Négy évtizede tanít Kövesi János, aki a BME történetének leghosszabb ideig szolgáló dékánja is. A hallgatók javaslatára a Szenátus Pro Juventute Universitatis díjjal tüntette ki idén.

„Számos egyetemi és állami kitüntetést kaptam már, de ez az elismerés a legkedvesebb nekem” – árulta el kérdésünkre Kövesi János, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. A BME korábbi oktatási rektorhelyettese és a GTK korábbi dékánja a májusi ünnepi Szenátus ülésén vette át a „Pro Juventute Universitatis” (más néven az „Egyetemi Ifjúságért”) kitüntetést. „A hallgatók javasoltak e díjra. Azok a mérnök és közgazdász hallgatók, akiknek a képzésében oktatóként óriási felelősségünk van” – fogalmazott.

A minőségmenedzsment iránt elkötelezett szakemberként úgy véli, hogy az oktatók mindenekelőtt a hallgatókért vannak. „A pedagógus és az általa nyújtott szolgáltatások közvetlen 'vevői' a hallgatók, e mellett természetesen a munkaerőpiac, a társadalom is, amely hasznosítja az egyetemről kikerülő diplomások tudását és képességeit.” A GTK tanszékvezetője szerint az egyetemi oktatónak nemcsak a tanítás a feladata, hanem nevelnie is kell a diákokat. „Küldetésünk túlmutat az egyszerű képletek ismertetésén. A mérnöki és a gazdasági ismeretek átadásán túl az egyetemen közvetlenül és közvetve tanítunk többek között irodalmat, helyesírást, társadalomismeretet és kommunikációs képességeket is” – osztotta meg véleményét a középiskolából érkező fiatalok jelentős részénél tapasztalt hiányosságokról.

„A mai hallgatók új és más kihívásokkal küzdenek, mint a 10-15 évvel ezelőttiek. A jelenlegi tömegoktatás körülményei között sok diák nem tud például előadni. Ez az egyik oka annak, hogy a karon és a tanszéken a projektalapú oktatásra összpontosítunk, azaz, a piaci vállalatok valós élethelyzeteihez kötődő feladatok elvégzésére és prezentálására ösztönözzük a hallgatókat” – ecsetelte. Pedagógusként tisztában van azzal is, hogy első alkalommal nagyon nehéz kiállni egy közönség elé, ezért meggyőződése, hogy nem szabad magára hagyni a diákot. A GTK-n a szakmai ismeretek tanítása mellett a fiatalok prezentációs képességeit is fejlesztik, ami ugyanolyan fontos, mint a jól megalapozott mérnöki vagy gazdasági tudás.

Kövesi János 40 évvel ezelőtt szerezte diplomáját a Műegyetemen, azóta is az intézményben dolgozik oktatóként, kari és egyetemi vezetőként. A szakmai lehetőségek széles tárháza tartotta itt az egyetemen: „mindig is azok a problémák érdekeltek, amelyek megoldásához a műszaki, a matematikai és a gazdasági ismeretekre együttesen van szükség. 40 évvel ezelőtt is ennek szellemében készítettem el a diplomamunkámat, e nézetemet a tanszéki és a kari oktatási programokban is igyekeztem megvalósítani”.

A GTK kitüntetett tanszékvezetője élvezetesnek találja, ha hallgatókkal dolgozhat együtt, úgy véli „ez tartja életben az oktatót”. Pedagógusként nemcsak kötelessége, hanem a legnagyobb öröme, ha segítheti diákjait például a TDK-pályamunkák, a projektfeladatok vagy a szakdolgozatok elkészítésében. A végzős diákok és doktoranduszok rendszeresen felkérik diplomamunkáik vagy a doktori disszertációik témavezetőjének, konzulensének, és az iparban már tapasztalatot szerzett, egykori hallgatói ma is számítanak szakmai útmutatására. „Büszke vagyok arra is, hogy több korábbi tanítványom az egyetemen és a karon dolgozik oktatóként, kutatóként, és tanítja az újabb nemzedékek tagjait” – vallotta. A diákok elismerően nyilatkoznak oktatói tevékenységéről: Kövesi János hosszú évek óta az Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) szerint az intézmény egyik legkiválóbb oktatója. A 2008/2009-es tanév első félévében 4,9-es pontszámmal az „OHV 100-as” listájának első helyezettje lett. „Az OHV az egyik legfontosabb visszacsatolás az oktató számára arról, hogy hogyan látja el hivatását” – jegyezte meg. Kövesi János OHV-s átlagpontszáma idáig 4,6-4,7 volt. A téma komolysága mellett a humort sem mellőzve úgy fogalmazott, „ha 4,5 alá megyek, visszavonulok”. Úgy véli, hogy az OHV átlagpontszámai mellett fontosak és hasznosak a diákok szöveges értékelései is, sőt, a legtöbbet éppen ezekből tanulhat egy oktató. „Számos megfontolásra érdemes kritikát kaptam már, például a jegyzetem tanulhatóságával és a vizsgakövetelmények hasznosságával összefüggésben. Néhány évvel ezelőtt e szempontokat is figyelembe véve dolgoztam át a tananyagot. Az eddigi tapasztalataim és a visszajelzések szerint eredményesen.”

