2015. szeptember 01.
Bemutatjuk a BME jogarnokát, aki az egyetem hivatalos ünnepségein fontos szerepet játszik és képviseli az intézményt.
Az utóbbi két esztendőben szinte minden alkalommal ő tartotta kezében az egyetem közel öt kilós jelképét a tanévnyitó ünnepségeken, a Szenátus ünnepi ülésein, valamint a diplomaosztókon. „Nagyon sok szép eseményen vehettem részt, büszkén álltam ott, számos emberrel megismerkedtem, és az egyetem vezetőit archoz tudom kötni” – vallja. Ő az egyetem jogarnoka, azaz Lengyel Bence, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar vegyészmérnöki szakának harmadéves BSc-s hallgatója.
|
A jogarnok az egyetem hallgatója, aki az egyetem ünnepein – az egyetem egyik jelképével, a jogarral a kezében – ünnepi öltözetben és kesztyűben vesz részt. A jogarnok az egyetem ünnepein az egyetem egyik képviselője. Személyét a Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzat választja ki, a Kancellária Hallgatói Szolgáltatói Igazgatóság tartja nyilván és delegálja. (Részlet Az egyetemi központi ünnepségek, kiemelt egyetemi rendezvények rendjéről szóló szabályzatból) |
„Voltak félelmeim az első alkalom előtt, és alapvetően picit lámpalázas is vagyok” – árulta el a vegyészmérnök hallgató. Helyzetét könnyíti, hogy az ünnepségek szervezői mindig részletesen elmondják, mikor, mit kell tennie a forgatókönyv szerint. „A legtöbb ünnepségnek megvan a maga pontos menete, szertartásrendje, ennek a procedúrának meg kell felelni, még az egyetem vezetőit is a megfelelő sebességgel kell az Aulába kísérni” – részletezte a BME jogarnoka, aki az első, jól sikerült alkalom óta egyre felszabadultabban végzi feladatát.
„Nagyon büszke vagyok például a Műegyetemi Kórusra, mindig meghat, amikor énekelnek, és igyekszem a beszédeket is végig figyelemmel kísérni” – válaszolta Bence arra a kérdésre, hogy elkalandozik-e az ünnepségek idején. A jogarnok szerint a külföldi diákok diplomaosztóján már csak nyelvgyakorlás szempontjából is érdemes figyelni az elhangzottakra, és érdekesnek tartja azt is, hogy más kulturális közegben mit illik ilyenkor elmondani. „De előfordult olyan is, hogy megtetszett egy első sorban ülő lány és leginkább körülötte forogtak a gondolataim” – tette hozzá mosolyogva.
Vannak kevésbé kellemes élmények is. Annak ellenére, hogy rendszeresen figyelmeztetik, hogy előző nap aludjon eleget, aznap pedig egyen és igyon rendesen, éppen az eddigi leghosszabb ünnepség előtt aludt a legkevesebbet egy születésnapi ünneplés miatt, és a kesztyű is kicsi volt a kezére. Érezte, hogy nehezére esik magát kihúzva, mosolyogva állni.
Bence gyakran nézegeti a karok jelképeit és a díszes köveket a jogaron, amely mint egyetemi jelkép is érdekli (az egyetemek méltóságjelvényei között jelentős szerepet tölt be a pedum, vagy jogar, amely az egyetemi önkormányzat egyik szimbóluma, valamint az európai egyetemi tradícióknak megfelelően kiemelt szerepe van az egyetemi hallgatók és a végzős doktorok eskütételénél is – a szerk.)
