„Az ipari és akadémiai tudás összefonódása a Műegyetem sikerének bölcsője”

Felértékelődtek a felsőoktatási kapcsolatok a vállalatok stratégiáinak megalkotásakor. Összeállítás a mintaértékű BME-Audi Hungaria Kooperációs Kutatóközpont (K3) tevékenységéről.

„Egyetemek nélkül nincs ipar, és a felsőoktatási intézményeknek is szükségük van az elméleti tudást a gyakorlatban megvalósító piaci partnerekre. Szimbiózisban élünk, ami kölcsönös előnyöket jelent mindkét félnek” – fejtette ki a felsőoktatás és az ipar kapcsolatának jellemzőiről Schubert Olívia, a BME stratégiai fontosságú ipari partnere, az Audi Hungaria Oktatási és tudományos kooperációk területének vezetője. „Az utóbbi néhány évben a vállalati céljaink szerves részévé vált, hogy szoros kapcsolatot tartunk hazai egyetemekkel és főiskolákkal, elősegítjük a kétirányú tudástranszfert az ipar és az oktatás között, valamint szorgalmazzuk a közös kutatási és fejlesztési projekteket” – hangsúlyozta a német tulajdonú vállalat munkatársa. Komoly előrelépésnek nevezte, hogy cégénél felismerték a felsőoktatásban rejlő lehetőségeket, és biztos jövőt látnak elsősorban a mérnökképzések támogatásában és fejlesztésében.

„A jövőben gondolkodunk. A legjobb szakemberek állandó utánpótlása, a következő mérnökgeneráció szürkeállománya a biztosíték arra, hogy képesek legyünk a folyamatos értékteremtésre” – ecsetelte Schubert Olívia, hozzátéve, hogy e célok megvalósításában kiemelt szerepet szánnak a BME-nek, amely a győri Széchenyi István Egyetem után a vállalat felsőoktatási portfóliójának második helyezettje.

„A Műegyetemen egyedülálló intézményesített együttműködést alakítottunk ki az Audi Hungariával közösen” – fejtette ki a BME-Audi Hungaria Kooperációs Kutatóközpont (K3) jelentőségéről Dr. Bereczky Ákos igazgató, a Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék egyetemi docense. A vállalati oldal képviselője hozzáfűzte, „az iroda létrehozásával közvetlen összeköttetésben vagyunk az egyetemmel, hosszú távú és gyümölcsöző kapcsolatot remélve az együttműködésből”.

 

BME – Audi Hungaria együttműködés
A kooperáció 2001-ben kezdődött, amikor az Audi Hungaria először adományozott demonstrációs eszközt a Műegyetemnek. A kezdeti kapcsolatfelvételt 2004-ben egy újabb eszköz, egy komplex motorfékpad-rendszer átadása követte. 2006-ban tovább mélyült az együttműködés: az újonnan létrehozott BME-Audi Hungaria „virtuális központban” elsősorban az aggregát (motor) kutatással és a gyártással, valamint a termeléstechnikával összefüggő témakörökkel foglalkoztak. A közös tevékenység 2007-ben bővült ki a kölcsönös tapasztalat- és know-how-cserével, valamint a kutatási tevékenységek összefogásával.
„A kezdeti időszakban mindössze tucatnyi kutatási projektet indított a vállalat együttműködésben felsőoktatási partnereivel. 2014-re ez a szám 59-re nőtt. Ebből a BME-vel közösen indított kutatások száma 8” – részletezte Schubert Olívia a Műegyetem részesedését az Audi Hungaria felsőoktatási kutatási kooperációiból.

A BME-Audi Hungaria Kooperációs Kutatóközpont (K3) 2010-ben jött létre a mai intézményesített formában. A központ fontos feladata az állandó egyetemi jelenlét biztosítása, a kapcsolattartás a hallgatókkal, a szakmai programok (gyárlátogatások, előadások) szervezése, a diákoknak meghirdetett gyakornoki lehetőségek közvetítése, illetve közös tantárgyak szervezése. A K3 iroda képviseli az egyetemet a vállalattal közösen folytatott ipari kutatási projektekben is. A központ továbbá aktív szerepet vállal Prof. Dr. Martin Winterkorn, a Volkswagen AG igazgatótanácsának elnöke, a BME díszdoktora és díszpolgára, minden év tavaszán tartott előadásának szervezésében (A következő műegyetemi előadás 2015. április 29-én lesz, regisztráció itt – a szerk.). Az iroda szervezetileg a Gépészmérnöki Karhoz tartozik, ám az Audi Hungaria aktív kapcsolatban van a Villamosmérnöki és Informatikai Karral, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karral is.

