Az egyetemek és az üzleti világ kézfogója

A felsőoktatás és a versenyszféra egymást erősítő lehetőségeiről rendeztek nemzetközi tanácskozást a BME-n. A plenáris ülés összefoglalóját adjuk közre.

„Az egyetemi és az üzleti világ külön-külön is nagyon fontos tényezője életünknek, a kettő közötti együttműködés pedig kiemelten lényeges, kiváltképpen Közép-Európában, a kontinens egyik legdinamikusabban fejlődő régiójában” – hangsúlyozta a „Conference on University and Business Cooperation in Central Europe” című angol nyelvű konferencia köszöntőjében Józsa János rektor. Hozzátette, a Műegyetem mindig is nagy hangsúlyt helyezett nagyszámú MBA hallgatója gazdasági-üzleti képzéseinek színvonalára. „A műszaki és az üzleti tudományok ugyanannak az éremnek a két oldalát jelentik. Az egyetem intellektuális atmoszférája és kultúrája – amelyben az oktatók és a diákok megismerik, értékelik és tisztelik a kétféle szakterületet – ösztönözni képes a jól működő gazdasági környezet kialakulását is.”

„A felsősoktatás stratégiai döntéseiben nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elkövetkezendő tizenöt év trendjeit és kihívásait” – figyelmeztetett előadásában Palkovics László felsőoktatásért felelő államtitkár, aki bemutatta a magyar felsőoktatási rendszer múltját, jelenét és az előtte álló feladatokat, valamint felhívta a figyelmet, hogy a konferencia résztvevői olyan országokból jöttek, ahol a magyarországihoz hasonló adottságok vannak. Az elmúlt több, mint két évtized folyamatos fejlődést, egyben kihívásokat is hozott: a bolognai rendszer adaptálása a magyarországi munkaerőpiaci igényekhez sok munkát adott a döntéshozóknak. Az államtitkár kiemelte a diákok nemzetközi tapasztalatszerzésének fontosságát, és óvott a személytelenné váló oktatás veszélyeitől. Az elkövetkező időszak stratégiai döntései a kutatás területén lesznek a legjelentősebbek: ehhez kapcsolódik a PhD képzés átalakítása is.

A felsőoktatási intézményekről szólva az államtitkár rámutatott, hogy ezek az egyes régiókban nem pusztán az oktatásban betöltött szerepük miatt jelentősek: támogathatják a vállalatokat, a képzett szakemberek, értelmiségiek gyűjtőhelyei, akik egyben a helyi társadalmi haladás letéteményesei. A kétnapos konferencia a vállalati-üzleti és egyetemi jó kapcsolatok kérdéskörét járta körül: az államtitkár ennek jó példájaként említette a Magyarországon – főként az autóipar területén – megvalósult duális képzési programokat, ahol a cégek és az egyetemek szorosabb együttműködése eredményeképpen piacképesebb tudást szerezhetnek a hallgatók. „Ez win-win helyzetet teremt a diák és a vállalat számára” – mutatott rá az államtitkár. „A sikeresen elhelyezkedő diplomások évről évre növekedő száma bizonyítja a rendszer életképességét.”

Ivars Godmanis egykori lett miniszterelnök és európai parlamenti képviselő előadásában a vállalkozói kedv és az oktatás közötti bonyolult kapcsolatrendszert mutatta be. Szorgalmazta az üzleti tudományok oktatásának fejlesztését, különösen a közép-kelet-európai országokban. Rámutatott arra a szoros összefüggésre, amely egy ország fejlettségi mutatói, valamint az oktatásra és innovációra költött összegek között lelhető fel.

A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepük van a gazdasági versenyképesség biztosításában, hagyományos és az új feladataikon (oktatás, kutatás, innováció és tudástranszfer), valamint az akadémiai és az üzleti szereplők szorosabb együttműködésén keresztül. Mindezzel összhangban az Európai Bizottság számos szakpolitikai intézkedést hozott és több stratégiai célt is meghatározott: a Horizont 2020 keretprogram, illetve a Strukturális Alapok valamint az Erasmus+ program egyes elemei is a fenti szereplők közötti együttműködést erősítik.

A BME-n rendezett, azeri, bolgár, cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, román, szerb, szlovák és szlovén előadókat vendégül látó konferencia résztvevői is az egyetemek és az üzleti szféra közötti együttműködés előnyeit és lehetőségeit vizsgálták, valamint a közép-kelet-európai országokban megvalósult jó gyakorlatokat ismertették. A szervezők reményei szerint a fórum felhívja a figyelmet a további együttműködési lehetőségekre is.

Az előadások három szekcióban zajlottak: az oktatási szekcióban a támogatási rendszerekről, az ösztöndíjakról, a gyakornoki programokról, a kutatásról szóló szekcióban a technológia transzfer és az innováció kérdéseiről, a komplex együttműködés lehetőségeiről szóló szekcióban pedig a korábbi két területet ötvöző sikeres gyakorlatokat mutatták be az előadók.

A konferenciáról további információkat ITT találhat.

HA - TJ

Fotó: Philip János