Oknyomozó tudomány és Műegyetemi megoldások

Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe, a BME számos programmal kapcsolódik a tudománynépszerűsítő rendezvénysorozathoz. Oktatóink kitüntetéseket is vehettek át az MTA-n.

Idén „Oknyomozó tudomány” mottóval rendezik a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatot a résztvevő intézmények, köztük a BME. A műegyetemi programok közül kiemelkedik a BME és az ipar együttműködésére, az intelligens technológiákra hangsúlyt helyező, „Műegyetemi megoldások” címmel tartandó ünnepi rendezvény november 22-én.

„Ahogy a tudomány ereje növekszik, úgy növekszenek az emberiségre leselkedő veszélyek is, amelyekre egyre inkább csak a tudomány eszközeivel lehet – ha lehet – választ találni” – mondta köszöntőjében Lovász László. Az MTA elnöke hozzátette: a megoldások keresésében nem egy-két tudományágnak van szerepe: csak a multidiszciplináris kutatások, a természet- és társadalomtudományok szoros együttműködése találhat érdemi válaszokat.

Az Akadémia Székházában tartott nyitóünnepségen tudományos kitüntetéseket is átadtak, köztük a BME három oktatójának, és posztumusz díjat kapott az Egyetem nemrég elhunyt professzora.

Mikó Imre-díjat kapott Sághi Balázs, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék egyetemi docense az aktív szakember kategóriában (megosztva). A díjat az MTA és a MÁV Zrt. hozta létre. A műegyetemi oktató a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Mikó Imre-emlékplakettjét is megkapta a díj mellé. 

 

 

Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesült:

 

Erdős Ferenc Gábor, a BME Gépészmérnöki Kar Gyártástudomány és -technológia Tanszék egyetemi docense, az MTA SZTAKI tudományos munkatársa és kutatócsoport-vezetője.

 

 

 

Hegedűs László, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék címzetes egyetemi docense, az MTA-BME Szerves Kémiai Technológia Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.

 

 

 

Posztumusz Rézler Gyula-díjat kapott Farkas János, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszék professzor emeritusa, a műegyetemi szociológiai képzés alapítója és hosszú ideig vezetője.

Farkas János a tudomány- és technikaszociológia, a térkutatás, az ökológia, az információs és tudástársadalom, valamint a modernizáció területén végzett több évtizedes kiemelkedő kutatásaiért, a hazai szociológiai kutatás és oktatás elfogadtatásában, feltételeinek megteremtésében játszott szerepéért, továbbá a Rézler Gyula Alapítvány elnökeként kifejtett kiemelkedő munkájának elismeréseként részesült az elismerésben (a díjat az MTA és a Rézler Gyula Alapítvány a szociológia, a munkatudományok, a munkajog, a demográfia és a társadalomstatisztika területén tartósan kiemelkedő eredményeket elért kutatók munkájának kitüntetésére és jutalmazására alapította, idén adták át először – szerk.). Farkas János több évtizeden át volt a Műegyetem professzora. Az utolsó percig tanított, idén júliusban bekövetkezett halála előtt még a 2016 őszi előadásaira készült.

A kiemelt akadémiai rendezvények között található az a tudományos tanácskozás, amelyen az idén tavasszal indult Víztudományi Program első, főként a Balatonnal kapcsolatos eredményeiről számoltak be a kutatók, köztük Józsa János akadémikus, a BME rektora. „A fenntarthatóság követelményeinek megfelelően szabad a vízügyi beavatkozásokat megtenni. A kutatásokon alapuló, illetve folyamatosan nyomon követett és szükség esetén finomhangolt beavatkozások lehetnek eredményesek” – hangzott el a tanácskozáson.

Az idei programsorozat műegyetemi rendezvényeiről az egyetem folyamatosan bővülő programoldalán lehet tájékozódni.


Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen, november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására, így hagyományosan ehhez a naphoz kötik a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Az MTA a jeles alkalomra emlékezve 1997 óta szervez különböző rendezvényeket, 2003-ban pedig az esemény hivatalos rangra is emelkedett: az Országgyűlés november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.
Az idén 225 éve született Széchenyi István rendkívül sokat tett a magyar műszaki értelmiség létszámának növeléséért is, felemelve szavát egy új, az addiginál szélesebb szakképzettséget adó mérnökképző intézet felállítása ügyében. Még a leendő Műegyetem épületére is készíttetett terveket (elhelyezését a mai Petőfi Sándor utca – Szervita tér határolta területen szerette volna megvalósítani). Végül 1846 őszén részt is vett Egyetemünk egyik elődintézménye, a még nem egyetemi képzést adó Ipartanoda megnyitóján (Széchenyi ezirányú tevékenységéről ITT lehet olvasni  - szerk.).

BK - TJ

Fotók forrása: mta.hu