Fontos műegyetemi értékek: a kiegyensúlyozottság, stabilitás és lojalitás

A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar elsőként mérette fel a karra jellemző pszichoszociális kockázatokat, kikérve a munkatársak véleményét is a munkahelyi sajátosságokról.

A pszichoszociális kockázatok a munkavállalók helyzetéből eredően, a munkahelyi szociális stressz következtében, bizonyos mértékű egészségi és biztonsági kockázatot jelentenek. „A stressz a második legkomolyabb munkahelyi pszichoszociális kockázat Európában, köztük Magyarországon is. A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) munkavédelmi kockázatértékelése keretében készített dolgozói elégedettségi felmérés a karra jellemző, stresszt kiváltó tényezőket is vizsgálta” – foglalta össze a tavasszal végzett feltárás hátterét Koch Mária, a KJK Munkavédelmi Továbbképző Központjának igazgatója.

„Közel 60 százalékos kitöltöttséggel mintegy 114 KJK alkalmazott mondta el a véleményét a BME-ről, mint munkaadóról, a munkahelyi környezetről, a munka és a magánélet egyensúlyáról, valamint a munkahelyi egészségállapotról, az ún. jól-létről” – ismertette a központ vezetője a felmérés szempontjait, amelyek egy idén májusban kezdődő két éves európai uniós programban is megfogalmazódtak.

2014 májusában indult el az Európai Unió két éves, munkahelyi stressz-kezelésről szóló programja. A kampány hazai nyitó rendezvényét „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” címmel a Műegyetem központi épületének dísztermében rendezték meg. Szervezőként közreműködött az Európai Munkavédelmi Ügynökség nemzeti fókuszpontja, a munkavédelmi szakembereket tömörítő civil szervezet, a Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szövetség, valamint a BME KJK Munkavédelmi Továbbképző Központja.
A kampány célja, hogy a munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatokat, főként a stessz-faktorokat feltárja, segítse azok kezelését, valamint felhívja a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét erre a problémára. A témaválasztást az is motiválta, hogy évi mintegy 240 milliárd euróra rúg az a költség, amelyet a lelki egészség munkával kapcsolatos, és nem munkához kötődő zavarai okoznak Európában.
A BME KJK felméréséhez hozzájárult, hogy az uniós munkavédelmi keretirányelven alapuló magyar szabályozás 2008 óta kötelezővé teszi a munkáltatók számára a pszichoszociális kockázatok rendszeres feltárását és értékelését. A felmérés minden esetben olyan munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amely munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi szakorvos együttműködésével valósulhat meg.
A stressz jelenségét Selye János osztrák-magyar származású belgyógyász, vegyész fedezte fel, aki 1936-ban „károsító tényezőkkel előidézett szindrómaként” írta le a szervezetkülönböző káros környezeti tényezőkre (pl. egyes vegyi anyagokra, hőhatásokra, sérülésekre stb.) adott válaszát. Meglátása szerint a stressz egyfajta válasz- és védekező reakció, amely a kiváltó tényezőtől függetlenül az anyagcsere azonos jellegű és irányú változásaihoz vezet. A stressz kiváltásáért felelős tényezőket „stresszoroknak” nevezte, amelyek nemcsak kellemetlen tényezők, hanem kellemes érzetet okozó faktorként is hathatnak.
Megkülönböztette az ún. „jó stresszt”, azaz „eustresszt”, amely fokozza a szervezet aktivitását, megküzdési képességét: javul a szervezet oxigén-ellátása, több vér jut az agyba és az izmokba, serkentve ezzel a szellemi működést. Emellett elhatárolta az ún. „rossz stresszt”, vagy „distresszt”, amelyet tartós vagy túlzott terhelés okozhat, és amely a szervezet kimerüléséhez vezethet.

„A KJK-n tavasszal végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karra inkább a jótékony eustressz, mint a distressz a jellemző. A dolgozók úgy gondolják, hogy a karon magasak a munkahelyi követelmények és a mennyiségi elvárás, ehhez azonban megfelelő munkatempó társul, és a munka érzelmileg nem megterhelő. A szervezettel és a munkakörrel kapcsolatos válaszokból kiderül, hogy a munkatársak az eredményesség érdekében képesek kontrollálni saját munkájukat, és úgy látják, hogy több lehetőségük is van a szakmai fejlődésre. Az országos és az oktatási ágazat átlagához képest is kiemelkedő a munkahely iránti elkötelezettség, a kitöltők többsége szerint a Műegyetem presztízs-értékű munkahely” – idézte fel a kérdőív eredményeit feldolgozó tanulmányból Koch Mária.

