Megújuló szolgáltatások egy szilárd szervezetre alapozva

Új igazgatót neveztek ki a BME Diákközpont élére augusztus végén. Engert Attilával a Műhely készített interjút .

Engert Attila korábbi EHK elnök célja, hogy szilárd, jól működő struktúrát állítson fel, majd erre alapozva újítsa meg a központ hallgatóknak nyújtott szolgáltatásait. „Minden munkaerőre szükség van ahhoz, hogy a tavaly megkezdett szervezeti átalakulást sikerre vigyük” – fogalmazta meg középtávú stratégiai célját a Diákközpont (DIK) nemrégiben kinevezett vezetője. Közel egy évvel ezelőtt szüntette meg a DIK a belső funkcionális munkacsoportjait, és tért át úgynevezett projektalapú működésre. A jövőben a munkatársak nemcsak egy-egy feladatra koncentrálnak majd, hanem időszaktól függően akár több témában is együtt dolgoznak, olyan kolléga koordinálása mellett, akinek már van tapasztalata az adott témakörben.

„Az átalakításra azért volt szükség, mert a különálló munkacsoportokban dolgozók között a feladatok nem egyenletes terheléssel oszlottak meg, emellett fontos szempont volt az is, hogy átjárhatóság legyen az egyes témák között, és a szakmai tudás ne csak egy embernél koncentrálódjon” – indokolta az átalakítást Engert. „A Diákközpont számára egy olyan „középutas” szervezeti felépítés volna ideális, amely ötvözi a korábbi szisztéma és a projektalapú felállás elemeit. Felmerült alternatívaként, hogy a jelenlegi két igazgatóhelyettes mellé beiktatunk egy projektvezetői szintet. A feladatok alapján ez a lépés indokolt lenne, jelenleg azonban még azt mérlegeljük, hogy a 30 fős létszám hierarchiája elbírja-e ezt. A Diákközpont felett munkáltatói jogokat gyakorló szervezet, az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Képviselet is megfogalmazta azokat a célokat, amelyeket figyelembe kell vennünk a hallgatói szolgáltatások átalakítása során. Az EHDK és a mi célunk is egy átlátható, egyszerű, strukturált keretek között működő és modern eszközöket felsorakoztató rendszer megteremtése” – fűzte hozzá az utóbbi időszakban számos személyi változáson átesett szervezeti egység vezetője.

A BME Diákközpont feladatai

A BME Diákközpont a felelős a hallgatók részére biztosított támogatási és tanácsadási ügyekért, kulturális feladatokért. Többek között ellátja azokat az ifjúságpolitikai, a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaival összefüggő egyetemi feladatokkal kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket, amelyek nem tartoznak más átfogó szervezeti egység feladat- és hatáskörébe. Emellett biztosítja a hallgatói önkormányzat működési (infrastrukturális, személyi) feltételeit; működteti a tanulmányi, illetve pszichológiai tanácsadást, szervezi és végzi az egyetem hallgatóinak szóló karrier szolgáltatásait, a BME Állásbörzéket és Felkészítő Napokat; szervezi és végzi az oktatás hallgatói véleményezését; koordinálja az egyetemi kulturális feladatokat; ellátja az egyéb, számára előírt, illetve az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzat elnöke által meghatározott feladatokat.

„A vezetőváltás mellett a kollégák egy része is újonnan lépett be a szervezetbe, ami az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem új jelenség a DIK történetében. A műegyetemi Diákközpontra a pályakezdő kollégák jelentős része első munkahelyként tekint, ahol sokféle tapasztalatot lehet szerezni. Az újonnan belépők az első időszakban megismerik a folyamatokat, ezek szerint dolgoznak, majd 3-4 évnyi tapasztalattal a tarsolyukban a piaci szférában keresnek új munkát, ahol a műegyetemi közalkalmazott i státusznál kecsegtetőbb bérért dolgozhatnak. Ezzel nem tudunk versenyezni” – mondta a körülbelül 4-5 évente bekövetkező személycserékről Engert Attila, aki szerint ez a trend a látszat ellenére sem jelent rosszat.

