2017. február 13.
Harmadik alkalommal adott otthont a BME a rangos H-SPACE nemzetközi konferenciának, amelyre közel harminc előadó érkezett, köztük az Európai Űrügynökség magas rangú tisztségviselői is.
„Egyetemünk nagyon büszke arra, hogy – a Magyar Asztronautikai Társasággal közösen – harmadik alkalommal rendezheti meg ezt a rangos seregszemlét” – hangsúlyozta köszöntőjében Józsa János rektor a H-SPACE-2017 konferencia megnyitóján. Emlékeztetett arra, hogy a modern űrkutatás megteremtésében olyan tudósóriások vettek részt, mint Kármán Tódor, a Jet Propulsion Laboratory megalapítója, Pavlics Ferenc, a holdautó egyik konstruktőre, Bejczy Antal, a marsjáró megalkotóinak egyike vagy Bay Zoltán, akinek holdradar-kísérletét úttörő jelentőségűként tartják számon a rádiócsillagászok. Az elmúlt negyven évben a Műegyetem számos sikeres űrprojektben – főként műholdprogramokban– működött közre, amelyben kulcsszerepet vállalt a hatvanas évektől aktívan tevékenykedő BME Űrkutató Csoport.
A rektor rámutatott, hogy az űrtevékenység tudományos alapjainak tanítása az egyetem tanrendjének szerves része, és bíztatónak nevezte, hogy folyamatosan nő az űrkutatással kapcsolatos tárgyakat választó hallgatók létszáma. Munkájuk legnagyobb sikere az éppen idén öt éve felbocsátott MASAT-1 műhold volt.
Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Iroda vezetője beszédében kiemelte, hogy mind fiatal, mind tapasztalt kutatókra egyaránt szükség van, hogy az ESA tagsággal járó lehetőségeket kihasználjuk.
Pap László elnök az Űrkutatási Tudományos Tanács, Solymosi János elnök a Magyar Asztronautikai Társaság, Kovács Kálmán, a BME EIT igazgatója pedig a szervezők nevében köszöntötte a megjelenteket. „A múlt év mérföldkő volt a magyar űrkutatás történetében: Magyarország az ESA-hoz csatlakozása révén végre teljes jogú tagjai lettünk az európai űrkutatók közösségének. A H-SPACE-2017 konferencia után sem fog megállni meg az élet: újabb neves vendéget, az ESA főtitkárát, Johann-Dietrich Wörnert várjuk a Műegyetemre” - árulta a bme.hu kérdésére Kovács Kálmán.
A modern társadalmak napi működésének részévé váltak az űrtevékenységgel kapcsolatos technikák – hangsúlyozta Amnon Ginati, az ESA Telekommunikációs és Integrált Alkalmazások Igazgatóságának főtanácsadója a „Befektetés az űr-ökoszisztémába: az űrgazdaság jövőjének formálódása” („Space Eco-System Investment: Shaping the Future of the Space Economy”) címmel tartott nyitóelőadásában. A szakember úgy vélte, hogy a komplex rendszerek fejlesztései és a fent említett befektetések az „űr-ökoszisztémába” jelentős mértékben befolyásolják az űrrel kapcsolatos gazdálkodás jövőjét is. „Mindezekkel együtt még sok kiaknázandó, rejtett lehetőség van: a piaci sikerrel kecsegtető alkalmazásokkal pedig nemcsak az ESA pályázataiból nyerhető támogatás, hanem eredményesen szólítható meg az egyre bővülő befektetői kör is” – tette hozzá.
|
A seregszemle az „integrált űrrendszerek, küldetések és koncepciók” („Integrated space systems, missions and concepts”) témája köré szerveződött, de továbbra sem mellőzték az előadók a korábbi konferenciákon tárgyaltakat, például a kisműholdak, az intelligens szolgáltatások alkalmazását a Föld megfigyelésétől a Smart City területéig. A rendezvény népszerűségét mutatta az egyre nagyobb számú külföldi előadó. Az Egyesült Államok, Olaszország és India kutatói is képviseltették magukat. A konferencián – a hagyományoknak megfelelően – először a kutatók kaptak szót: nemcsak a műegyetemi, hanem az akadémiai intézetek eredményeit is bemutatták. Balázs András, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója szólt a Rosetta üstökös kutató űrszondája Philae leszállóegységéről és benne a jelentős magyar részvételről is. A technológiai szekcióban Bárczy Pál mutatta be az űr-anyagtudománnyal kapcsolatos kutatásaik legújabb eredményeket az egyik legnagyobb magyar ipari szereplő, az Admatis Kft. képviseletében. A vállalat az Európai Unió Horizont (Horizon) 2020 programjában nyert támogatást: az ICARUS elnevezésű, három évre szóló, sokszereplős nemzetközi projekt új korszakot teremthet az űreszközökhöz felhasznált fémötvözetek fejlesztésében. A kémia művelői új szereplői voltak a konferenciának. Darvas Ferenc, a „flow chemistry” („áramlásos kémia”) egyik legnagyobb szaktekintélye a ThalesNano képviseletében tartott előadást erről a mind jelentősebb területről. A vegyészetnek ez az ága a kémiai folyamatokat vizsgálja az űrben, ahol gravitáció hiányában a kémiai folyamatok másképp zajlanak, mint a Földön, és ezért új megközelítések szükségesek. A Mars-utazás tervezésekor például alapvető, hogy ne kelljen minden gyógyszert és élelmiszert a Földről vinni. A gyógyszeralapanyagok legfontosabbjaiból az űrhajóban vagy a Mars merőben eltérő gravitációs viszonyai között kellene előállítani termékeket. Lluc Diaz, az ESA Technológiai Transzfer Iroda képviselője a szervezet törekvéseit ismertette az űrkutatás számára kifejlesztett technológiák más területeken történő alkalmazásának elősegítésére, és beszélt az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában nemrég létrejött, az ESA technológia-átadását segítő, 16. európai irodájának tevékenységéről, valamint az üzleti inkubátorok európai hálózatáról is. A konferencia második napját Jakab László, a BME VIK dékánja, Bacsárdi László, a társszervező Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára, valamint Marisa Michelini, a kutató fizikatanárok nemzetközi szövetségének (Groupe International de Recherche sur l'Enseignement de la Physique, GIREP) elnökasszonya nyitotta meg.
A konferencia harmadik szekciója – immár hagyományosan – az oktatás és az ismeretterjesztés köré szerveződött. Egyetemi és egyetemen kívüli oktatásról, hazai és nemzetközi példákról beszéltek az előadók magyar és angol nyelven. Daniele Buongiorno – Marisa Michelini kutatótársa – például az optikai spektroszkópia középiskolai és egyetemi oktatásának kihívásairól tartott beszámolót. Idén a workshopon az ötlet közös továbbgondolására kaptak lehetőséget az érdeklődők. |
HA - TJ
Fotó: Philip János, Takács Ildikó