„Az együttműködésre és a vezetésre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy a karon problémát okoz a szerepkonfliktusok és a munkakörök pontos leírásának hiánya. Ezek a visszajelzések is tükrözik a tanszékkel és a munkatársakkal szembeni többirányú elvárást: kiemelkedő oktatási teljesítményt nyújtani, tudományos fokozatot szerezni, ugyanakkor növelni az ipari megrendelések révén szerezhető bevételek mértékét. A dolgozók egy részének dilemmát és plusz megterhelést okoz egyszerre megfelelni ezeknek a céloknak. Ebben a kérdéscsoportban minősítették a válaszadók a kari vezetést, az együttműködést a munkatársakkal és a munkahelyi közösséget, légkört, amely kiemelkedően pozitív értékeket kapott” – tette hozzá a KJK munkavédelmi szakértője. „A kari dolgozók úgy gondolják, hogy munkájuk és magánéletük egyensúlyban van, elégedettek a munkahelyükkel, így e miatt kevés a családjukon belüli konfliktus. A válaszadók átlagosnak érzik egészségi állapotukat, a kiégés és a stressz az országos átlagnál lényegesen kevésbé jelentkezik, viszont néhányuk alvászavarral küszködik” – összegezte az eredményeket a kar képviselője. 

A munkahelyi stresszel kapcsolatos munkáltatói feladatok munkavédelmi szempontból megegyeznek az egyéb veszélyekre vonatkozó kötelezettségekkel. „A felmérés eredményei alapján a kar vezetésének, mint munkáltatónak kell eldöntenie, hogy a felmért kockázatok elfogadható szintűek-e, illetve szükségesnek tart-e bármilyen beavatkozást a kockázatok csökkentésére” – ismertette a lehetséges további lépéseket Koch Mária, aki az eredményekből adódó további megfontolásra érdemes javaslatokat tett a kari vezetésnek. „Az irodaépületek árnyékolásával, klímatizálással és a huzathatás megszüntetésével jelentősen csökkenthetők a stressz-keltő körülmények. Relaxációval és szervezett mozgási lehetőségekkel a stressz jobban levezethető, amihez kiváló terep az egyetemi sportközpont. Fontos és érdemes pontosan szabályozni az egyes munkavállalók és szervezeti egységek feladatait, meghatározni a felelősségi köröket. Mindemellett célszerű akár vezetői fórumokat is szervezni, amelyeken a munkatársak választ kaphatnak kérdéseikre, felvetéseikre. A vezető tisztségviselők számára ezek a fórumok jó lehetőséget biztosítanának a szándékok és elvárások közvetlen közlésére, megelőzve a folyosói kommunikáció terjedését” – részletezte a felmérés után bemutatott javaslatokat Koch Mária.

„A munkavédelem arra törekszik, hogy kollektív megoldásokat nyújtson a felmerülő kérdésekre egy már szabályozott környezetben, ahol viszonylag egyszerű eszközökkel látványos eredményeket lehet elérni. A Műegyetem, mint Magyarország elsőszámú műszaki felsőoktatási intézménye számára különösen fontosak ezek az eredmények, amelyekkel a magas szintű oktatási színvonal és a jó oktatói-hallgatói kapcsolat feltételeit lehet megteremteni” – zárta gondolatait a Munkavédelmi Továbbképző Központ igazgatója. 

A javasolt megoldásokat figyelembe veszi a kar vezetése. „A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon a Műegyetemen elsőként mérettük fel a pszichoszociális kockázatokat, éppen azért, mert nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a kollégák biztonságos munkakörülményeire és jó közérzetük megteremtésére. Szerencsére a felmérés azt mutatja, hogy nálunk nagy problémák nincsenek, de számos területen lehet még fejlesztéseket végezni. A megfogalmazott javaslatokat igyekszünk maradéktalanul beépíteni a kari fejlesztési terveinkbe” – jelentette ki Varga István dékán.

Munkavédelmi oktatásfejlesztés a KJK-n

2014 szeptemberében a TÁMOP pályázat támogatásával a KJK Munkavédelmi Továbbképző Központja az Óbudai Egyetemmel közösen új szakirányú továbbképzést indít „Specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén” elnevezéssel. Az egy éves képzés helyszínét a Műegyetem adja, az oktatások megoszlanak a két intézmény között. Az első kurzuson a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatársai vesznek részt, a továbbiakban a képzés nyitott lesz az érdeklődők számára.

 - TZS -

Fotó: Philip János