„A BME-n kaptam lehetőséget arra, hogy a kutatási témámmal foglalkozzak”

Az emberiség kulturális evolúciós fejlődésének eredetét és elméletét kutatja a BME GTK filozófusa, akit Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesített az MTA.

„Másfél évszázad telt el Darwin ’A fajok eredete’ című művének megjelenése óta, ám az evolúció filozófiai értelmezése, azaz olyan összetett jelenségek, mint az emberi kultúra eredetének evolúciós magyarázata máig feltáratlan terület” – magyarázta Paksi Dániel filozófus, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Filozófia és Tudománytörténet Tanszék posztdoktori ösztöndíjasa, aki egyedüli műegyetemi filozófusként idén Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült (dolgozatának címe: „Az emergencia fogalma: a személyes tudás ontológiai megalapozása” – a szerk.).

„A mai nyugati kultúrában két meghatározó, ám egymásnak ellentmondó szemlélet terjedt el az emberiség eredetével kapcsolatban. Az egyik a keresztény világképre alapozó dualizmus (az Istentől származtatott lélek és a biológiai eredetű emberi test együttes létezése), a másik a természettudományok képviselte materialista monizmus, ami egyedül az anyagi természetű test létezését ismeri el. Kutatásaimban azokkal a filozófiai evolúciós elméletekkel foglalkozom, amelyek e két nézet között helyezkednek el” – fejtette ki Paksi Dániel, aki az emergencia (magyarul kiemelkedés) fogalmával magyarázza szakmai nézetrendszerét. E szerint az ember egy valós személyiség saját lélekkel és gondolatokkal, kialakulását és fejlődését nem lehet kizárólag színtiszta fizikai elveken alapuló statisztikai modellekkel leírni. „Az emberi elme, akár egy új gondolat vagy egy új kulturális érték megteremtése egy saját, a fizikai síktól elkülönülő evolúciós fejlődés eredményeként jöhetett létre” – határozta meg az emergencia fogalmát a BME díjazott filozófusa.

„A jelenség eddigi feltáratlanságának egyik oka, hogy a filozófusok jelentős része máig úgy véli, az evolúció vizsgálata inkább a természettudósok feladata, míg a természettudósok a saját szakmájuknak megfelelően az emberi fejlődés fizikai és nem filozófiai eredetére keresnek magyarázatot” – hangsúlyozta Paksi Dániel. Hozzátette, hogy az emergencia-kutatásnak egyedül az angolszász világban van hagyománya, ám az angolszász kutatók többsége csak a 19. századtól kezdve vizsgálja a fogalom eredetét. Úgy vélekedett, hogy kevés olyan tudós létezik, aki komolyan vette a kultúra evolúciós magyarázatát. Példaként említette Polányi Mihály magyar-brit kémikus-filozófust, aki szerint az emberi gondolat megjelenése és fejlődése szoros kapcsolatban van az emergenciával. Paksi Dániel azonban csak részben ért egyet a magyar származású tudós elméletével, akinek munkásságáról saját monográfiai kötetet is írt „Személyes valóság” címmel. Bolyai-ösztöndíjasként e kötet angol nyelvű átdolgozását tervezi, amelyet a támogatási időszak végére szeretne elkészíteni.

A díjazott elmondta, hogy még a nemzetközi irodalomban sem készült eddig olyan átfogó tanulmány, amely a kultúra evolúciós fejlődését mutatja be. Ösztöndíjasként filozófiatörténeti, feltáró és elemző kutatásaiban az emergencia eredetét és gyökereit az ókorig, Arisztotelész filozófiájáig visszamenőleg vizsgálja, és arra keres magyarázatot, hogy mi az emberi kultúra, hogyan alakult ki, és mely szempontok formálták a múltban. Paksi Dániel célja az emergencia fogalmának mélyebb megértése és egy új fogalommagyarázat megalkotása, amellyel új irányba szándékozik terelni a jelenség és egyúttal Polányi munkássága nemzetközi értelmezését. Újszerű tudományos eredményeinek összefoglalására egy magyar nyelvű kötetet tervez, amelyben az általa helyesnek tartott emergencia-fogalom mellett a jelenlegi álláspontokat is összegezné. (A kötet munkacíme: „Az emergencia fogalma” – a szerk.). E mellett ösztöndíjasként Dániel vállalta, hogy évente ún. emergencia-workshopokat is szervez, amelyek eredményeit egy harmadik kötetben publikálná.

