Az ESA minden mérnöki terület számára nyújt lehetőségeket

Magyarországi tartózkodása alatt a Műegyetemen tartott előadást Johann Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség főigazgatója.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az Európai Űrügynökség első emberét köszönthetjük egyetemünkön” – hangsúlyozta a vendéglátók nevében Józsa János rektor Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója látogatásán. A rektor emlékeztetett arra, hogy tavalyi találkozójukon hívta meg a főigazgatót, és örömét fejezte ki, hogy ő – az egész magyar űrtevékenységet érintő kormányzati megbeszélései mellett – fontosnak tartotta egy egyetemi előadás megtartását is.

Az ESA első emberének látogatása alkalmából mutatta be a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyar Űrkatalógust, amely a hazai űripari tevékenységet ismerteti. A kiadványban az űrszektorban tevékenykedő kis- és középvállalkozások, tudományos kutatóhelyek és egyetemek tevékenységéről tájékozódhatnak a magyar és a külföldi érdeklődők. A kiadványban körülbelül ötven szervezet található, amelyekből 25 kis- és középvállalkozás, a többi pedig egyetemeken, akadémiai kutatóhelyeken dolgozó kisebb-nagyobb központ.
Mernyei Ákos, az NFM európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a katalógus az ország számára igen lényeges űripari innovációt és a hazai fejlesztések nemzetközileg is eredményes alkalmazását támogatja.
Tari Fruzsina, a fejlesztési tárcán belül működő Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) vezetője megerősítette, hogy a külföldi megrendelők kapcsolatfelvételét magyar partnereikkel, valamint a közös projektek létrejöttét könnyíti meg az elkészült kiadvány, amelyben helyet kapott a hazai űrszektor valamennyi szereplője.

„A kíváncsiság egy nagyon speciális és nagyon pozitív tulajdonsága kultúránknak, és motivációt nyújt a jövőhöz is” – emelte ki nyitó gondolatként az űrügynökség tevékenységét bemutató, „Enabling Innovation #SPACE 4.0” című előadásában Johann-Dietrich Wörner. E tényező kulcsjelentőségű nemcsak a tudományos munkában, hanem olyan globális kihívások kezelésében, mint a klímaváltozás vagy a migráció.

A főigazgató nyomatékosította, a múlt űrversenyét mára felváltotta az együttműködés: megváltozott az űrtevékenység tétje, motivációi, tartalma,  szereplői és átalakult a technológiája is. Az új paradigma köré szerveződő, a piaci szereplők egyre nagyobb szerepvállalását, valamint a közöttük szerveződő összetett kapcsolatrendszert nevezzük a „SPACE 4. 0” korának nevezhetjük. Az űrtevékenység komoly üzletté is vált: egy befektetett euró hatszorosan térülhet meg.

Az ESA az új helyzetben is a lehető legszélesebb körű űrtevékenységet szándékozik támogatni, menedzselni, hogy az ötletekből valódi innovációk születhessenek. A főtitkár kaleidoszkópszerűen mutatta be az ügynökség tevékenységét humort sem nélkülöző előadásában.

A műholdak némelyike évtizedek óta segíti a navigációt, mások a geodéziai méréseket, a meteorológiai megfigyeléseket, a klímaváltozással kapcsolatos tengerszint-változásokat vagy az esőerdők pusztulását. Fontos új projektek is vannak: a közelmúltban felbocsátott Sentinel -3A műhold például az óceánok és a szárazföldek állapotáról közöl ingyenes adatokat a felhasználók számára – az EU és az ESA adatpolitikájának megfelelően.

Az ESA minden projektje a tagállamok széles körű együttműködésre épül – ilyenek például a földközeli aszteroidák megfigyelését vagy az űrszemét kérdését célzó kutatások. A főigazgató a közelmúlt sikereként említette a Rosetta-programot, de emlékeztetett a kudarcokra is: a Schiaparelli-program keretében a Marsra juttatott és becsapódó szonda kapcsán ki is emelte, hogy ezek társadalmi megítélése – mivel az uniós polgárok az ESA-ról egy közpénzt költő „hivatalos” szervezetre asszociálnak – sokkal rosszabb, mint amikor például egy űripari magáncég visszatérő rakétája mondta fel a szolgálatot.

A széles körű együttműködésre épít a Moon Village koncepció is: ez az elképzelés egy állandó bázis megépítését tűzte ki a Holdon.

A főigazgató a hallgatóság kérdésére elmondta, hogy az ESA minden mérnöki terület számára nyújt lehetőségeket: a Moon Village (Holdfalu) megépítésekor például az építőmérnökök tudására is épít. A Holdfalu egy, a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló állandó bázis megépítésének ötlete a Holdon.  Az ESA ilyen típusú koncepciói nyitottak: fiatal kutatók, intézmények vagy vállalatok ötleteinek kimunkálását, vagy akár azok megvalósítását is segíthetik a jövőben.

Az Európai Űrügynökség 1975-ben jött létre 11 európai ország együttműködésével, a már korábban meglévő űrkutatási (European Space Research Organisation, ESRO) és a rakétafejlesztési (European Launcher Development Organisation, ELDO) szervezet egyesítésével. Feladatul tűzte ki a közös európai űrkutatás megszervezését, az űreszközök kiválasztásának és az európai hordozóeszközök fejlesztésének támogatását, valamint az európai emberes űrrepülési programok irányítását. Két nem EU-tagország, Svájc és Norvégia is belépett a szervezetbe.
Magyarország 2015 vége óta tagja az Európai Űrügynökségnek. Felvételünk új lehetőségeket nyit meg számunkra az űrkutatás területén. A 22 tagállamot tömörítő, évi 5 milliárd euróból gazdálkodó nemzetközi szervezet munkájába bekapcsolódva lehetővé vált a magyar űripari szereplők számára is, hogy világszínvonalú kutatásokban és fejlesztésekben vegyenek részt.

HA - TJ

Fotó: Philip János, SPOT