2015. április 29.
Fizikus és informatikus műegyetemi kutató is nyert idén az MTA Lendület programjában. Mindketten a vezető kutatók számára meghirdetett, ún. II. kategóriában pályáztak.
Simon Ferenc, a TTK Fizikai Intézetének Fizika Tanszék egyetemi tanára egy nagy összegű uniós támogatással létrehozott és a Lendület program támogatásának köszönhetően együtt maradó kutatócsoportra, valamint kutatólaborra támaszkodva folytatja tudományos munkáját. Eredményei egyebek mellett új informatikai infrastruktúrák megalkotásához vagy hatékonyabb napelemcellák tervezéséhez vezethetnek.
Simon Ferenc célja egy Magyarországon egyedülálló, időfelbontott, optikailag detektált mágneses rezonanciás spektrométer kifejlesztése számos kisebb, egyedi berendezés (többfrekvenciás ESR és multifrekvenciás ac mérőhíd) mellett. Ezekkel a szénnanocsövek, a grafén és a spintronika területén végeznek alapkutatásokat, szem előtt tartva a társadalom számára fontos alkalmazásokat.
A kutatóval a bme.hu tavaly januárban készített interjút a Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt cikke megjelenését követően.
Varró Dániel, a VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék tavaly kinevezett egyetemi tanára a beágyazott rendszerek és az úgynevezett „okoseszközök” együttese által alkotott komplex rendszerek megbízhatóságának és hatékonyságának növelését tűzte ki céljául. A karon megalakuló „Kiberfizikai rendszerek” kutatócsoport célja olyan precíz módszerek és algoritmusok kidolgozása, amelyek segítik e rendszerek tervezését, ellenőrzését és működtetését. Varró Dániel kutatásainak jelentőségét mutatja, hogy ipari becslések szerint 2020-ra 50 milliárdra nő a különféle okoseszközök száma, amelyek egymással és velünk kommunikálva komplex rendszert alkotnak a világhálón.
A szinte korlátlan kapacitású számítási felhőbe azonban az egyszerű szenzorokon és mobiltelefonokon túl azok a kritikus beágyazott rendszerek is bekapcsolódnak (például autók, repülőgépek, gyógyászati eszközök), amelyeken emberéletek múlnak. E kiberfizikai rendszerek radikálisan új lehetőségeket teremtenek: az egymással kommunikáló autók baleseteket előzhetnek meg, az intelligens épületek energiafogyasztása csökken. A kutató egyebek mellett arra keresi a választ, hogy garantálható-e ezen rendszerek megbízhatósága, vezérlésük stabilitása egy állandóan változó, nyílt környezetben is.
Varró Dánielt a bme.hu még tavaly novemberben kérdezte abból az alkalomból, hogy a „Legnagyobb hatású cikk” díját nyerte el Pataricza Andrással közös publikációjáért a modellalapú rendszer- és szoftvertervezés legrangosabb nemzetközi tudományos fórumán.
|
Az MTA elnöke 2009-ben hirdette meg kiválósági programját a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára. A Lendület célja a kutatók elvándorlásának lassítása, a tehetség-utánpótlás biztosítása, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítése, valamint az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek versenyképességének növelése. 2014-ig összesen 97 kutatócsoport jött létre az akadémiai intézményekben és az egyetemeken. Idén ez a szám meghaladja a százat, a 12 nyertes közül hát pályázó akadémiai kutatóközpontban vagy intézetben, hat pedig egyetemen alapíthat önálló kutatócsoportot. A tudományos fokozattal rendelkező kutatók – életkoruknak és tudományos teljesítményüknek megfelelően – két kategóriában pályázhatnak. A BME kutatói a Lendület II.-ben nyertek támogatást, vagyis a már sikeres, önálló kutatói pályát folytató 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatók számára meghirdetett programban. E kategória nyertesei vállalják, hogy a program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) „Consolidator” vagy „Advanced” Grant kategóriájában. |
-BK-
Forrás: mta.hu