„A tudományágak határterületei sok izgalmat és felfedezésre váró ismereteket rejtenek”

Második alkalommal tüntették ki Bolyai-ösztöndíjjal a BME KJK közlekedés- és gazdasági mérnökét, aki a közúti közlekedés komplex energetikai kérdéseit kutatja.

„Kevés olyan kutatás zajlik ma Magyarországon, amely a közlekedés energetikai és közgazdasági szempontjait együttesen vizsgálja. Kutatásaimban olyan gazdasági-energetikai modellek létrehozásán dolgozom, amelyek által a közúti közlekedés energiagazdasági folyamatai jobban érthetővé, tervezhetővé válnak” – összegezte tudományos munkája jelentőségét és gyakorlati hasznosulását Török Ádám, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar nemzetközi és tudományos dékánhelyettese, a BME KJK Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék adjunktusa. Második alkalommal nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, a következő három évben folytatja korábbi kutatási témáját, ezúttal a közúti közlekedés komplex energetikai elemzését végzi. (Pályázatának címe: „Közúti közlekedési rendszer komplex közlekedésenergetikai elemzése különös tekintettel gazdasági folyamatok integrálására” – szerk.)

Török Ádám közel 15 éve foglalkozik a közlekedés energetikai kérdéseivel, jelenlegi kutatásaiban az első Bolyai-ösztöndíj idején szerzett tapasztalataira és sikereire épít. 2011 és 2014 között a fenntartható közúti közlekedés árképzésének hatékonyságát vizsgálta, Bolyai-ösztöndíjasként végzett kutatási eredményei alapján a BME Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolában PhD-fokozatot szerzett. Többek között játékelméleti modellel és matematikai statisztikai elemzésekkel támasztotta alá, hogy a fenntartható és gazdaságilag is hatékony közlekedéshez változtatni kell a társadalom hozzáállásán, például ösztönözni kell az embereket a közösségi közlekedési eszközök, alternatív hajtásmódok és megújuló tüzelőanyagok használatára. Ezen változtatások hatására csökkenthető a közlekedés társadalmat terhelő költsége. Vizsgálta a jelenlegi, főként fosszilis tüzelőanyag-alapú közlekedési rendszer fejlesztési alternatíváit is, elsősorban a megújuló energiaforrások hazai közlekedési felhasználásának környezetgazdasági lehetőségeit. „A villamosenergia-meghajtású járművek terjedése gazdasági tényezőkkel (például adók, illetékek bevezetésével vagy kedvezményekkel – szerk.) ösztönözhető vagy akár gátolható is, ám jelenleg e közlekedési technológia környezetvédelmi hozadéka megkérdőjelezhető, hiszen a villamos energia előállítsa is környezetszennyezően történik.” Úgy véli, hogy napjaink közlekedési rendszere beruházások, technológiai innovációk, gazdasági szabályozás és e szempontokat is figyelembe vevő közúti árképzés együttesével tehető hatékonyabbá.

„Jelenlegi kutatásaimmal szeretnék hozzájárulni a növekvő energiaigényű és egyre nagyobb nemzetgazdasági jelentőségű közúti közlekedés energiapolitikai stratégiájának megalkotásához” – árulta el a kétszeres Bolyai-ösztöndíjas tudós, aki a közúti közlekedés energetikai jellemzőit elemzi (például életciklus emissziókat vizsgál – azaz az eltérő hajtásmódok teljes életciklusa alatt (tervezéstől a selejtezésig) keletkező emissziókat - és energiafelhasználások összehasonlítását végzi az egyes alternatív hajtásmódok között – szerk.) a következő három évben. Statisztikai adatok elemzésével rendszerszintű működés-irányítási modelleket dolgoz ki, korszerű közlekedési és energiapolitikai stratégiákra tesz javaslatot, valamint egy műszaki és gazdasági szempontok alapján is létrehozandó közlekedési monitoring rendszeren dolgozik. „Modelljeim hosszú távú alkalmazásától energia- és költségmegtakarítást, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését is várom” – ecsetelte Török Ádám, aki kutatásaiban nagymennyiségű adatot dolgoz fel.

Átlagos légkör széndioxid koncentráció [ppm] és átlagos Földi középhőmérséklet [°C] idősorainak komplex vizsgálata
(forrás: Tánczos, K.; Török, A.: (2007): The linkage between climate change and energy consumption of Hungary in the road transportation sector, Transport 22(2): 138)

Török Ádám tudományos munkája túlmutat a Bolyai-ösztöndíjon: az elmúlt években részt vett az ENSZ által rendelt kutatásokban is. A szárazföldi közlekedési rendszer károsanyag-kibocsátási tendenciáit vizsgálta, és egy ehhez kapcsolódó gazdasági modell kifejlesztésében vett részt. Jelenleg zajlik e modell verifikálása és validálása (a modell helytállóságának felülvizsgálata – szerk.) a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján.

