„Már a végzés előtt elkelnek a BME GPK mérnökei”

Ismét a világ 300 legjobb képzése közé tette a Műegyetem gépészmérnöki oktatását az egyik világszerte elismert rangsorkészítő.

Idén már a 258. helyen áll a BME gépészmérnöki képzése a National Taiwan University Ranking (NTU) legfrissebb listáján, egyetlen magyarországi mérnökszakként. Tavaly nem sikerült bekerülnünk a legjobb háromszáz képzőhely közé, így ez az utóbbi idők legjobb eredménye – tájékoztatta a bme.hu-t Czigány Tibor akadémikus, a BME GPK dékánja. A Gépészmérnöki Kar képzése 2013-ban a 294., 2014-ben pedig a 300. helyen állt. A NTU Ranking az elismert és számon tartott listák közé számít a világban készített egyetemi rangsorok között.

A Ljubljanai Egyetem és a BME gépészmérnöki oktatásán kívül egyetlen szomszédunk műszaki egyeteme sem szerepel a 300-as listán, beleértve a bécsi vagy a pozsonyi műegyetemet is. Ha egy kicsit távolabbra tekintünk, sem cseh, sem olasz intézmény nem szerepel a listán. Sőt, a BME gépészmérnöki képzése olyan egyetemeket előz meg, mint a University of Pittsburgh, a University of Edinburgh, a University of Kaiserslautern, a Trinity College Dublin stb. A szakterületi listák első 300 helyén kapott helyet még Magyarországról a Semmelweis Egyetem orvos- és gyógyszerész képzése, valamint az ELTE fizikus képzése.

Egy 8-10 éves folyamat eredménye ez a helyezés e listán – összegezte Czigány Tibor, hozzáfűzve, hogy a karon folyamatosan jobbítják a képzést. „Mind több szakmai követelményt teljesítenek oktatóink, akik közül egyre többen szereznek tudományos minősítést és lesznek az MTA doktorai.  Az előrelépés egy másik fontos tényezőjeként beépítettük a kari költségvetésbe a minőségi tudományos teljesítmény elismerését, ami hatással volt a tanszékek munkájára: olyan eredményeket érnek el és minőségi cikkeket írnak a munkatársaink, amelyek a világ vezető, nagy impakt faktorral rendelkező folyóirataiban jelennek meg,  így ezekre néhány év elteltével szép számmal jönnek hivatkozások. Bízunk benne, hogy még jobb eredményt érünk el a következő években.”

Az idei régiós eredmények alapján az első 200 egyetem közé csupán két intézmény került: 171. helyen áll a Varsói Műszaki Egyetem, míg 173. helyen a fent említett Ljubljana-i Egyetem. A legjobb 300-ban pedig a budapesti Műegyetemen kívül csupán lengyel műszaki felsőoktatási intézmények találhatók meg (a Wroclawi Műszaki Egyetem a 249., a gliwicei Silesian University of Technology a 258., a krakkói AGH University of Science and Technology pedig a 295. helyen).

Az NTU rangsora, amely 2007-2010 között Higher Education Evaluation and Accreditation Council of Taiwan (HEEACT) néven jelent meg, a tudományos cikkek alapján értékeli az egyetemek teljesítményét (minőségi cikkek száma, hivatkozások száma, h-index, nagy idézettségű cikkek). Mivel a rangsort teljes egészében e közlemények vizsgálatával készítik, az eredmény mind a kutatás „termelékenysége”, mind a kutatási eredmények hatása és a kutatási kiválóság szempontjából jól mutatja az intézményekben zajló tudományos kutatómunkát, amely jelentős hatással van a képzés minőségére is.

A lista készítői hat tudományterületen, azon belül 14 szakterületen rangsorolják a világ 500 legjobb egyetemét és 300 legjobb szakterületi képzését. A vizsgálat alapjául szolgáló adatbázisban (Essential Science Indicators, ESI) több mint négyezer tudományos intézmény (egyetem és kutatóintézet) található, amelyek közül az első körben csupán 900-at választanak ki a megjelent publikációk és hivatkozások száma alapján (az ESI olyan átfogó gyűjtemény, amelyben a tudományos teljesítményt mérő statisztikák és a tudományos trendeket jellemző adatok egyaránt megtalálhatók, az információk pedig a folyóiratcikkek publikációs számán és a Thomson Scientific adatbázisok (Web of Science, Journal Citation Reports) hivatkozási adatain alapulnak – szerk.).

Az idei intézményi listán ismét az amerikai egyetemek végeztek az első helyeken (Harvard, Stanford stb.), míg a gépészmérnöki szakterületi rangsorban az amerikai egyetemek mellett az ázsiai egyetemek taroltak.

„Nagy nyomást érzékelünk, hogy hatékony legyen a képzés, és e közben az elitképzés se csorbuljon. Nem nagyon tudunk már több diákot felvenni, hiszen egyrészt lassan elérjük kapacitásaink határait, másrészt ha engedünk a felvételi követelményekből, az a végzett mérnökök minőségén fog meglátszani, de kétségtelen, hogy Magyarország legjobbjait vesszük fel. Büszkék vagyunk arra, hogy a legeredményesebben teljesítő középiskolás diákok továbbtanulási választásai között ezüstérmesek vagyunk (első a Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakja, harmadik a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kara – szerk.), tehát nemcsak az oktatóink, hanem a hallgatóink is egyre jobbak” – folytatta a GPK dékánja. „Van olyan szakunk, ahová csak akkor tudjuk felvenni a jelentkezőt, ha több nyelvvizsgája és emelt szintű érettségije van. Ez a mechatronikai mérnök szakunk, ide 110-120 hallgató jár évfolyamonként. A többi szakunkra is legalább 100-120 ponttal többel vesszük fel a jelentkezőket, mint amennyivel bekerülhetnek az ország bármely más intézményének hasonló szakára.”

„Ipari partnereink visszaigazolják eredményeinket, elsősorban fejlesztőmérnöki pozíciókba keresik nagyon a karunkon végzetteket: verseny van a hallgatóinkért, néha nem is tudjuk kielégíteni az igényeket” – nyomatékosította a GPK első embere, hozzátéve, hogy hallgatóik már jóval a végzés előtt „elkelnek”.

TJ-BK

Fotó: Philip János