|
A műegyetemi jogart Czettler Jenő rektor készíttette el Csajka István ötvösmesterrel „az Úr MXMXXXVI. évében” (vagyis 1936-ban – a szerk.) – olvasható a rúd ezüsttel bevont feliratán. Gömbrésze hálószerűen 12 részre van osztva, a mezőkben domborművel díszített érmek találhatók. Ezek közül kettő a magyar címert és József nádor portréját, tíz pedig az elkészítés évében működő karok (és azok szakosztályainak) jelképeit ábrázolja. Így a Mérnöki és Építészmérnöki Kar két osztályát (mérnöki osztály – teodolit, építészmérnöki osztály – ion oszlopfő és 3 vonalzó); a Gépész- és Vegyészmérnöki Kar két osztályát (gépészmérnöki osztály - fogaskerék regulátor, vegyészmérnöki osztály – analitikai mérleg, kémcső); a Bánya, Kohó- és Erdőmérnöki Kar két osztályát (bánya-és kohómérnöki osztály – geológus kalapács, olvasztótégely, lángoló tűz fadarabokkal, erdőmérnöki osztály – sugarasan egymáshoz kapcsolódó öt tölgyfalevél); a Mezőgazdasági- és Állatorvosi Kar osztályait (mezőgazdasági osztály – búzaköteg két sarlóval, állatorvosi osztály – fekvő bárány, pásztorbot és arra tekeredő kígyó); valamint a Közgazdaságtudományi Kar osztályait (közgazdasági és kereskedelmi osztály – vesszőnyaláb, közepébe szúrt bárd, olaj- és borostyánággal, közgazdasági osztály – ország- és városzászlók). Az ezüstből öntött érmék aranyozottak, kivéve a címert, amelyet tűzzománctechnikával színeztek. A gömbháló keretező pontjain 12 darab tűzzománc-keretezésű krizopráz ékkő csillog (a krizopráz a kalcedonfélék legritkább és legdrágább változata, amely különleges élénkzöld színét nikkeltartalmának köszönheti; elnevezését a görög krüszosz = arany és praszon = lúg szavakból kapta – a szerk.). A gömb ezüstből öntött felső részét szoborcsoport díszíti: két angyal térdel a kettős kereszt és hármas halom mellett, ez a magyar címer korabeli motívuma volt. Végül a zárt gömbrészt láncon függő, lóhere elrendezésű krizopráz kövek gazdagítják. (Forrás: A Műegyetem történeti kincsei, Egyetemtörténeti Füzetek 2000.) |
„Egyáltalán nem érzem úgy, hogy az egyetem túlzásba vinné a régi, merev hagyományok gyakorlását, és az ünnepség már nem is a diákokról szólna” – osztotta meg benyomását a jogarnok. Bence szerint „a Műegyetem alapvetően egy büszkeségre okot adó intézmény, aki idejön, már büszke arra, hogy felvették. Ezt erősíti, hogy az ünnepségre ideérkezve látjuk a taláros vezetőket, nyakukban az egyetemi jelképekkel” – fűzte hozzá. „Az pedig, hogy a jogar egy diák kezében van, azt is szimbolizálja, hogy a mi kezünkben van az egyetem jövője” – vélekedett. „A műegyetemi szellemiség fenntartásához szükség van ezekre a hagyományokra”.
A 2014 szeptemberi tanévnyitó ünnepségen
A vegyészmérnöki szak harmadéves BSc-s hallgatója a folyamatmérnöki szakirányt választotta. „A folyamatmérnök feladata nagyon sokrétű, akárcsak a kémiai folyamatok. A kémia számos ágába bele kell látni, bármilyen vegyi anyag gyártásában otthon lenni, fejleszteni rajta” – ecsetelte. Lengyel Bence a középiskolában még mérnök szeretett volna lenni édesapja példáját követve, végül kémiatanára hatására módosította elhatározását. Nem bánta meg: „folyamatosan fenntartja a figyelmemet, tágabb, nyitottabb, sok lehetőséget ad.” A Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékhez tartozik például a nukleáris anyagok és hulladék kezelése, ami kifejezetten érdekli Bencét, valamint a kőolajipar, a kőolaj feldolgozása is. A BME hallgatója ugyanakkor szívesen látna a megújuló energiaforrások használata iránt megnyilvánuló komolyabb szándékot.
Lengyel Bence a mesterszak elvégzését már külföldön tervezi: „az igazán jó karrierhez elengedhetetlen a külföldi tapasztalatszerzés” – indokolta. Hosszú távon azonban itthon képzeli el az életét. Szívesen venne részt például a Paks 2 projektben, vonzza a hosszabb távú fejlődés és karrier lehetősége is.
-BK-
Fotó: Philip János, Takács Ildikó