Műegyetemi kutatások a tudomány legszélesebb spektrumán

Eredményt hirdettek a BME és az Élet és Tudomány közös cikkpályázatán, köszöntötték a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei műegyetemi nyerteseit és rendkívüli ösztöndíjat is átadtak.

Az Élet és Tudomány az első találkozást jelentheti az iskolások számára a természettudományokkal – hangsúlyozta a BME rektora saját emlékeit is visszaidézve. Józsa János akadémikus felhívta a figyelmet arra, hogy a díjazott cikkeket akár a napokban kezdődött műegyetemi nyári tudományos tábor résztvevői, azaz, a gyerekegyetemi tanulmányaikat most végzők is olvashatják.

„Ma még a kérdéseket sem tudjuk feltenni, amelyeket a hallgatóinknak tíz év múlva meg kell válaszolniuk, ezért az oktatók munkáját a nyitottságnak, a kíváncsiságnak és a fogékonyságnak kell jellemeznie, és saját kutatómunkájukból kell töltekezniük” – vélekedett a BME tudományos rektorhelyettese. Kollár László akadémikus emlékeztetett arra, hogy a világ valamennyi vezető felsőoktatási intézménye egyúttal kutatóegyetem is. „Ugyanakkor a társadalom és a politikai döntéshozók számára is érthető nyelven kell megfogalmaznunk, hogy amit elérünk, az fontos” – nyomatékosította Kollár László.

A Természettudományos Társaság megalakulása, azaz 1841 óta létezik tudományos ismeretterjesztés Magyarországon – idézte fel Hámori József akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság elnöke. Úgy vélekedett, hogy a tudományos élet teljesen természetes része a kutatási eredmények megismertetése, hiszen „amit kitaláltunk és érdemes arra, hogy mások is megismerjék, azt terjeszteni szükséges.”

„Olvasmányosak, izgalmasak, a tudomány legszélesebb spektrumán mozognak” – így értékelte a beérkezett pályamunkákat az Élet és Tudomány főszerkesztője. Gózon Ákos olyan erősnek minősítette a mezőnyt, hogy nehezen emelhető ki bárki egyszemélyben (az oktatói-kutatói kategóriában megosztott díjakat adtak át – szerk.). Gózon Ákos a BME-vel kialakított együttműködés kezdeteként tekint a pályázatra, amely az alkotói gárda bővülését is eredményezheti a döntő részben szerzői cikkeket közlő lap számára.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány folyóirat közös pályázatot hirdetett műegyetemi oktatóknak, kutatóknak, nappali tagozatos hallgatóknak és doktoranduszoknak, hogy közérthető, ismeretterjesztő formában mutassák be kutatási területüket, legújabb tudományos eredményeiket és ezek gyakorlati hasznosításának lehetőségeit.

A pályaműveket két kategóriában nyújthatták be az érdeklődők: a BME kutató kategóriában minden olyan tudományos kutató vagy egyetemi oktató indulhatott, aki a BME-vel alkalmazotti jogviszonyban áll. A BME hallgató kategóriában pedig pályázhatott minden, a Műegyetem teljes idejű alapképzésében, mesterképzésében, egységes osztatlan és doktori képzésében aktív, nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező diák.

A felhívásra benyújtott pályaműveket szakmai zsűri véleményezte, amelynek tagjai a BME professzorai (Domokos Gábor akadémikus, Péceli Gábor akadémikus és Nyulászi László), illetve Pásztor Balázs, a folyóirat kémia, fizika és informatika rovatának vezetője volt. A felhívásra 19 hallgatói és 13 oktatói-kutatói pályamunka érkezett.

A nyertes oktató-kutató szerzők a Pro Progressio Alapítvány jóvoltából pénzjutalomban, a hallgatók pedig ösztöndíjban részesülnek kutatási tevékenységük további eredményes folytatása érdekében (a kutatói kategória helyezettjei, 75, 100 és 125 ezer forintos jutalmat, míg a hallgatói szekció legjobbjai 50, 75 és 100 ezer forint egyszeri ösztöndíjat kapnak – szerk.).