„Hatékony az együttműködés és gyors a problémamegoldás, ha a kutatás-fejlesztési projektekben külső beszállító helyett felsőoktatási intézménnyel társulunk. Az egyetemek óriási előnye, hogy koncentráltan van jelen az innovációhoz szükséges szellemi tőke és szakemberi gárda. Az akadémiai tudást az ipari erőforrásokkal ötvözve szinte biztos a közös siker” – emelte ki az Audi Hungaria képviselője. Hozzátette, hogy az ipari oldalnak is időre volt szüksége, hogy nyitottá váljon az együttműködésre. „Tudatos és hosszú folyamat eredményeként a termelő és fejlesztő részlegeink munkatársai ma már értékként tekintenek az egyetemi kapcsolatokra. Felismerve a kooperáció nyújtotta előnyöket, egyre több kutatandó témához vagy ipari probléma megoldásához keresnek felsőoktatási partnereket” – hangsúlyozta Schubert Olívia, megjegyezve, hogy a létrejött társulások alapja a kölcsönösség: „élő kapcsolatainkban a felek olyan, mérföldkövekhez kötött vállalásokat tesznek, amelyek később nyomon követhetők”.

Dr. Bereczky Ákos szerint az ipari partnerekkel ápolt közvetlen kapcsolat számos előnnyel kecsegtet a Műegyetem számára. „Hallgatóink első kézből hallhatnak valós gyakorlati példákat, közvetlenül ismerhetik meg azokat a kihívásokat, amelyekkel majd a vállalati környezetben is találkoznak.” A K3 Kutatóközpont igazgatója kutatóegyetemi oktatóként fontosnak tartja, hogy az intézmény naprakészen tartsa tananyagait a piac és a tudomány fejlődésének szoros követésével. „Tanszékeinken olyan magas szintű iskolákat teremtünk, amelyek az akadémiai tudást és a legfrissebb ipari ismereteket egyesítik. Az ilyen összefonódás a Műegyetem sikerének bölcsője.”

A GPK docense figyelmeztetett arra is, hogy a pályaválasztásnál a szakmaiság mellett az ún. soft skill képességek is egyre jelentősebbek: „ezek birtokában egy jó adottságokkal rendelkező mérnök könnyebben illeszkedik be a multinacionális környezetbe. Ipari partnereink képviselői élő példaként szolgálnak a hallgatóinknak arra, hogy a csapatjáték, az egymásra utaltság, a kooperáció, a hatékony kommunikációs és prezentációs képességek a műszaki szaktudás mellett is fontos építőkövek a sikerhez vezető úton”.

Schubert Olívia szerint érték a Műegyetem megszerzett diploma, hiszen az itt végzett mérnökök többsége mind szakmailag, mind a soft skill képességeit tekintve kiváló adottságokkal rendelkezik. „Tapasztalataink szerint a BME-s szakemberek jó képességűek, erős elméleti és gyakorlati tudással jönnek, könnyen beilleszkednek az ipari környezetbe, és kihívásként tekintenek a magas szintű mérnöki feladatokra.” 2014 végén összesen 275 műegyetemi diplomával rendelkező mérnököt alkalmazott a győri vállalat. Ezzel a számmal a BME a második legtöbb műszaki szakembert adó intézmény az Audi Hungaria felsőoktatási partnerei között.

Dr. Bereczky Ákos úgy véli, hogy az egyetem kiemelt partnereként az Audi Hungaria olyan, Nyugat-Európában már mindennapos szemléletmódot közvetít, amely példaként állhat a magyar műszaki képzésben résztvevők előtt is. „A kreatív problémamegoldás, az üzleti gondolkodás, a mérnöki megközelítés, az integrált tudás iránti igény és az alkotás fontossága kivétel nélkül olyan értékek, amelyeknek a mérnöki lét szerves részévé kell válniuk.”

Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. az egyetemi partnereivel közösen elsősorban szimulációval támogatott tervezés, termékek illetve alkatrészek vizsgálata, gyártási technológiák fejlesztése, és termelési folyamatok optimalizálása témakörökben folytat kutatásokat.
A vállalat idén márciusban tartotta meg az évente szervezett „Kutatási Projektek Napja” elnevezésű rendezvényét, amelyen a felsőoktatási partnerekkel közös kutatási projekteket mutatták be.
A Műegyetemmel együttműködésben zajló témákból két szabadalmat emeltek ki interjúalanyaink: az egyik egy ragasztóanyagok száradásával és tesztelésével kapcsolatos berendezés, a másik egy villanymotorok kipróbálásával összefüggő téma.

- TZS -

Fotó: Philip János