Műegyetemi megoldások címmel rendeztek konferenciát a BME Q épületében a Magyar Tudomány Ünnepe jegyében, az egyetem jelentős ipari partnereinek részvételével.

„A hallgatókkal és az iparral együtt végzett alkotómunka a Műegyetem igazi ereje” – fogalmazott Józsa János, a BME rektora a Műegyetemi megoldások címmel tartott konferencián. Hozzátette, a gazdaság számára is hatványozódik az a tudás, amit az egyetem különböző szakterületei és kompetenciái jelentenek. „Az ipari problémákra adott műegyetemi megoldások a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által finanszírozott pályázatok segítségével is kibontakozhatnak” – jelentette ki Józsa János (a Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválósági Központ (Centre of Excellence in Production Informatics and Control, azaz EPIC) által alkotott konzorcium, amelynek a BME Gépészmérnöki, illetve Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar is tagja, éppen most nyert mintegy 6,5 milliárd forintos támogatást az EU Horizont 2020 legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a Teaming kutatási kiválósági programban – szerk.).

Barta-Eke Gyula kancellár nemzetközi szintű műegyetemi kutatóhálózat kialakulását szorgalmazta – a rektori gondolatokat továbbfűzve. A BME kancellárja örömmel üdvözölte a padsorokban megjelent hallgatókat is a konferencián.

Kollár László tudományos rektorhelyettes az egyetem nyolc egyenrangú karán átívelő kutatások fontosságát hangsúlyozta, amelyek felölelnek kutatást, mérnöki vagy művészi alkotásokat, illetve ipari hasznosításokat egyaránt. „A BME mindig a miértet fogalmazza meg a problémák felvetésekor, az alapvető megértés keresésén keresztül azonban felhasználás-orientált alapkutatásokat is végzünk. Hallgatóink pedig képesek lesznek ma még nem ismert kérdésekre is válaszokat adni” – nyomatékosította Kollár László.

A rendezvényen a BME kutatói azt a digitális ökoszisztémát mutatták be, amely az információs és a kommunikációs technológiák segítségével, az ipar által megfogalmazott igényekre válaszolva, a különböző szakterületek versenyképességének növeléséhez járul hozzá.

A Műegyetemen már rendelkezésre áll az az ún. Intelligens környezetek és e-technológiák (IKT) Platform, amely biztosítja, hogy egyesülhessenek az egyetem különböző szakterületeinek kompetenciái, gyorsan reagálva az ipari igényekre és kész ipari alkalmazásokat is felmutatva. „Az IKT átszövi az egész ipart, amelynek működő megoldásokra és hatékony módszerekre van szüksége – megfelelő minőségben előállítva és korszerű szolgáltatásokkal rendelkezésre bocsájtva” – hangsúlyozta a VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Charaf Hassan elmondta: az Ipar 4.0 Platformban is részt vevő BME az IKT Platformmal nemcsak egyre növekvő mennyiségű adat gyűjtését, tárolását, elemzését, keresését, megosztását, átvitelét, megjelenítését, valamint az adatbiztonságot biztosíthatja, hanem különböző szakterületi szoftverkomponenseket állít elő, illetve megvalósíthatja a szenzorok, gépek, munkadarabok és az IT rendszerek összekapcsolását is, a teljes ellátási és értéklánc mentén.

Egy ilyen kutatási környezet új és meghatározó szolgáltatásokat, alkalmazásokat biztosít többek között az energetika, a gyógyszergyártás, a mezőgazdaság, a smart city és a közlekedés számára, valamint biztosítja az ipari folyamatok fenntarthatóságát, üzemeltetését és hatékonnyá tételét, illetve az ipar és a lakosság magas szintű digitális kiszolgálását. „A csapat, a közös munka hatásának ereje, a különböző szemléletű, hátterű, képességű szakemberek tapasztalatainak egymásra hatása az innováció előremozdítója. Ezért a BME egy egységként jó” – nyomatékosította Charaf Hassan (prezentációja teljes egészében ITT tekinthető meg).

Az innovatív gyógyszerekkel kapcsolatos műegyetemi megoldásokat, azaz az integrált, folyamatos nanogyógyszergyártás eredményeit mutatta be a VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék egyetemi tanára. Marosi György felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszeripar is paradigmaváltás előtt áll, hiszen többek között biztosítani kell a gyógyszerek egyre nagyobb mértékű „személyre szabottságát” és az iparág versenyképességét. Mindehhez elsősorban technológiai innovációra, kontrollált, integrált, intelligens technológiák kifejlesztésére van szükség. Az ún. PAT technológia (Process Analytical Technology) érzékeny analitikai szenzorok segítségével már képes tudományos alapú folyamattervezésre, optimalizálásra.

