Hálózatok végpontjai között közvetített információ útját és az útvonal kiválasztásának körülményeit vizsgálja Gulyás András Bolyai-ösztöndíjas informatikus.

„Egy tetszőleges hálózat két végpontja között az adatok, információ közvetítésére több útvonal is létezhet, ám ezek általában nem egyenlő fontosságúak. Azt a természet által használt mechanizmust szeretném megérteni, amely a lehetséges útvonalak közül végül egyet valamilyen szempont alapján kiválaszt” – fejtette ki útvonal-választási stratégiákat (angolul routing policy) középpontba helyező kutatásairól Gulyás András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék adjunktusa, az MTA-BME Információs rendszerek kutatócsoport tagja. Hálózatkutatási tervét Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia (pályázatának címe: „Útválasztási stratégiák komplex hálózatokban” – szerk.).

A díjazott több éve kutatja a különböző hálózattípusok tulajdonságait, több szakmai cikk szerzője és társszerzője. A Kutatók éjszakája szakmai program meghívottjaként „Valós hálózatok lenyűgöző hasonlósága” címmel tartott bemutatót. A kutatók világszerte aktívan vizsgálják a hálózatok topológiáját és hasonlóságait. „Nem csak egy számítógépes rendszer alkothat összefüggő rendszert. E tudomány páratlansága a széleskörű kutatási lehetőségekben rejlik. A közösségi oldalakon, a sejten belüli rendszerekben, a gazdasági hálózatokban, a nyelv szavai között vagy például a légiközlekedésben megfigyelt kapcsolatok is hálózatként értelmezhetők. E sokszínűség is szerepet játszott a kutatási területem kiválasztásában” – vallotta Gulyás András, aki a hálózatokban közvetített információ tulajdonságait is vizsgálja (például miért egy adott útvonalon történik az adattovábbítás), méréseket végez és statisztikákat készít az adatok útjának alakulásáról egy hálózat két végpontja között.

„Az internet az egyik legjobban követhető és mérhető hálózat a felhasználók tevékenységeinek digitális lenyomata miatt. Szerkezete áttekinthető, és a feltárt összefüggések más rendszerek vizsgálatához is felhasználhatók. Párhuzamot lehet vonni az interneten terjedő adatok módja és a sejten belüli információtovábbítás folyamata között” – ecsetelte a BME kutatója. Gulyás András több külföldi és hazai intézmény tudósaival, például a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakembereivel is együttműködik a kutatásaiban.

„Az egyik legelterjedtebb és legjobban analizálható stratégia a legrövidebb útvonal választása, amikor a lehető legkevesebb összeköttetésen halad keresztül az információ. Kézenfekvő lenne mindig a legrövidebb útvonal követése, ám a gyakorlatban sokszor nem ez valósul meg. Például a közlekedésben a felhasználót számos információ: saját és mások véleménye, egyéb külső tényezők (időjárás) is befolyásolhatják útvonala megtervezésében” – részletezte a Bolyai-ösztöndíjas kutató. A mindennapokban előforduló nagy hálózatokban (például biológiai, közösségi, gazdasági rendszerekben) a megfigyelt útválasztási stratégiák látszólag eltérnek a távközlési hálózatokban alkalmazott módszerektől, azonban megfelelő modell felállításával ezek egyesítése nem tűnik reménytelennek. „E stratégiák mérése és megismerése olyan új és hatékony algoritmusok alkotását segítheti, amelyek akár a jövő internet architektúrájához is felhasználhatók. A másik oldalról a világhálónál megismert útválasztási stratégiák elősegíthetik például a sejthálózaton belüli információterjedés részletesebb megismerését, ez által hatékonyabb gyógyszerhatóanyagok fejlesztését” – avatott be a kutatási témájában rejlő lehetőségekbe Gulyás András.

A VIK fiatal tudósa már többször pályázott a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra, és nagyon örült, hogy elképzeléseit idén támogatásra érdemesnek ítélte a Magyar Tudományos Akadémia. „Büszke vagyok rá. A kutatás és gondolkodás az egyik kedvenc időtöltésem, megpróbálom erre alapozni a jövőmet.” Gulyás András örömmel tanít és kutat a Műegyetemen. Számos tanítványa ért el kiemelkedő helyezést TDK- és OTDK-versenyeken.

A díjazott informatikusként végzett a BME-n, kipróbálta magát az iparban is, ám itt nem találta meg a számításait. „Hiányzott az alkotói szabadság, és az, hogy olyan értékek létrehozásán dolgozhassak, amelyek megteremtése profittól, anyagi hasznosulástól legalább részben független. A most elnyert Bolyai-ösztöndíj a szakmai presztízs mellett olyan anyagi biztonságot is nyújt, amely lehetővé teszi, hogy alapkutatással is foglalkozzam. Az ilyen tudományos munka jelenti számomra az igazi értéket” – zárta gondolatait a VIK hálózatkutatója (a fiatal tudóssal korábban készített interjúnk ITT olvasható – szerk.).

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó