Közös tisztelgés „az 1956-os forradalom bölcsője” emlékműnél

Kancellári kezdeményezésre idén immár harmadik alkalommal emlékeztek a kommunizmus áldozataira a Műegyetemen.

„Az egyetemi polgárság számos tagja és hozzátartozója vált a kommunizmus áldozatává. Volt egyetemi hallgatóként és kancellárként is kötelességemnek érzem, hogy tiszteletadással emlékezzek rájuk” – írta Barta-Eke Gyula, a BME kancellárja emlékezésre hívó levelében.

Az egyetemi polgárokat ez alkalommal is a központi épület mellett található, Csíkszentmihályi Róbert szobrász, Schilling Zsolt építész és Fáskerti István kivitelező által életre hívott műegyetemi emlékmű, „az 1956-os forradalom bölcsője” elé várták a közös gyertyagyújtásra és tisztelgő főhajtásra.

Barta-Eke Gyula kancellár az ünnepségen bejelentette, hogy kezdeményezi „a kommunizmus megtestesítői nevének kivezetését a BME életéből”, azaz az egyetem tereinek, intézményeinek átnevezését, ha azok jelenlegi névadója a kommunista diktatúrához köthető.

Az Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította.

A közelmúltban zárult le az a Nemzeti Örökség Intézete által kiírt pályázat, amelynek célja a Recski Történelmi Emlékhely új fogadóépületének tervezése volt. A szakmai zsűri közel két tucat pályaművet tekintett át, végül a magyar GULAG leendő látogatóközpontjának megálmodásáért négy díjat osztottak ki, további két pályázatot pedig jutalmazásra érdemesnek ítéltek.

A bizottság elnöke Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója, társelnöke Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár, egyik tagja Józsa János, a BME rektora volt.

A nyertes pályázatok a recskiemlekhelyek.hu honlapon tekinthetők meg.

BK - TJ

Fotó: Philip János