekintve néhány elenyésző kivételtől, miszerint a kortárs építészet rengeteg csalódást okozott az embereknek, akik inkább részlet- és ingerekben gazdag épített környezetre vágynak. „Az organikus építészet pont ezt ismerte fel, és adott egyfajta sajátos választ a művészi megfontolásokat sikeresen ötvöző technikákkal” – tette hozzá a Széchenyi-díjas oktató. Balogh Balázs ezt az eszmeiséget közvetíti hallgatóinak az Építészeti formatan című kurzusán, amelyen célja egy ötlet-centrikus építészeti magatartás kifejlesztése. Vonzó természeti előképek analógiáinak felhasználásával és elemi geometriai formák kombinációjával egy új alkotómódszer kifejlesztésén dolgozik, amely sikerrel ültethető át az építésztervezői gyakorlatba, és amely az előzetes visszajelzések szerint hozzáadott értékként jelenhet meg világszinten is. Több alkalommal ajánlottak számára kutatói munkát Szingapúrban, az Egyesült Arab Emirátusokban és az Egyesült Államokban, amelyet a BME oktatója a Magyarország iránt érzett lojalitása miatt utasított el. „Nagyon örültem a díjnak és annak, hogy rácáfolhatok arra mondásra, miszerint senki sem lehet próféta a saját hazájában.”

Fotó: marcius15.kormany.hu

A Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetést kapta meg Deák András György, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, a Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék egyetemi docense. A márciusban átadott díjjal ismerték el a vegyipari műveletek és az alkalmazott statisztika területén végzett több évtizedes magas színvonalú oktatási, kutatási és kiemelkedő oktatásszervezési tevékenyégét. „Nagyon meghatódtam a díj átvételekor, hiszen ez egy hatalmas eredmény. Olyan nagy, hogy azt az ember már meg sem érdemli” – fogalmazott a néhány hónappal a nyugdíj előtt álló professzor, aki nem tervezi a végleges visszavonulást. A tanszéki szervezési feladatokat feladja ugyan, de továbbra is szeretne oktatni és kutatásában aktívan tevékenykedni.

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Vörös Ferenc, a BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, Professor Emeritus az oktatásfejlesztés területén végzett tevékenységéért, új módszerek kialakításáért és jelentős építészeti tevékenységéért Magyar Érdemrend Lovagkeresztet kapott. Az idén ötven éve az egyetemen dolgozó professzor még gyakornoki korában került a BME-re, ez alatt a fél évszázad alatt volt tanársegéd, docens, adjunktus, majd tanszékvezető, az egyetem főépítésze és rektorhelyettese is. „Nagyon örültem a kitüntetésnek, ami még inkább arra sarkallt, hogy nem szabad abbahagynom az aktív munkát. Továbbra tanítani szeretnék és aktív tervező építész maradni” – mesélte terveiről a BME hetven éves kitüntetett professzora.

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Kimagasló építésztervezői, oktatói és tudományos munkája elismeréseként kapta meg a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét Pálfy Sándor Péter. A Műegyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára meglepetéssel és örömmel fogadta az elismerést: „Megerősített és egyben buzdít is a díj arra, hogy továbbra is lelkesedéssel csináljam az előttem álló feladatokat”. A professzor hetven éves koráig szeretne tanítani az Urbanisztika Tanszéken, amelyre saját elmondása szerint jelenleg több energiája van. „A jövőben kicsivel több időt töltök az Építész Stúdióban, ahol próbálok segíteni a nehéz gazdasági körülmények túlélésében. 2013 novemberétől a Magyar Építész Kamara elnökségi tagjaként keresem és megpróbálom javítani az egész magyar építész társadalom túlélési lehetőségeit.”

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A díjazottak másik csoportjával készült interjúinkat holnap olvashatják a bme.hu-n.

- TZS -