Vezeték nélküli kommunikációs eszközök adattovábbításának minőségi javítását kutatja Kollár Zsolt, a Műegyetem Bolyai-ösztöndíjas villamosmérnöke.

„Újszerű, ám a gyakorlatban rövid idő alatt megvalósítható alkalmazásokon dolgozom, amelyekből remélhetőleg idővel akár szabadalom is születhet” – foglalta össze Kollár Zsolt, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék egyetemi tanársegédje, akinek Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat ítélt oda az MTA (dolgozatának címe: „Korszerű modulációs eljárások alkalmazása a jövő rádiós rendszereiben” – a szerk.).

A BME fiatal kutatója a digitális jelfeldolgozás híradástechnikai aspektusait vizsgálja. Az egyes elektronikai eszközök (például digitális televízió, digitális rádió) nem analóg, hanem digitális jelként közvetítik a hangot, a képinformációt vagy egyéb adatot egy másik készülék felé. Kollár Zsolt azokkal a zavarjelekkel és zavarforrásokkal foglalkozik, amelyek az adatátvitelt megnehezítik, és rontják annak minőségét. Kísérleteiben e folyamat hatásvizsgálatait végzi, és megoldásokat keres a torzítások és zavarjelek kiküszöbölésére.

Kutatásai nagy jelentőséggel bírnak a vezeték nélküli készülékeknél és hálózatoknál, amelyek egyre több, a hétköznapokban is használt elektronikai eszközben megtalálhatók: az okostelefonokban, az okostelevíziókban, a számítógépekben és a navigációs eszközökben. Vizsgálja a modulációs eljárások minőségét is, vagyis azt a tényleges fizikai jelet, amely a készülékek között közvetített információt hordozza, és ennek nemlineáris torzításait. Olyan algoritmusok megalkotásával is foglalkozik, amelyek az informatikai rendszereket meghatározó architektúrák kedvező működéséhez járulnak hozzá.

A négy vizsgált modulációs eljárás teljesítmény-sűrűség spektruma

Hardveres tesztkörnyezet

Kollár Zsolt olyan alapkutatásokat végez, amelyek hatással lehetnek az 5. generációs mobilhálózatokra, valamint az ún. „kognitív rádióra”. Ez utóbbi egy új kutatási irány: olyan intelligens kommunikációs rendszer, amely bármiféle interferencia, zavaró jel esetén újrakonfigurálja magát, és a frekvenciaspektrum telítődésekor is lehetővé teszi a jeltovábbítást. Az egyelőre még csak elméletben létező eszköz a várakozások szerint nemcsak hangalapú kommunikációra lesz képes, hanem bármilyen más adat továbbításra, így akár kép közvetítésére is. A szerkezet létfontosságú lehet katasztrófa sújtotta övezetekben vagy háborús területeken, ahol a kognitív rádió a beépített intelligens szoftver segítségével „érzékeli” a zavaró eszközöket és jeleket, dekódolja azokat, majd a gátló tényezőket kiküszöbölve küld jelet. A BME villamosmérnöke szerint ez egy olyan téma, amely jelentősen megnövelheti a telekommunikáció hatékonyságát.

24 órás spektrummérés vízesés-diagrammja

Mért OFDM/FBMC (fehér/sárga színnel) spektrum

Kollár Zsolt egy műegyetemi kutató- és fejlesztőcsoport tagja, ahol nem egyedüliként foglalkozik a témájával. Szeret csapatban dolgozni: „A közös munkába ’születtem bele’. Legyen szó kutatásról vagy ipari megbízásról, kimagasló eredményeket csak egy hatékonyan működő csapat érhet el, amelynek a tagjai kiegészítik egymás tudását, és képesek a közös értékteremtésre” – vallja a BME Bolyai-ösztöndíjasa, aki harmadik generációs mérnökként családi indíttatásból választotta az akadémiai pályát, ám az ipari kapcsolatokat is fontosnak tartja a kutatás mellett. „Egy jó mérnök nem szakadhat el az ipartól. Törekedni kell az aktív akadémiai és piaci kapcsolatokra, amelyek a kutatás és az oktatás, a mérnöki utánpótlás-nevelés hasznára válhatnak” – vallja.

„A tudományos munka mellett az oktatásnak is nagy jelentőséget tulajdonítok. Ha az ember lelkiismeretes kutató és oktató egyszerre, be kell látnia, hogy mindkét tevékenység sok időt felemészt. Ám én ezt nem tehernek élem meg. Oktatóként a megszerzett tapasztalataimat átadva teremtek értéket, egyre több hallgatót vonva be a kutatásokba” – fejtette ki. Tanít a BME VIK német nyelvű képzésében is. „Szeretem a munkámat, a témámat, a legfontosabb feladatokra koncentrálok, miközben magam osztom be az időmet.” Kollár Zsolt a jövőben néhány évet német nyelvterületen szeretne oktatni és kutatni, ám hosszú távú jövőjét Magyarországon képzeli el. Úgy véli, hogy „tapasztalatot lehet és érdemes is máshol szerezni, ugyanakkor fontos, hogy az értékes mérnöki tudás az országon belül maradjon” – hangsúlyozta a fiatal oktató. „Ez az ösztöndíj keretet ad és ösztönöz a magas színvonalú tudományos eredményekre, e mellett iránymutatást és motivációt ad ahhoz, hogy megvalósítsam céljaimat” – zárta gondolatait a bme.hu kérdésére Kollár Zsolt.

-TZS-