A fent már említett IKT Platform a nagy mennyiségű adatfeldolgozást és –tárolást, valamint az online statisztikai modellezést segíti – ismertette a műegyetemi kutató. Így akár 30%-os versenyképesség-növelés is elérhető és megvalósulhat a Pharma 4.0. – utalt a korábban elhangzottakra Marosi György. A VBK egyetemi tanára e műegyetemi szakterület egyik legújabb eredményeként említette, hogy olyan skizofréniaellenes gyógyszer fejlesztésében tudtak közreműködni, amely többek között már az USA-ban is kapható (a prezentáció teljes egészében ITT tekinthető meg).

A BME-nek elsősorban az energiatermeléshez és -elosztáshoz kapcsolódó kihívásokra kell reagálnia, immár sok évtizede, hiszen az 1950-es évekről kezdve a Műegyetemről kerültek ki a hazai energetikai szakemberek – jelentette ki a GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék tanszékvezető docense. Gróf Gyula hozzátette, az energetikai iparág ismételten paradigmaváltás előtt áll, mivel nemcsak környezetbarát, hanem intelligens fenntartható technológiákra van szükség. A műegyetemi képzés tartalma is folyamatosan változik a legújabb igények kiszolgálása érdekében. A jövő a szemléletformáló, kompetencialapú oktatásé, és a BME jelentős közéleti szerepet tölt be az energetikával kapcsolatos egyéb szemléletformáló programokban is, például a Virtuális Erőmű Programban vagy az Élhető Jövő Park projektben – sorolta Gróf Gyula.

Átalakulnak az energetika súlyponti területei is: az erőművi energiatermeléstől az együttes termelés-szállítás-szolgáltatás-felhasználás irányába, nagyobb nyitottság szükséges a hazai megújuló energiaforrások (elsősorban a biomassza és a geotermikus energia) iránt az erősen fosszilis és nukleáris bázisról elmozdulva. A centralizált energiarendszerek helyét elosztott rendszerek foglalják el – egészítette ki a műegyetemi szakember. Gróf Gyula az energiaelosztás legnagyobb kihívásának minősítette az időjárásfüggő termelés integrálását a villamosenergia-rendszerbe, a fogyasztást tekintve pedig a napi menetrend befolyásolását kedvezőbb irányba (prezentációja teljes egészében ITT tekinthető meg).

Az alapvetően megelőzésre összpontosító műegyetemi katasztrófamenedzsment legfontosabb területeit mutatta be Dunai László akadémikus, a BME ÉMK dékánja. Ezek az árvízi védekezés, a földrengésbiztos tervezés, a környezetszennyezési veszélyhelyzetek, illetve az iparbiztonság területén végzett kutatások (pl. nukleáris létesítmények veszélyhelyzetei, robbanások, repülőgép-becsapódások kivédése vagy elhárítása stb.). Az ÉMK Hidak és Szerkezetek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, a BME a megelőzésben tudományos alapú tervezéssel, az elhárításban és a helyreállításban pedig mérnöki felkészüléssel és szakértői munkával vesz részt. E tevékenységben az IKT Platform és a közös fejlesztések, például a megelőző monitoring-rendszerek jelentősek. A terület műegyetemi kutatásainak áttekintése, összehangolása pedig hatékonyságnövekedéshez vezet – fűzte hozzá.

Dunai László néhány konkrét kutatási projekt ismertetésével is illusztrálta a műegyetemi megoldásokat: szólt a Duna 100 ezer éves árvizének szimulációjáról, a mobilgát-hidraulikai kisminta-kísérletekről, illetve a szennyezési-terjedési szimulációkról. Megemlítette a Paksi Atomerőműbe történő esetleges repülőgép-becsapódási vizsgálataikat, legutóbb pedig az Eiffel-csarnok tűzterjedési szimulációján dolgoztak (ide költözik az Operaház új műhelyháza, raktára és próbacentruma). Dunai László végül egy katasztrófa-megelőzési tudásközpont tervét jelentette be – közel 20 kutatási téma felölelésével a BME teljes kutatási portfóliójából, hazai és nemzetközi projektekben, és az egyetemen kívüli katasztrófa-menedzsmenthez tartozó intézményekkel is együttműködve (prezentációja teljes egészében ITT tekinthető meg).

Az előadásokat követően a Műegyetem fontos ipari partnereinek képviselői panelbeszélgetésen vitatták meg az ipari partnerekkel lehetséges további műegyetemi együttműködési formákat és az intézmény kutatási portfólióját. A beszélgetésben Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója, Zagyva Béla, a Nokia Solutions and Networks Kft. ügyvezető igazgatója, Zeitler Balázs, a Siemens Zrt. projektmenedzsere és Tóth Ferenc országos polgári védelmi felügyelő vett részt.

BK-TJ

Fotó: Philip János