Az ünnepségen Czigány Tibor akadémikus (GPK), Faigl Ferenc (VBK) és Pipek János (TTK) dékánok, illetve Stépán Gábor akadémikus, a BME Tudományos Tanácsának elnöke is részt vett, hiszen a kitüntetettek között az ő hallgatóik szerepeltek.

Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke itt jelentette be, hogy az alapítvány ősszel saját tudományos cikkpályázatot hirdet, amelyre a 2016-ban megjelent vagy elfogadott publikációkkal lehet majd pályázni. Az egyik fő minősítési szempont az impakt faktor, vagyis a cikkek megjelenési helyére történő hivatkozások száma lesz.

A hallgatói kategóriában első díjat nyert Várnai Krisztina és Petri László (VBK) Városi farmok: a mezőgazdaság magasiskolája című cikke, amely a kis alapterületen talaj nélküli, tápanyag és víz visszaforgatásával történő termesztéssel foglalkozik. Számításaik szerint a városok összes étel- és italfogyasztásának 7,5%-át lehetne fedezni a szabadföldi mezőgazdaság városba integrálásával (ez az arány jelenleg 0,1%). A fenntartható városi agrotechnológiák vizsgálatához a Fővárosi Állatkertet modellként használó szerzőpáros szerint a városi mezőgazdaság immár nem utópia, azonban hosszú út vezet még a gazdaságos és ökológiailag is hatékony gazdálkodásig.

A kategória második helyezettje Schall Eszter (VBK), aki A búzafehérjék hőkezelés során bekövetkező változásai és ennek hatása a glutén mennyiségének meghatározására című cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szinte már népbetegséget okozó gabonakomponensek szerkezetének változásai kihívások elé állítják a glutén mennyiségének meghatározásával foglalkozó élelmiszeranalitikusokat.

A hallgatói pályázók közül harmadik díjat kapott Béri Bence (GPK), aki Az almarázás dinamikája című cikkében egy mechanikai modell segítségével írta le az alma mozgását a rázás közben, és meghatározta annak frekvenciatartományát. A kutatások eredményeképpen időtakarékosabbá és nagyobb hatásfokúvá válhat az egyre fontosabbá váló gépi gyümölcsszedés.

 

Az oktatói-kutatói kategóriában két megosztott második díjat adtak át. Balatoni-Oláh Zita (TTK) Az arzén reneszánsza, avagy arzénizotópok a gyógyítás szolgálatában című cikkében arról írt, hogy a címben is szereplő, több mint kétezer éve használt vegyi anyag diagnosztikus és terápiás célokra is használható, és egyes leukémiák kezelésére is alkalmas. A kutató az arzénizotópok előállítását mutatta be, hozzátéve, hogy az arzénizotópokkal jelölt biomolekulák végső soron új radiogyógyszer előállításához vezethetnek.

Tóth Bálint (VIK) Mély neurális hálózatok – beszélő számítógépek mély gondolatokkal című cikkében a deep learning témakörébe vezette a hallgatóságot (a deep learning a gépi tanuló algoritmusok strukturált összessége, amelynél több rétegen keresztül próbálják kinyerni és modellezni az adatok különböző szintű absztrakcióit – szerk.). A kutató szerint az új algoritmusok a korábbiaknál jobb modellezést és nagyobb pontosságot, és akár az emberénél pontosabb képfelismerést tesznek lehetővé a mély neuronhálókkal kapcsolatban.

Megosztott harmadik díjat kapott Dobrovszky Károly és Ronkay Ferenc (GPK). Új fegyver a műanyaghulladékok ellen: magyar felfedezés oldhatja meg az újrahasznosítás problémáit című cikkükben arról írtak, hogy a Műegyetemen fejlesztett ömledékcentrifugájuk segítségével szétválasztható a különböző összetevőkből álló műanyaghulladék, ez több újrahasznosított termék nyerhető ki. A berendezésben olyan műanyagot is összetevőire tudtak bontani, amely korábban és máshol eddig nem sikerült.