Török Ádám elsőként közlekedésmérnöki diplomát szerzett a BME-n. Tudatosan tervezte pályáját, ezért már frissdiplomásként olyan munkát keresett, ahol a szakmai fejlődés mellett folytathatta tanulmányait is. „Többre vágytam a műszaki végzettségnél, ezért tanultam tovább gazdasági mérnökként” – ecsetelte a fiatal tudós, aki doktoranduszként a továbbtanulásra és kutatói munkára egyaránt lehetőséget kapott. Úgy érzi, hogy jó döntést hozott, és kihívást lát abban, hogy kutatásaiban két szakterületét, a közlekedéstudományt és a gazdaság- és szervezéstudományi ismereteket egyesítheti. Büszkeséggel tölti el, hogy második alkalommal is elnyerte az MTA Bolyai-ösztöndíját, amely megerősíti abban, hogy tudományos munkájának van létjogosultsága, érdeklődésre tart számot. „Ez az elismerés is ösztönöz arra, hogy folytassam a kijelölt utamat. Tudományos eredményeimmel és a kifejlesztett módszerekkel korszerűsítem a tananyagaimat, így a fiataloknak is átadhatom a legfrissebb tudást” – fogalmazott Török Ádám, majd elárulta, hogy a jövőben nagy hangsúlyt fordít a rendszeres magyar és idegen nyelvű publikálásra, konferencia előadások és tanulmányok készítésére, mert idővel az MTA doktori cím megszerzéséig is szeretne eljutni.

Török Ádám

2016-tól a BME KJK tudományos dékánhelyettese
2016-ban PhD-fokozatot szerzett a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolában
2014-ben az ENSZ „6th National Communication to the UNFCCC Hungary” projektjének külső szakértője volt
2013-2014-ig az ENSZ kutatásvezetője volt a „Szárazföldi közlekedés teljesítményének és emissziójának előrebecslése” (ForFITS) című projektben
2012-től a Magyar Logisztikai Egyesület és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság tagja, illetve a KJK képviselője BME Innovációs és Tudás Transzfer munkacsoportban
2011-2013-ig a Közlekedéstudományi Egyesületek Európai Platformja Ifjúsági Szervezetének bizottsági tagja volt
2011-től a KTE – Közlekedéstudományi Egyesület ifjúsági felelőse
2011-ben kutatóként vett részt a „Budapest Főváros Környezeti Állapotértékelése” című projektben
2009-től a BME KJK Közlekedésgazdasági Tanszék tudományos segédmunkatársa, 2012-től tudományos munkatársa, 2014-től adjunktusa
2010-ben szintén kutatóként vett részt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „A megújuló tüzelőanyagok várható szerepe a jövőben (2030-ig)” című projektjében
2009-ben kutatóként vett részt az ENSZ „5th National Communication to the UNFCCC Hungary” című projektjében
2008-2010-ig az ERTRAC (European Transport Research Advisory Council) Hungary Környezet és Energia munkacsoport tagja volt
2008-tól a Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete és az SZVT – a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság tagja
2008-ban védte meg PhD-disszertációját a BME KJK Baross Gábor Közlekedés Tudományi Doktori Iskolában
2007-2011-ig az Útügyi Világszövetség (PIARC) ST.A.3 „A közúti rendszer gazdasági és társadalmi fejlesztése” című  munkabizottság állandó magyar képviselője volt
2007-ben a BME KJK-n gazdasági mérnöki oklevelet szerzett
2004-ben a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon (KJK) közlekedésmérnöki diplomát szerzett

Díjak, elismerések

2011-ben első alkalommal nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját
2008-ban I. helyezett lett el a Magyar Innovációs Szövetség által gesztorált és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által támogatott közhasznú Manager Képzés Alapítvány Harsányi István pályázatán
2005-ben I. helyezést ért el a Közlekedéstudományi Egyesület diplomamunka-pályázatán

 


Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémia hozta létre 1996-ban a hazai fiatal és tehetséges kutatók anyagi támogatására, valamint a kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére. Az évente meghirdetett ösztöndíjat a jelenlegi szabályozás szerint 45 év alatti kutatók nyerhetik el maximum három éves időtartamra. A pályázati időszakban végig kiemelkedő eredményeket elérő tehetségek másodszor is pályázhatnak a Bolyai-ösztöndíjra.
Az MTA hozzájárulása jól illeszkedik a magyar tudományos ösztöndíjhálózatba, egyedisége abban rejlik, hogy egy olyan fiatal tudósgeneráció értékteremtő tevékenységét támogatja, amelynek tagjaiból MTA doktora címet elnyerő kutatók, majd akadémikusok lehetnek.
A benyújtott pályaműveket a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma, azaz, egy független, szakmailag és tudományos szempontból autonóm szervezet bírálja el. A kutatási tervekről a Kuratórium 11 Szakértői Kollégium közreműködésével dönt, a szaktudományokat elismert tudósok képviselik.
A díjazottak tudományos tevékenységét az ösztöndíj ideje alatt folyamatosan nyomon követi a Kuratórium: az ösztöndíjasok évente számolnak be szakmai eredményeikről és a pályaművükben vállaltak teljesítéséről, majd tudományos zárójelentésben összesítik kutatásaikat és jövőbeli terveiket.
A támogatási időszakban kiemelkedő eredményeket felmutató kutatóknak a Kuratórium Bolyai Emléklapot adományoz, míg a legkiválóbb (átlagosan) 15 díjazottnak Bolyai Plakettet ad át az MTA elnöke. Ugyanezen a napon kapják meg az új díjazottak oklevelüket és a Bolyai-jelvényt.
Idén 864 pályaművet nyújtottak be a felhívásra, az MTA végül 170, már PhD- vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkező fiatal kutatónak ítélte oda az elismerést. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal az MTA eddig 3393 fiatalnak biztosított támogatást, közülük 386-an szereztek MTA doktora címet, 15 díjazott pedig ma már akadémikus.
Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit, szabályzatát a 156/1997. (IX. 19.) Korm. számú rendelet szabályozza.

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó