Minőségi szemlélet és bővülő oktatási infrastruktúra

Virtuális tervezőlaboratóriumot adtak át a Gép- és Terméktervezés Tanszéken a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. több mint 10 millió forintos támogatásával.

„A BME Gépészmérnöki Kar a legnagyobb presztízsű gépészkar Magyarországon, az itt folyó minőségi képzésben pedig fontos többek között a Knorr-Bremse folyamatos szakmai támogatása is ” – jelentette ki Czigány Tibor dékán a laboravató ünnepségen. A laborban egyszerre 12 gép-, illetve terméktervező MSc-s hallgató ismerkedhet meg a modern mérnöki munka különleges területeivel. A Gépészmérnöki Kar vezetője szerint az adományozó cég minőségi szemléletmódját tükrözi, hogy a maguk eszközeivel támogatják a mesterszakos hallgatók diplomaszerzését.

„Ez a labor egy hosszú út kis állomása” – vélekedett Oláh Antal, a Knorr Bremse ügyvezető igazgatója a bensőséges hangulatú ünnepségen. Visszaidézte pályája kezdetét, amikor Németországban lehetősége nyílt összehasonlítani, majd megtapasztalni a magyar mérnöki képzés magas színvonalát. Később, már az anyavállalat magyarországi cégvezetőjeként mindig arra törekedett, hogy a kutatás-fejlesztés itthon maradjon. A magas színvonalú képzés alapfeltétele a versenyképesség és a minőségi szakembergárda-utánpótlás biztosításának, ezért a Knorr-Bremse és a BME közös akarattal nyitja meg ezt a labort – nyomatékosította.

A Knorr-Bremse vasúti és közúti járművek fékrendszereinek vezető gyártója, amely több mint száz éve foglalkozik a legkorszerűbb fékrendszerek fejlesztésével, gyártásával, üzemeltetésével és szervizelésével.

15 évre nyúlik vissza és heti rendszerességű párbeszédet jelent az együttműködésünk – ismertette Váradi Károly egyetemi tanár, az együttműködés „motorja”. A Gép- és Terméktervezés Tanszék oktatója elmondta, hogy csak az elmúlt félévben 18 hallgató dolgozott három, a járműgyártáshoz kapcsolódó projektfeladaton, és az együttműködés legfrissebb „gyümölcse” hat diplomaterv valamint egy doktori dolgozat.

A laboratóriumban található eszközöket a Gépészmérnöki és az Ipari terméktervező mérnöki mesterszak hallgatói használhatják a Virtuális termékfejlesztés című tárgy kiscsoportos gyakorlatain. E mellett projektfeladatok, illetve diplomamunka-témák kidolgozását is szolgálja a labor – folytatta a bemutatást Horák Péter tanszékvezető egyetemi docens.

A laborban használható modern eszközöket és az első hallgatói eredményeket Körtélyesi Gábor egyetemi adjunktus ismertette. Az új oktatási egységben nagy szerepet kap a 3D-s szkennelés és a mérnöki rekonstrukció alkalmazása a tervezésben és az áttervezésben. Az ún. reverse engineering többek között a termékminőség ellenőrzése, a gyors prototípus-készítés, a pót- és csereszabatos alkatrészek, valamint az elhasználódott szerszámok javítása területén használható.

A nagyobb méretű tárgyak beolvasását Kinect szenzorok, kisebb méretű tárgyak és finomabb részletek pontosabb digitalizálását pedig lézerszkenner segíti, amely szkennelő robottal is rendelkezik. A szkennerek vezérlését külön programok biztosítják. A labor további szoftvereszközeivel a mérések eredményeképpen kapott pontfelhő feldolgozható aszerint, hogy a cél műszaki dokumentáció készítése, szimuláció elvégzése vagy áttervezés (parametrikus ill. szabadfelületű geometriákra egyaránt).

A képmegjelenítés aktív és passzív 3D-s eszközeinek alkalmazását is bemutatják a mérnöki tervezésben és kommunikációban. A labort használó hallgatók és kutatók számára nagy segítséget jelentenek a sztereoszkopikus 3D megjelenítésre alkalmas munkaállomások, amelyekhez a magyar fejlesztésű Leonar3Do eszközök csatlakoznak. Így a virtuális és a kiterjesztett valóság eszközöket is alkalmazhatják a termékek áttervezésében. Segítségükkel a tervezés kezdeti fázisában készülő ötletrajzokat közvetlenül 3D-ben lehet elkészíteni, illetve a beszkennelt objektumok szabadfelületei módosíthatók, újratervezhetők.

Körtélyesi Gábor és néhány diák több, a laborban elkészített hallgatói feladatot is bemutatott. Az egyikben mikrokontrolleren keresztül LED fényforrást lehet szabályozni a kéz mozgásával. Egy másik feladatban a Kinect szenzor segítségével egy emberi testet szkenneltek be és alakítottak át mozgatható virtuális embermodellé. Bemutattak olyan feladatokat is, amelynek során élő emberről készítettek szobrot 3D nyomtatással, de a technológia használatával sérült szobrok rekonstrukcióját is megvalósították.

Alapvető tanszéki indíttatás a BME Formula Student csapatának támogatása is, amelynek tagjai éppen a laboravatót követő napon mutatták be legújabb autójukat (erről a bme.hu is beszámolt – a szerk.).

A tanszék MSC-s hallgatói a laborban használható, számukra is újdonságot jelentő technológia segítségével természetesen Knorr-Bremse öntvények szkennelését, újratervezését és visszamodellezését is megvalósították.

Az eredményeket a cég jelenlévő képviselői is kíváncsian várták.

-BK-

Fotó: Philip János
Illusztráció: Körtélyesi Gábor