A kari oktatásszervezés felelősei évek óta kiemelt szerepet tulajdonítanak az OHV-n elért eredményeknek. Kövesi János dékáni éveiben, 2010-ben vezették be a GTK-n és a Műegyetemen először és egyedülállóan az OHV-alapú tanszéki finanszírozás rendszerét, amely a mai napig fontos szempont a források felosztásánál. Az OHV-s átlagpontszám felett teljesítő tanszékek több kari támogatásra tehetnek szert, míg a gyengébben teljesítők kevesebb forráshoz jutnak. A többi hét karnál különböző kari jutalmazások és elismerések eszköze az OHV. „A minőségi oktatás, a naprakész tudással rendelkező szakemberek képzése a legelső” – tette hozzá a GTK korábbi dékánja, aki örömmel fogadta a kar új minőségbiztosítási kezdeményezését is, miszerint a GTK oktatói értékelik pedagógustársaik teljesítményét, tananyagát, és szükség esetén minőségjavító intézkedéseket szorgalmaznak (a kezdeményezésről részletesebben olvashat a bme.hu Andor György dékánnal készített vezetői interjújában – szerk.) „Az értékeltek és a hospitálók mára egyaránt elfogadták az új programot, amelytől azt várjuk, hogy felszínre hozza a szükséges finomhangolásokat, így még jobbak lehetnek a GTK képzései” – osztotta meg a várakozásait a díjazott oktató.

Kövesi János 1998 és 2015 között volt a BME GTK dékánja, kari munkáját csak 2004 és 2008 között szakította meg, amikor oktatási rektorhelyettesként dolgozott a Műegyetemen. A kar egyik alapítójaként és a műszaki menedzser szak létrehozójaként sokat tett azért, hogy e képzés fenn is maradjon a BME-n. „Ma minden világszínvonalú műszaki egyetemnek van gazdasági és menedzsment-képzéseket biztosító kara, a Műegyetemen sem a GTK alapításával jelentek meg e szakterületek. A gazdaságtudományi oktatás már a József Ipartanoda megalapításától megjelent intézményünkben, ma pedig már a hazai élmezőnybe tartozunk a képzéseinkkel” – hívta fel a figyelmet. „A műszaki menedzser szak mindenütt a világon, így a BME-n is több szakterület szinergiájának eredménye, erős természettudományi és általános műszaki, gazdasági és szervezéstudományi ismereteket és piacképes diplomát ad. Aki e szakon végez, a Műegyetem szinte valamennyi karával megismerkedik” – fogalmazott Kövesi János. „Néhány évvel ezelőtt derült ki, hogy olyan intézményekben is engedélyezték e szak indítását, ahol nem voltak meg a szükséges szakmai és infrastrukturális feltételek. A kritika jogos volt, a képzés országosan felhígult, ám a Műegyetemen végezhető szak akkor is az első helyen szerepelt hazánkban. Mára az összes ilyen képzést indító intézményben bevezették a minimum 320 pontos felvételi bejutási határt a szakra, és a Műegyetemen várhatóan idén is e ponthatár fölé kerülünk majd. Ez az intézkedés vélhetően megoldja a képzések minősége körüli gondokat. A Műegyetemen továbbra is a korábban megszokott létszámmal (alapképzésen 260 fő, mesterképzésen 100 fő) indulnak az évfolyamok” – fejtette ki a GTK tanszékvezetője, hozzátéve, hogy a többi GTK-s szaknál is hasonló stabilitásra törekednek.

Kövesi János tanszékvezetői megbízatása jövőre jár le, ám egyelőre még nem tudja, hogy mit tartogat számára a jövő. Az oktatással nem szeretne felhagyni, örömét leli a hallgatókkal közös alkotói munkában. „Meghatódva fogadtam a hírt, hogy a diákok engem találtak méltónak erre az elismerésre” – erősítette meg a Pro Juventute Universitatis díjas oktató, aki a jövőben is nagy élvezettel tanítja a „Kvantitatív módszerek” és a „Kockázat és megbízhatóság” tantárgyakat, segíti a diákokat a személyes konzultációkon, projektfeladatok teljesítésében vagy szakmai konzulensükként.

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó, Philip János