„Kevesebb energiafelhasználással is megőrizhetjük a komfortszintünket”

Magyar Zoltán műegyetemi épületgépész-mérnök személyében először tüntetett ki magyar szakembert Európa legnagyobb épületgépész és épületenergetikai mérnököket tömörítő szövetsége.

„Az épületenergetikában olyan megoldásokat kutatunk fel, amelyek rávilágítanak arra, hogy kevesebb energiafelhasználással is kényelmes és kompromisszumok nélküli életet teremthetünk magunknak” – összegezte szakterületének egyik fontos célját Magyar Zoltán, a BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék tanszékvezetője, aki az energiahatékonyság javítása és az épületek belső komfortja területén végzett nemzetközi szakmai munkájáért első és egyedüli magyarként részesült a REHVA szakmai díjában.

A REHVA, azaz a Representatives of European Heating and Ventilating Associations (magyarul az Európai Épületgépész Egyesületek Szövetsége) egy összeurópai szakmai ernyőszervezet, amelyben az európai uniós tagállamok érdekeit országonként egy-egy szervezet képviseli. A REHVA fő célja az egészségre nevelő, a komfortérzetet megőrző és az épületek energiahatékonyságát elősegítő megoldások életre hívása és terjesztése az erre nyitott közösségekben.
A szokásokkal ellentétben Magyarország ugyan 2 hazai szervezettel is képviselteti magát a szövetségben, ám az Építéstudományi Egyesület és a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség közös álláspontja egyetlen szavazatnak számít a REHVA-ban.
A több mint 110.000 épületgépész-mérnököt tömörítő szövetség szakértői az Európai Bizottságnak adnak tanácsokat épületgépészeti és épületenergetikai kérdésekben, emellett a REHVA feladata, hogy a legújabb kutatási eredményekről és a szakmai rendezvényekről tájékoztassa a tagállamokat. A szervezet szakemberei eddig mintegy 10-15 európai uniós fejlesztési projektben láttak el szakértői munkát.
Magyar Zoltán 3 cikluson át, 9 évig (2005-2014), azaz a jelenleg érvényes szabályozás szerint a pozícióban tölthető maximális időtartamig volt a REHVA alelnöke.

„Az épületenergetika nem öncélú szakterület. Művelőinek tevékenysége sokkal összetettebb és sokrétűbb az épületek üzemeltetése közben felhasznált energia csökkentésénél – ehhez elég lenne kikapcsolni a fűtést és a világítást” – osztotta meg a néhány évtizede kiforrott, az épületgépészet és az épületszerkezettan határán létrejött tudományágról kialakult véleményt Magyar Zoltán.
Az ÉPK díjazott oktatója európai uniós szakértőként aktív véleményformáló szerepet töltött be a Közösség Épületenergetikai Direktívájának (EPBD 2002/91/EC, EPBD „recast” 2010/31/EU) a tagállamokra vonatkozó kötelező előírásának megalkotásában. „Jelenleg az épületek fűtéséhez és hűtéséhez szükséges energia a teljes energiafelhasználás mintegy 40%-a. Az EU célja az energiafelhasználás és így az öreg kontinens energia-függőségének a csökkentése” – foglalta össze a műegyetemi épületgépész-mérnök, aki részt vett az uniós követelmények kielégítését célzó magyar szabályozás megalkotásában is. Felhívta a figyelmet egy másik EU-előírásra, az Energiahatékonysági Irányelv (2012/27/EU) jelentőségére is. E szabályozás minden tagállam számára előírja azokat a kötelezően betartandó feltételeket, amelyek szerint minden nagyvállalatnak energetikai auditot kell készíttetnie.

Magyar Zoltán szerint a globális felmelegedés és az ezzel együtt járó éghajlatváltozás számos megoldandó problémát és megválaszolandó kérdést vet fel. „Idáig a téli hideg időjárás miatti fűtés, ma azonban egyre inkább a nyári meleg miatti hűtés foglalkoztatja az épületenergetikai szakértőket” – jegyezte meg. „A korszerű technológiák fejlődésével egyre több épületet látnak el hőszigetelt külső burkolattal és jobb teljesítményű kazánokat használnak a háztartásokban. Ám az egyre melegebb nyári hónapok – így az idei több hetes kánikula is – indokolja, hogy a hűtésre is hasonlóan korszerű és innovatív megoldásokat találjunk” – hangsúlyozta a BME épületenergetikai szakértője. A tagállamok cselekvését sürgető uniós rendeletek előírják, hogy 2018 végéig minden új középületnek, 2021-től pedig minden új építésű épületnek „közel nulla” energiafelhasználásúnak kell lennie. E létesítmények energetikai teljesítménye magas, azaz „közel nulla”, és nagyon alacsony a fenntartáshoz szükséges energiaigényük, hiszen annak jelentős részét megújuló energiaforrásból fedezik. A „közel nulla” energiafogyasztás tényleges értékének meghatározása a tagállamok egyedi feladata.