„Látjuk, értjük, hogy vannak működésbeli problémák, de korántsem arról van szó, hogy a Diákközpont egy süllyedő hajó volna, ahonnan hanyatt-homlok menekülni kell. A néhány évenkénti megújulás kifejezetten jót tesz egy ekkora szervezetnek, már csak azért is, mert folyamatosan érkeznek olyan fiatal és lelkes kollégák, akik tele vannak ötletekkel, tenni akarással, és tudatosan készülnek arra, hogy itt kipróbálják magukat, tapasztalatot szerezzenek, és valami jelentőset tegyenek le az asztalra. Jóval könnyebb egy olyan csapattal dolgozni, ahol a vezetőnek nem köti le plusz energiáját, hogy motiválja a környezetét. Több idő és figyelem jut a szakmai feladatokra” – fűzte hozzá a gárda vezetője, aki tavasszal már egy szilárd struktúrában akar nekilátni az új esztendőnek. „Október végére stabilizálódni látszik a szervezeti felépítésünk, és ekkorra dolgozzuk ki a kollégákkal közösen azokat a kereteket és új szempontokat, amelyek alapján átszervezzük a hallgatói szolgáltatásokat. A munkát már gőzerővel megkezdtük, tavasszal várhatók az első eredmények. Egyelőre elképzeléseim vannak csak a változásokról, de azt biztosan tudom, hogy a sikerhez minden kolléga támogatására szükségem van.

Személyes célomnak tekintem, hogy ne a struktúrára építsem fel a szervezetet, hanem fordítva: előbb megismerjem, átlássam a rendszert, és ezekre a tapasztalatokra alapozva döntsek arról, hogy van-e szükség további fejlesztésekre” – fejtette ki a DIK igazgatója, aki jelenleg egy, az EHDK által felkért külső szakértőtől is segítséget kap. „Három hónapig vizsgálja a feladatainkat és a szervezetünket egy szervezeti struktúrák terén sokat látott szakértő is, akinek a véleményét figyelembe vesszük a szolgáltatások felülvizsgálata során” – tett e hozzá Engert, akinek elmondása szerint az EHDK elsősorban a célokat és a kéréseket határozza meg a központ számára, a megvalósítás és az ehhez szükséges apparátus felállítása a DIK feladata lesz.

Kérdésünkre még elmondta azt is, hogy az EHDK augusztusban kész tények előtt állt az előző igazgató, Szabó Imre távozásával. „Egy szervezet élére, amely jelentős strukturális átalakulás közepén állt, olyan vezető kijelölése volt célszerű, aki jól ismeri a folyamatokat, a helyi viszonyokat, és a lehető legrövidebb idő alatt, zökkenőmentesen képes átvenni a vezetői feladatokat” – mesélte a több jelölt közül megválasztott igazgató. „Rengeteg pályázatot kapott az EHDK, amelyek közül számos jelölt nem felelt meg a nyilvános kiírásban foglalt feltételeknek. Mellettem szólt, hogy EHK elnökként már ismertem a szervezetet, annak működését, és tisztában voltam, vagyok azokkal az igényekkel, amelyeket a testület a DIK-kel szemben támasztott. Sokan kérdezték már, hogy nem érzem-e magamat fiatalnak ehhez a feladathoz. Az igaz, hogy nem őszülő halántékkal vállaltam el ezt a munkát, azonban a mögöttem lévő közel öt éves hallgatói képviseleti tapasztalat alapján annyit biztosan tudok, hogy felkészültem az előttem lévő kihívásokra. Tudom, hogy nem lesz egyszerű dolgom, ahogyan azzal is tisztában vagyok, hogy egyedül nem tudom majd megváltani a világot. Vannak ambícióim, és egy lelkes, tettre kész csapatot kaptam, akikkel a jelek szerint jól együtt tudunk majd dolgozni” – vallott a csapatáról és magáról.

Engert Attila 2012-ben szerzett biomérnök BSc oklevelet a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán, jelenleg utolsó félévét végző MSc hallgató. 2010-ben választották meg a VBK hallgatói képviselőjének, 2011. májustól 2011. októberig a BME VBK hallgatói képviselet Kollégiumi Bizottságának elnöke. 2011 októberétől EHK képviselő, 2013. januártól júliusig az EHK oktatási referense, 2013. júliustól 2014. augusztusig a BME Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke.

A központnál tapasztalt trendekkel ellentétben nem tekint ugródeszkaként az igazgatói posztra. „EHK elnökként is kihívást láttam a feladatokban, és most sincs ez másként. Jelenleg a legfőbb cél az, hogy egy év múlva is itt ülhessek, és arról nyilatkozzak, hogy az első lépéseken sikeresen túl vagyunk. Amit az első évre vállaltunk, azt teljesítettük, és jó úton haladunk egy stabil, megújult palettájú hallgatói szolgáltatásokat nyújtó Diákközpont felé” – zárta gondolatait Engert Attila.

 

A cikk a Műhely XII/10. számában jelent meg.

Írta: Kiss Zita

Fotó: Baki Mihály, Philip János