A zene alázatra tanít, szellemileg erősít és növeli az állóképességet

A gazdasági és az üzleti élettel kapcsolatos korszerű és kézzelfogható jogi ismeretekre oktat a GTK Üzleti Jog Tanszéke. Vezetője szabadidejében rockzenész.

„A hallgatók sokszor csak akkor érzik az üzleti jogi órákon megszerzett tudás hasznát, amikor a tanulmányok után kilépnek a munkaerőpiacra vagy saját vállalkozást alapítanak” – összegezte több évnyi oktatás leszűrt tapasztalatát Pázmándi Kinga, a GTK Üzleti Jog Tanszék vezetője. „Kisebb-nagyobb mértékben, de kivétel nélkül mindenki kapcsolatba kerül a munkája során az üzleti jog valamely részével, például a cégjoggal, a fizetésképtelenség jogával, a munkajoggal, a társasági joggal, a versenyjoggal vagy az ehhez kapcsolódó területekkel. Tapasztalataink szerint sokkal magabiztosabban vágnak neki a „nagybetűs” életnek azok az értelmiségi fiatalok, akiknek legalább alapszintű üzleti ismeretei vannak e területeken” – ecsetelte a képzés előnyeit a civil életben ügyvédként is dolgozó tanszékvezető.

„Gazdasági jogászként olyan területen dolgozunk, amihez nem elég, ha a jogot csak a könyvekből ismerjük. A hitelességhez látni, élni kell a gyakorlatot is, amihez szükség van arra, hogy az ember a versenyszférában az „élő jog” tapasztalataival is felvértezze magát. Elsősorban kutatónak tartom és vallom magam, de időnként pontosan azért vállalok ügyeket ügyvédként is, hogy lépést tartsak a gyakorlattal, és az így megszerzett tapasztalataimat fel tudjam használni az oktatásban és a kutatásban” – fűzte hozzá Pázmándi Kinga, aki saját bevallása szerint kezdetben nem civiljogásznak készült. „Kriminológus szerettem volna lenni, de az egyetem után az ügyészségen eltöltött év döbbentett rá, hogy a büntetőjog nem nekem való terület” – ismerte be a gazdasági jog elismert szakértője. „Sokkal jobban kezdett érdekelni a társasági jog, később aztán olyan „mainstream-témák”, mint a média- és reklámjog. A társasági jog mára egyre nagyobb teret nyert, számos szabályozási kérdés tételesen bekerült az új, 2014 márciusában életbe lépett Polgári Törvénykönyvbe. A jogszabályi környezet ilyen mértékű változásakor újra kell gondolni és frissíteni az oktatási anyagokat, a témával foglalkozó szakkönyveket” – hangsúlyozta Pázmándi Kinga, aki az 1997-es és a 2006-os társasági törvény létrehozásakor kodifikációs, azaz jogalkotási előkészítő feladatokat is végzett, amit a jogászi szakma csúcsának tekint. Másik szakmai területe a média- és reklámjog, amely a technikai eszközök rohamos fejlődése, valamint a fogyasztóvédelem térnyerése révén a versenyjognál is dinamikusabban változó jogi környezet. „A reklámjog tipikusan az a terület, amelyhez mindenki ért egy kicsit, de valójában nagyon kevesen vagyunk a téma valódi szakértői. Ez egy képlékeny és konfliktusokban gazdag környezet, a helyzetet pedig nehezíti, hogy sok érintettnek van véleménye a reklámok kapcsán arról, hogy mit és hogyan kellene előírni a rájuk vonatkozó szabályozásban” – tette hozzá a Magyar Reklámszövetség Jogi Tagozatának elnökeként is tevékenykedő műegyetemi oktató.

Pázmándi Kinga szakterülete a gazdasági jog, a verseny- és reklámjog; kutatási területei: a versenyjog, a reklámjog, a médiajog, a gazdálkodó szervezetek státuszjoga, a társasági- és cégjog, valamint a polgári jog.
1991-ben „cum laude” minősítést szerzett a Miskolci Egyetemen az Állam- és jogtudományok doktoraként. Egy évig gyakornokként dolgozott a Miskolci Városi Ügyészségen, ez idő alatt főállású tanársegéd volt a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának Gazdaságelméleti Tanszékén. 1992-2001-ig a BKÁE  (mai Budapesti Corvinus Egyetem) Gazdasági Jogi Tanszékének tanársegédje, majd 1999-től egyetemi adjunktus. 2001-től a BME GTK Vállalati jogi tanszékének (2005-től névváltozással Üzleti Jog Tanszék) munkatársa, adjunktus, tanszékvezető-helyettes. 2006-ban szerzett PhD fokozatot „anyaegyetemén”, a Miskolci Egyetemen. 2006-tól docens, és – Sárközy Tamás utódjaként – az Üzleti Jog Tanszék tanszékvezetője. 2013-tól az Üzleti Tudományok Intézetének igazgatója.
Közéleti tevékenysége: 2001-től a Magyar Reklámszövetség Jogi Bizottságának állandó tagja, 2006-tól elnöke; 2002-től a Szövetség Etikai Bizottságának állandó tagja, 2006-tól elnöke volt. 2013-tól az MRSZ Jogi Tagozatának elnöke. 2007-től a Magyar Jogászegylet Kereskedelmi Jogi Szakosztályának elnöke; majd 2011-től a Jogászegylet Oktatási és Kommunikációs Bizottságának elnöke. 2007-től a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Jogi- és Igazgatási szakbizottságának tagja volt. A Gazdaság és Jog valamint az In Medias Res folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

„A műegyetemen  néha kicsit „csodabogárként” tekintenek ránk, jogászokra, de éppen ettől olyan különleges a mi munkánk” – osztotta meg személyes élményeit a tanszékvezető. „A kurzusainkon nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a jognak más aspektusát mutassuk be egy gazdasági témák iránt eredendően fogékony társaságnak, és mást az alkotói, tervezői munkára összpontosító mérnököknek. A közgazdászokat a mélyebb, gazdasági tartalom érdekli, míg a mérnököket sokkal jobban foglalkoztatják a mérnöki ismeretekhez köthető témák: például a szellemi tulajdonjog vagy az információs társadalom jogi kérdései” – mutatott rá a műegyetemi sajátosságokra Pázmándi Kinga. „A mester- és MBA-képzésben érezhetően megnő az érdeklődés a tárgyaink iránt – főként azoknak a körében, akik már a munkaerőpiacon dolgoznak, és akár saját vállalkozást is működtetnek”.

Pázmándi Kinga közel nyolc éve vezeti az Üzleti Jog Tanszéket, ám valójában soha nem akart vezető lenni. „Azt gondoltam, hogy ez olyan plusz felelősségi kör, ami egy sokszerepes női életben felesleges „rabság”. Azóta a harmadik vezetői ciklusomat kezdem ebben a mára nagyon jól összeszokott közösségben, ahol jó a kapcsolat a kollégák között, és természetes jelenség, hogy tiszteljük egymást. Ezt hatalmas sikernek élem meg” – mondta csapatáról a GTK tanszékvezetője. „Nem vagyok hagyományos értelemben véve szervezeti ember. Van elgondolásom arról, hogy mit, hogyan kell csinálni, ami nem feltétlenül követi a merev szervezeti szabályokat. Feladatorientált „csapatjátékos” vagyok a rendszerben, aki ugyanakkor a személyes kapcsolatok és a közvetlen hangnem híve. Mindemellett nem teszek, nem is tehetek úgy, mintha nem lennék vezető. Nekem az is a feladatom, hogy egyensúlyt teremtsek, ha kell, felvállaljam a konfliktusokat, ami sokszor hálátlan feladat, viszont ebben a pozícióban természetes, sőt kötelesség. Szerencsésnek tartom magam, hogy mindezt ilyen jól összeszokott, értékes közegben tehetem meg, ez óriási segítség.” – summázta Pázmándi Kinga.

A műegyetemi oktató számos szakmai szervezet, bizottság tagja, fennmaradó szabadidejét családjának és rendhagyó hobbijának szenteli. Tán meglepő, de Pázmándi Kinga tanárnő egy rockzenekar énekese. „A zene a civil életem szerves része, már gyerekkoromtól kezdve. Egyetemista koromtól aktívan zenélek, több zenekarban is megfordultam. Amíg a gyerekeim kicsik voltak természetesen kis szünet következett, de amint lehetett, az aktív zene – mint másoknak mondjuk a rendszeres bridzs, vagy a hegymászás - ismét visszatért az életünkbe. A férjem az egyik állandó zenésztársam, állandó hajtásban élő vezető jogász. Neki is, nekem is szüksége van egy olyan „behúzó” és megtartó közegre, amely a legzsúfoltabb nap után is képes átmosni az ember fejét.  A műfajt pedig nem a hivatása vagy a beosztása szerint, hanem a zenei elképzelései, ízlése szerint választja az ember” – teszi hozzá mosolyogva a tanárnő.. „A zenének mindenhez köze van, amit az ember csinál. Fegyelmez, alázatra tanít, kikapcsol, szellemileg megerősít és növeli az állóképességet. Mindentől független szféra, amire nagy szükségem van a sűrű, soktényezős, gyakran stresszes életemben. Mindkét gyermekünk komolyan zenél, ez sem véletlen. A zenekari működésben pedig azt szeretem, hogy társas tevékenység. Szeretek másokkal, csapatban dolgozni bármely területen. A magánéletben pedig különösen fontosak számomra a női baráti kapcsolataim” – árulta el a GTK oktatója.

„Manapság, amit a nőkből leginkább hiányolok, az egymás iránti erős szolidaritás. Ez az egyik legnagyobb veszteség, amit az elmúlt időszakban magunkra mértünk. Régen sokkal jobban összetartott a női társadalom, a mai modern nő azonban nem használja ki azokat az erőtereket, amelyeknek régen fontos összetartó, megtartó, szemléletformáló és az alapvető viselkedési normákat meghatározó erejük volt. A mai individualizálódó társadalomban a nők közül sokan azt hiszik, hogy az önmegvalósítás egyet jelent a szakmai előmenetellel. Úgy gondolom, hogy mindennek lehet helyet találni az ember életében, a családnak, a szakmának, a nőiségnek, a kudarcoknak és a talpra állásnak is. A szabadságunk nem jelent mást, mint azt, hogy dönthetünk arról, hogyan súlyozunk. Úgy vélem, ez – ha nehéz is – valódi szabadság. Mindenki maga dönti el, hogy családot, karriert vagy egyszerre mindkettőt választja. Nincs könnyű helyzetünk nőként, de nem gondolom, hogy könnyebb a férfiaknak. Mindkét nemnek megvan a maga keresztje. Talán „eltérő a faragásuk”, de ugyanolyan súlyosak” – zárta gondolatait Pázmándi Kinga.

- TZS -

Fotó: Philip János