A Műegyetemen először megrendezett nemzetközi H-SPACE 2015 űrkonferencián a jövő tudósai is bemutatkoztak.

„Talán meglepő, hogy a Föld iránti érdeklődésem alapozta meg az űrkutatás iránti lelkesedésemet is” – válaszolta a bme.hu kérdésére Kemény Márton, aki a BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének doktorandusza, de földtudományi és geofizikai előképzettségét az ELTE-n szerezte.

A fiatal tudós a H-SPACE 2015 konferencián a kar és a tanszék űrkutatással kapcsolatos projektjeiből adott ízelítőt. „Ha a Föld fizikai rendszereinek működését vizsgáljuk, a legtöbb nagyskálájú, az egész Földre kiterjedő jelenség megismeréséhez a műholdas eszközök biztosítják a legkorszerűbb technológiai alapot” – ecsetelte a fiatal kutató, prezentációjában ismertetve azokat a méréseket, amelyek a Föld nehézségi erőterének meghatározását célozzák, és egyúttal összefüggenek a Föld elméleti geometriai alakjának leírásával. Ez az ún. geoid alak, amely egybeesik a közepes tengerszinttel. Szabálytalanságai kimutatásának legjobb eszközei a műholdas graviméterek. Kemény Márton a geoid minél hatékonyabb meghatározásának algoritmusával foglalkozik. „Az MSc szakomon a geofizika egészen más területével, alkalmazott geofizikával foglalkoztam – vallotta –, de sikerrel jelentkeztem a BME doktori képzésére. Minél többféle tudományterülettel szeretek foglalkozni, hogy szélesedjen a látóköröm.”

A doktorandusz a jövőben akár külföldi ösztöndíjasként szívesen foglalkozna a témával. „Nehéz megjósolni azt, hol leszek, mit csinálok egy, két, vagy tíz év múlva. Az ESA tagságunktól azt várom, hogy fellendítse az itthoni űrkutatást. Az ESA a kisebb államok fokozatos bevonásával lehetővé teheti a jobb tanulmányi és munkavállalási átjárhatóságot, ami űrnagyhatalommá teheti Európát. Úgy látom, hogy az ESA célja éppen az, hogy minél több embert, kutatóintézetet mozgósítson, hiszen az űrkutatásban csak népes tudóscsoportok lehetnek versenyképesek.”

Energiaellátás, adatgyűjtés és rádiókommunikáció – íme a VIK Űrkutató Csoport kiemelkedő jelentőségű területei, különös tekintettel az űreszközök energiaellátásával kapcsolatos tevékenységre. A csoport projektjeiről Bakos Asztrik, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar negyedéves mérnökinformatikus hallgatója beszélt. Utóbbi szakterület a műholdak fejlesztésére összpontosít, és a magyar kutatók szakértelmét a Rosetta-program is bizonyította.

Az oktatás kiemelten lényeges a kari űrprogramban: a diákok az Űrügynökség BEXUS, valamint REXUS projektjébe kapcsolódhatnak be. Előbbi egy sugárzásdózisokat mérő ballonkísérlet, utóbbi keretében rakétákat bocsátanak fel az ionoszférába hasonló célból. Emellett a csoport foglalkozik a hallgatói ESEO műhold energiaellátó rendszerének fejlesztésével és az Alphasat műhold navigációs kérdéseivel is.

„Mindig érdekelt a csillagászat és vonzottak az extrém körülmények, amelyek között az ember csak a technika segítségével tud életben maradni” – válaszolta a bme.hu kérdésére a hallgató. „A kettőből már következett, hogy az űrről szeretnék megtudni minél többet. Elsősorban az űrtechnológia foglalkoztat: mérnöki szempontból nagy kihívás olyan eszközt tervezni, amely javítás nélkül üzemel az élettartama végéig. Emellett persze néha nagyon erős késztetést érzek arra, hogy elhagyjam a bolygót – akár így, űrtechnológiával.”

Asztrik tanulmányai alatt az Alphasat műholdas projekt egy részében vesz részt az önálló labormunka keretében. Az Alphasat ún. geostacionárius műhold, tehát elméletileg mindig a Föld ugyanolyan pontja felett tartózkodik, ám valójában akár egy foknyi eltérést is mutathat ingadozása a pályáján. A hallgató társaival olyan forgató-vezérlő szoftver írásában vesz részt a különféle pályaadatok felhasználásával, amely segíti, hogy a kommunikációhoz nélkülözhetetlen antenna mindig a lehető legpontosabban mutasson a műhold irányába.

„Eredetileg kommunikációs hálózatok szakirányon tanultam. Az Űrkutató Csoportról úgy gondoltam, hogy csak egy szűk rétegnek szólhat, mivel űrtechnológiai területen tényleg csak a legjobbak tudnak elhelyezkedni” – idézte vissza Asztrik. „A szakdolgozat után azonban felötlött bennem, hogy talán most van utoljára lehetőségem az álmom megvalósítására, ráadásul most még szinte tét nélkül – végül ez győzött meg arról, hogy felkeressem Csurgai-Horváth László csoportvezetőt, aki azóta az önállólabor-konzulensem is lett.”

A hallgató távlati terveit előnyösen befolyásolhatja a magyar ESA-tagság. „A megnyíló lehetőségek nekem azt jelentik, hogy az elképzeléseim valóra válhatnak, és informatikusként, az űrtechnológiában hasznosíthatom a tanultakat, ahelyett, hogy egy multinál járnám végig a ’szokásos’ utat – ami persze szintén értelmes jövőkép. Remélem, hogy az Űrkutató Csoport tagjaként sok lehetőséget kaphatok részvételre projektekben. Tanulni és bizonyítani szeretnék, hogy később, hosszú távon is ezzel a területtel foglalkozhassak. Egyelőre az MSc képzés a legközelebbi célom.”

Pölöskei Tamás, a Gépészmérnöki Kar másodéves MSc hallgatója a kar alkalmazott mechanika specializációját végzi. Előadásában a Műszaki Mechanikai Tanszék által meghirdetett Projektfeladat kurzus első félévi teendőit vázolta fel.

Tamás a hallgatók azon csoportjába tartozott, amely a tárgyfelvételt követően a Villamosmérnöki és Informatikai Kar felkérésére a Masat-1 műhold hat szabadságfokú, merevtest-dinamikai modelljét fejlesztette, és numerikus szimulációkat hajtott végre az elkészített modellen. A félév végén minden diák lehetőséget nyert arra, hogy a továbbiakban folytassa a félév alatt megkezdett munkáját az űrkutatással kapcsolatosan.

„Mivel a kurzus idején elsajátítottuk az elméleti tananyagot, majd sikeresen alkalmaztuk a szükséges járulékos ismereteket, úgy döntöttem, szívesen foglalkoznék továbbra is az űrkutatással” – válaszolta Pölöskei Tamás a bme.hu kérdésére. „Ez után egy kamerával ellátott földmegfigyelő kisműhold felvételező manőverét vizsgáltam Várhegyi Zsolt doktorandusz segítségével. Az eredményeket az előző félévi TDK konferencián ismertettem.”

A hallgató diplomatémaként ugyan nem folytatja az előző félévben elkezdett űrkutatási projektet, de szándéka, hogy a záróvizsgák után visszatérjen az űrkutatás területére. „A magyar csatlakozás az Európai Űrügynökséghez derűlátással és bizakodással tölt el, mert így több lehetőséget látok, hogy kutató-mérnökként helyezkedjek el” – összegezte.

- HA -

Fotó: Pintér Erik, SPOT