Szintén harmadik díjban részesült Molnár Sándor és Solymos Szilárd (VIK) Torlódás az interneten: ma még ellenség, ám a jövőben már barát! című cikke. Ebben olyan transzport protokollt mutattak be, amely nem akadályozza ugyan a hálózatba információs csomagokban érkező adatok torlódását (amely jelenleg például képi vagy hangbeli minőségromlást okoz az internet-felhasználók számára), azonban adatvesztés esetén összegyűjti az ún. szökőkút kódolással ellátott csomagokat és az elveszett adatokat helyreállítja. Munkájuk alternatíva lehet a jövő internetére – fogalmaztak.

Majdnem 100 pályázat érkezett az MTA Műszaki Tudományok Osztályához a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra – árulta el Józsa János. Az akadémiai osztály bírálóbizottságát vezető tudós szerint a BME-ről beadott pályázatok olyan minőséget képviseltek, hogy azokkal nem volt nehéz megnyerni az ösztöndíjat. A jövő vezető oktatóit, műegyetemi professzorait és egyetemi vezetőit díjazza az idén 19. alkalommal kiírt pályázat – tette hozzá Kollár László (a fiatal kutatókat és munkájukat hamarosan interjúsorozatban mutatja be a bme.hu – szerk.).

A BME 2016. évi Bolyai-ösztöndíjasai
Név Pályázat címe Kar, tanszék
Balogh Attila Szálképzési eljárások fejlesztése és beillesztése a folyamatos gyógyszeripari gyártásba VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék, Gyógyszer-, Környezeti- és Biztonságtechnológiai Anyagok Kutatócsoport
Bárány Balázs Önaffin és nem-konformális halmazok dimenzióelmélete TTK Sztochasztika Tanszék
Bilicz Sándor Elektromágneses inverz feladatok hatékony megoldása és mérnöki alkalmazása VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék
Géczy Attila Áramkörök szerelésénél alkalmazott gőzfázisú forrasztás kondenzációs hőátadásának kutatása újszerű módszerekkel VIK Elektronikai Technológia Tanszék
Gulyás András Útválasztási stratégiák komplex hálózatokban VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
Májlinger Kornél Nagyszilárdságú acélok mikroszerkezetváltozásai hegesztés hatására GPK Anyagtudomány és Technológia Tanszék
Marótzy Katalin Pályázatok a magyar historizmusban ÉPK Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
Mosonyi Milán Hibaexponensek és kvantum divergenciák a kvantum információelméletben TTK Analízis Tanszék
Stumpf Péter Pál Nagy fordulatszámú villamos hajtások irányítási kérdései VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék
Szabó Ferenc Fröccsöntési szimulációs algoritmusok továbbfejlesztése GPK Polimertechnika Tanszék
Török Ádám Közúti közlekedési rendszer komplex közlekedésenergetikai elemzése különös tekintettel gazdasági folyamatok integrálására KJK Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék

Az ünnepség végén Józsa János és Pakucs János rendkívüli ösztöndíjat adtak át Tóth Gábor, a VBK elsőéves mesterszakos hallgatója részére, aki néhány hete a Műegyetemi Zenekar 120 éves jubileumi koncertjén nyújtott kiemelkedő szólóteljesítményt Carl Maria Weber Esz-dúr klarinétversenyének előadásával (a jubileumi műsor különlegessége volt, hogy 1942 óta először működött közre műegyetemi hallgató hangszerszólistaként – szerk.). A több mint tíz éve klarinétozó diák most azért kapta az ösztöndíjat, hogy „tanulmányait is ilyen magas szinten tudja folytatni.”

Tóth Gábor fehérjeanalitikával foglalkozik, tanulmányai mellett pedig nemcsak a műegyetemi, de a kiskunfélegyházi fúvószenekart is erősíti. A VBK hallgatója meglepve tapasztalta, hogy az egyetem vezetése ekkora érdeklődéssel és elismeréssel fogadta teljesítményét, amellyel egyébként ő maga is elégedett volt, tekintettel arra, hogy „az MSc képzés első éve meglehetősen nehéz”. Gábor a darabról elmondta, hogy „diploma előtt álló profi zenészek is nehezen vállalják a nehézsége miatt”. A BME VBK hallgatója végül azt is elárulta, miért maradt amatőr zenész: „Szerelem legyen egész életre, ne pedig egy életen át tartó munka maradjon.”

 

-BK, TJ-

Fotó: Philip János