Paksi Dánielt éppen különleges kutatási témája motiválta, hogy a BME-n kezdjen akadémiai karriert: egyedül a műegyetemi felsőoktatási műhely volt nyitott az evolúció- és emergencia-elméletek filozófiai kutatására. „A hagyományos értelemben vett bölcsészettudomány számára idegen ez a fogalom, így esélyem sem volt arra, hogy az eredeti képzési helyemen kezdjek kutatásokat” – fogalmazott az ELTE-n diplomát szerzett filozófus, aki a Műegyetemen egy korábbiakhoz képest új közegben, mérnökök között kezdett dolgozni. „A BME-n ma már sokkal szélesebb az oktatási paletta, a GTK-n számos, nem szigorúan vett mérnöki szak indult, ám mérnököket is tanítok” – fűzte hozzá Paksi Dániel. A műszaki diplomát szerzettekhez képest ugyanakkor egy filozófusnak sokkal kevesebb ipari lehetősége van a pályaválasztáskor. „A tudományos életpálya számomra magától értetődő volt. Egy olyan jelenséget kutatok, amely csak látszólag kizárólag filozófiai vonatkozású, ám számos tudományterületen, például az informatikában, a fizikában, a biológiában vagy a szabad akarat eredetének kutatásában is jelen van, csak különféleképpen nevezik, és máshogyan magyarázzák” – hangsúlyozta a BME díjazottja. „A látszat ellenére a mérnökök sem feltétlenül materialista meggyőződésűek. Általában igaz rájuk a rendszerszemlélet, szükségük van a keretek, a szabályok és a pontos cél ismeretére, hatékonyabban szervezik meg a tanulást, ám az egyén személyisége és korábbi, akár családból hozott élményei döntően meghatározzák a diákok hozzáállását a filozófiához” – tette hozzá, kiegészítve az elmondottakat azzal, hogy sokat tanul a hallgatókkal folytatott szakmai diskurzusokból is.

A most elnyert Bolyai-ösztöndíj óriási anyagi segítség és szakmai elismerés, és lehetővé teszi számára, hogy kutatásait elmélyítse. „Mindannyiunknak fontos kérdés, hogy kik vagyunk. Szüntelenül keressük a választ arra, hogy honnan ered a tudásunk, és mi vezetett ahhoz, hogy az ember értelmes lénnyé vált. A kutatásaimban erre keresem a magyarázatot” – összegezte a műegyetemi filozófus.

Paksi Dániel
2009-2015-ig a Polányi Mihály Szabadelvű Filozófiai Társaság titkára
2011-ben Országos Tudományos és Kutatási Alapprogramok (OTKA) posztdoktori ösztöndíjat kapott
2010-ben szerzett PhD-diplomát a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Filozófia és Tudományterület Tanszéken, Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskolában
2009-től a Periodica Polanyiana szerkesztője, és évente megrendezett emergencia-workshopok szervezője ekkortól
2005-ben Állami doktori ösztöndíjat kapott
2005-ben filozófiai mesterdiplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Filozófia Intézetében
2003-ban történelemtudományi mesterdiplomát szerzett az ELTE BTK Történeti Intézetében

 

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémia hozta létre 1998-ban a hazai fiatal és tehetséges kutatók anyagi támogatására, valamint a kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére. A minden évben meghirdetett ösztöndíjat a jelenlegi szabályozás szerint a 45 év alatti kutatók nyerhetik el egy, kettő vagy három éves időtartamra. A pályázati időszakban végig kiemelkedő eredményeket elérő tehetségek másodszor is pályázhatnak a Bolyai-ösztöndíjra.

Az MTA hozzájárulása jól illeszkedik a magyar tudományos ösztöndíjhálózatba, egyedisége abban rejlik, hogy egy olyan fiatal tudósgeneráció értékteremtő tevékenységét támogatja, amelynek tagjaiból nagy valószínűséggel MTA doktora címet elnyerő kutatók, majd akadémikusok lesznek.

A benyújtott pályaműveket a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma bírálja el, amely független, szakmailag és tudományos szempontból autonóm szervezet. A kutatási tervekről a Kuratórium 11 szakértői kollégium közreműködésével dönt, a szaktudományokat 1-2 tudós képviseli.
A díjazottak tudományos tevékenységét a Kuratórium folyamatosan nyomon követi: az ösztöndíjasok évente számolnak be szakmai eredményeikről és a pályaművűkben vállaltak teljesítéséről, majd tudományos zárójelentésben összesítik kutatásaikat és jövőbeli terveiket. A beszámolókat a bírálatban is résztvevő szakértők értékelik és véleményezik.

A támogatási időszakban kiemelkedő eredményeket elérő kutatóknak az évente megrendezett „Bolyai-napon” a Kuratórium Bolyai Emléklapot adományoz, míg a legkiválóbb (átlagosan) 15 díjazottnak Bolyai Plakettet ad át az MTA elnöke. Ugyanezen a napon kapják meg az új díjazottak oklevelüket és a Bolyai-jelvényt.

Idén a benyújtott pályázatok száma rekordot döntött: több mint 800 pályamű közül 200 fiatal PhD-fokozattal rendelkező kutatót díjazott az MTA.

Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit, szabályzatát a 156/1997. (IX. 19.) Korm. számú rendelet szabályozza.

-TZS-