„A világ legnagyobb és legösszetettebb emberi alkotása”

A világhálóval összefüggő hazai és nemzetközi fejlődési irányokról hallhattak az érdeklődők az internetes szakma legrangosabb hazai seregszemléjén.

„Az internetet mára nemcsak elfogadta a társadalom, hanem újabb és újabb igényeket támaszt a mérnöki fejlesztésekkel kapcsolatban. Az internet ma a világ legnagyobb és legösszetettebb emberi alkotása” – hangsúlyozta köszöntőjében Sallai Gyula, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék professor emeritusa, a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRC) tudományos igazgatója a 3. Magyar Jövő Internet Konferencia megnyitóján.

„Az elmúlt években kialakult a Jövő Internet koncepciója, víziója, célkitűzése, és a világ egyetértésben dolgozik ennek megvalósításán” – ecsetelte. „Itt olyan kardinális témakörökről beszélhetünk, mint például a dolgok internete, a felhőkommunikáció, a big data és annak kivirágzásaként az adattudomány, valamint a virtuális valóság témaköre. A 2020 utáni időszakra vonatkozó tervekben azonban a ’Jövő Internete’ (’Next Generation Internet’) néven szerepel.” Az előadó szerint a névváltás nem véletlen és logikusnak mondható: akkor a ma „jövő internetének” nevezett kérdéskör már a jelen lesz, és sok terv a megvalósítás szakaszába fog lépni.

„A elkövetkező időszak egyik kulcsszava a tudatosság lesz” – mutatott rá Kovács Kálmán, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának docense, az Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója. „Az ’Internet-folyamat’ azért volt rendkívül sikeres, mert egészen napjainkig a spontaneitás volt a motorja, illetve a dinamikájára épülő üzleti-gazdasági-társadalmi igények. A következő időszakban érkezünk el arra a pontra – és az Uniónak is ez az álláspontja –, amikor tudatosan is át kell gondolnunk az egész eddigi fejlődést.” E tudatosságnak meg kell jelennie a különböző döntési szinteken – például az Unióban, a kormányzatnál és az önkormányzatoknál is – valamint a technológiai megoldások oldaláról is. Az adattudatosság, az erőforrásokkal kapcsolatos tudatosság, a környezeti tudatosság összekapcsolódik az innovatív társadalmi tudatossággal, amelynek egyfelől célja, másfelől eredménye az a munka, amelyet végzünk – mutatott rá Kovács Kálmán.

Idén már harmadszor rendezték meg a Magyar Jövő Internet Konferenciát (MJIK 2016) a Tudomány Hónapja keretében. Az összejövetel a két előzőhöz hasonlóan a jövő internetének kiemelkedő hazai szakmai fóruma, amely az internet-trendekről, a feltáruló lehetőségekről és az elért eredményekről kíván átfogó képet adni. A jövő internete az innováció egyik legjelentősebb hajtóereje, a kibontakozó internet-ökoszisztéma és -társadalom meghatározó eleme.

A konferenciát – amelyet a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform (FI NTP), és a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) közösen szervezett – Bakonyi Péter a FINTP elnöke, a BME VIK Egyesült Innovációs és Tudásközpont vezető tanácsadója nyitotta meg. Társrendezők a Hírközlési és Informatikai Egyesület (HTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a rendezvénynek helyet adó MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) voltak.
A FI NTP kezdeményezésére és a FIRCC gondozásában 2013 elején indult el a Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program (JINKA), amelyben 38 szervezet vesz részt 145 regisztrált kutatási témával az elmélettől az alkalmazásig (JINKA 3.1).

Az idei konferenciára külföldi előadók is meghívást kaptak. A három szekció közül a délelőttit a jövő internete és a Smart City összefüggéseinek szentelték: külföldi és hazai előadók mutatták be a formálódó internetes ökoszisztéma technológiáit és szolgáltatásait, a kutatások irányait, a hazai és a nemzetközi projekttapasztalatokat és -terveket. Az ebéd utáni két magyar nyelvű szekcióban az előadók a jövőbeli internetalapú megoldásokat mutatták be, különös tekintettel a különféle ún. smart megoldásokra (pl. a közlekedésben) és a Big Data (átfogó, nagy adatelemzések), a tárgyak internete és az internetbiztonság hazai kutatási eredményeire.

HA - TJ

Fotó: Takács Ildikó