„Élete maga volt a 20. századi történelem”

Szeptember elsejétől tekinthető meg a nemzetközi hírű mérnök-tudósnak, Kazinczy Gábornak szentelt emlékkiállítás a BME OMIKK-ban.

Kazinczy Gábor a vasbeton- és acélszerkezetek méretezési elmélete, az anyagvizsgálat elismert szakértője volt. Munkásságát a modern kor mérnökei és tudósai is méltatják mind a képlékenységtan, mind a tartószerkezetek biztonságának valószínűség-elméleti vizsgálata területén – emlékezett az ötven éve elhunyt szakemberre Stépán Gábor akadémikus, az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke, a BME Műszaki Mechanika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. A mérnök-tudós szakmai munkásságát bemutató tárlat most érkezett meg a Műegyetemre az után, hogy a tiszteletére rendezett konferenciát májusban tartották az Akadémián.

A Lógó János egyetemi docens (Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék) kezdeményezésére és koordinálásában megvalósult kiállítás szeptember hónapban tekinthető meg a könyvtáraulában. A kiállítás egy részét a BME Levéltár bocsátotta rendelkezésre.

Az 1889-ben született Kazinczy Gábor a magyar felvilágosodás nyelvművelője, Kazinczy Ferenc dédunokája volt. 1911-ben szerzett oklevelet a Műegyetemen, majd a főváros szolgálatába lépett, ahol munkaköre az építkezések felülvizsgálata, új szerkezetek és építőanyagok kipróbálása volt. 1931-ben szerezte meg a műszaki doktori címet, 1932-ben a Városépítési Ügyosztály helyettes vezetője lett. 1944-ben a kormány határozatára a végzős mérnökhallgatókat Németországba telepítették, velük utazott – családjával együtt – a műegyetemi magántanárként oktató Kazinczy is. A család kalandos úton Dániába került, majd Svédországban telepedett le. Kazinczy Gábor alapító tagja és haláláig egyik alelnöke volt a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének. Bár már 1943 végén nyugalomba vonult, 1964-ben bekövetkezett haláláig jelentős tudományos munkát fejtett ki a vasbeton- és acélszerkezetek plasztikus méretezési elméletének megalkotása és kifejlesztése, továbbá az anyagvizsgálat terén.