A kromatográfia kiemelkedő és elismert kutatója aktívan részt vett az egyetem életében.

Fekete Jenő 1949-ben született Budapesten. 1974-ben szerzett vegyészmérnöki, valamint mérnöktanári diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1978-79-ben Hamilton-ösztöndíjjal végzett kutatómunkát az Amsterdami Egyetemen, 1992-2007 között évente dolgozott néhány hónapig a müncheni National Research Centerben. 1985-ben kandidátusi fokozatot, 1996-ban pedig műszaki doktori címet és PhD fokozatot szerzett a BME-n, ahol 1997-ben habilitált.

Kutatói pályafutása mindvégig a Szervetlen és Analitikai Kémia (korábban Általános és Analitikai Kémia) Tanszékhez kötődött. 1978 óta a folyadékkromatográfiás laboratórium vezetője volt. 1997-ben lett a tanszék egyetemi tanára.

Magas színvonalú kutatói és oktatói tevékenységével tudományos műhelyt teremtett. Mintegy 150 diplomamunka témavezetője volt, és nyolcan szereztek PhD fokozatot irányítása alatt. Tanítványai közül néhányan komoly  tudományos karriert futottak be külföldön, sokan tevékenykednek ma is elismert szakemberként az iparban. Négy tankönyv és négy könyvfejezet szerzője. 

Fekete Jenő az ország egyik legelismertebb szakértője volt gyakorlati analitikai kérdésekben. Tudományos eredményeiből 2014 szeptemberéig 132 közlemény, 210 előadás, 11 szabadalom született.

A BME professzor emeritusát több díjjal is kitüntették kutatói és oktatói teljesítményéért: 1999-2002 közt Széchenyi Professzori Ösztöndíjas volt, 2009-ben elnyerte a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért díját, 2011-ben Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet kapott, és 2014-ben Erdey László díjat vehetett át.

Fekete Jenő 66 évesen tragikus hirtelenséggel hunyt el augusztus 28-án. A BME saját halottjának tekinti.

Gyászszertartása szeptember 6-án 14 órakor lesz az őriszentpéteri Árpád-kori templomban, a temetés pedig ezt követően 15 órakor a kisrákosi temetőben.