Magyar Zoltán a REHVA alelnökség után sem hagyott fel a szakmai munkával. Energetikai auditokat készít az Energiahatékonysági Direktíva által előírt kötelezettség teljesítéséhez, e mellett részt vesz a RePublicZEB elnevezésű EU-projektben. (A program célja olyan optimális és költséghatékony „intézkedéscsomagok” létrehozása a délkelet-európai régióban hatékony és garantált minőségű technológiák alkalmazásával a középületek „közel nulla” energiaigényű épületekké történő felújítására, amelyeket a kivitelezők és az építtetők egységesítettek és az adott országra vonatkozóan elfogadtak – a szerk.) A műegyetemi oktató a magyar középület-állományt vizsgálja, az energia-megtakarítási lehetőségeket kutatja, és véleményezi az ezzel kapcsolatos javaslatokat.

Pályafutását tervezőként kezdte, majd 11 éven keresztül oktatóként dolgozott a BME-n, később egy multinacionális cégnél vállalt munkát. „Egy nemzetközi vállalatnál rengeteg tapasztalatot, friss piaci, szakmai tudást szerezhet az, akiben megvan a tanulási hajlandóság” – tette hozzá Magyar Zoltán, aki az iparban töltött évei alatt sem hagyott fel az oktatással: cége dél-kelet ázsiai részlegének vezetőjeként ő volt a vállalati szakmai képzések felelőse és oktatója. Jelentős ipari tapasztalatokkal tért vissza a magyar felsőoktatásba: előbb a Pécsi Tudományegyetemen oktatott, majd a Műegyetemen lett tanszékvezető. „Itt kezdtem az oktatói pályafutásomat, és itt is szeretném befejezni. Szerencsés vagyok, amiért megadatott a lehetőség arra, hogy az oktatásban, a kutatásban és az iparban is kipróbáljam magam” – vallotta a BME tanszékvezetője. Úgy véli, hogy a tanítás szimbiózisban létezik a kutatással, és egy oktató szakmai hitelességét a naprakész ipari tudása támasztja alá.

Örömmel fogadta a nemzetközi szervezet kitüntetését: „nagyszerű érzés, hogy egy magyar szakembert találtak erre érdemesnek”.

Magyar Zoltán

2013-tól a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék tanszékvezetője, e mellett részt vesz az „Intelligent Energy Europe” nevet viselő projektekben, hazai innovációs kutatási munkákat vezet, és épületenergetikai auditokat végez (MLEI-PDA EU projekt)
2012-ben PhD-diplomát szerez a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán
2005-2013-ig a Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszék tanszékvezető-helyetteseként hazai innovációs kutatási munkákat vezet, részt vesz az „Intelligent Energy Europe” nemzetközi projektekben, és épületenergetikai auditokat végez (ECOLISH EU projekt)
2004-től a Comfort Consulting Kft. ügyvezető igazgatója
2000-2004-ig az IMI Plc, The Commtech Group (Breakfield, Nagy-Britannia) üzletfejlesztési igazgatója és energetikai projektek vezetője
1997-2000-ig az IMI Plc, Tour & Andersson Hydronics magyarországi részlegének értékesítési, majd ügyvezető igazgatója
1995-1997-ig az APV Hungary Ltd. értékesítési vezetője az energetika területén
1991-ben műszaki doktor a BME GPK-n
1984-1995-ig a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Épületgépészeti Tanszék egyetemi tanársegédje, majd adjunktusa
1985-ben fűtéstechnikai szakmérnök végzettséget szerez a BME GPK-n
1980-1984-ig a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat épületgépész tervező mérnöke
1980-ban szerez gépészmérnök diplomát a BME GPK-n  

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó