Régi és új oktatók is szerepelnek az OHV idei legjobbjai között

Holtverseny alakult ki a dobogós helyeken a legfrissebb OHV-felmérésen. A tanításról és a hallgatókhoz fűződő kapcsolataikról kérdeztük az első öt helyen végzett műegyetemi oktatót.

Öt műegyetemi kar öt oktatója osztozik az idei őszi Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) dobogós helyein.

Helyezés Oktató neve Kar Elért pontszám

1.

Czirkos Zoltán VIK 4,91
2. Istók Balázs GPK 4,90
2. Kupai József VBK 4,90
3. Csőke Rita GTK 4,89
3. Juhász János KJK 4,89

Az Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) célja, hogy az oktatók és az oktatásszervezők számára visszajelzést nyújtson munkájuk fogadtatásáról, megítéléséről, és segítse az egyéni fejlődésüket. Támogatja a tantárgy- és a tantervfejlesztést, segíti a hallgatók tantárgyválasztását. Szervesen illeszkedik az egyetem minőségbiztosítási rendszerébe, szolgálja az oktatási színvonal emelését, támpontot nyújt a Humánpolitikai Szabályzatban rögzített alkalmassági feltétek előírásaihoz kapcsolódóan az álláspályázatok elbírálásakor és a követelmények folyamatos ellenőrzésekor.
Az OHV egyetemi szinten az 1999/2000. tanév I. félévében indult, ám az oktatás véleményezése ennél régebbi hagyományokra tekint vissza a Műegyetemen. Több karon (például az Építőmérnöki Karon, a Villamosmérnöki és Informatikai Karon) már korábban is véleményezték az oktatók tevékenységét. A felmérést ma már a Felsőoktatási törvény kötelezővé teszi. A hallgatói önkormányzatnak egyetértési joga van az OHV szabályzatának elfogadásakor és módosításakor.

Forrás: BME OHV

A hallgatók szavazatai alapján Czirkos Zoltán, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikus Eszközök Tanszéke egyetemi docense nyerte a 2016/2017. tanév őszi félévében a legjobb műegyetemi oktató címet. Két évvel ezelőtt ugyancsak ő kapta ezt az elismerést, és ugyanekkor az „Év informatikai oktatója” is lett.

„Az oktatás áll hozzám a legközelebb, ezt tartom az itteni munkámban a legfontosabbnak” – vallja Czirkos Zoltán, aki a Műegyetemen szerzett diplomát, majd doktori fokozatot, és több mint egy évtizede dolgozik tanszékén. Oktatóként laborgyakorlatokat és közel 600 hallgató előtt előadásokat is tart. Az egyik ilyen képzés az informatikus hallgatók számára tartott „Programozás alapjai I.” című tantárgy, amelynek oktatása 2011. óta új és átdolgozott tanterv és oktatási módszertan szerint zajlik. Ma már ő a felelős az egész kurzusért, annak közel 40 fős oktatói gárdájával. Ezt komoly felelősségként éli meg: „a hallgatók többsége itt találkozik először az egyetemen megkövetelt programozási ismeretekkel. Életpályájukat is meghatározó élményeket szerezhetnek az órákon, így arra törekszünk, hogy minél több fiatal értse és ismerje meg a tananyagot, anélkül, hogy tartana az új ismeretek nehézségeitől” – hangsúlyozta. Ő fejlesztette ki a kurzus integrált weboldalát is, amely – ahogyan fogalmazott – „olyan komplex portál, amely ’vezeti’ a hallgatókat a tanulásban”. Az oldalon az aktuális tananyag mellett megtalálhatók az oktatók elérhetőségei, az érdemjegyek, a házi feladatok leírásai, itt tartják nyilván a jelenlétet, e felületen kommunikálhatnak a hallgatók egymással és az oktatóikkal, és itt tölthetik fel elkészített házi feladataikat is.

„A weboldal elkészítésekor is így volt, az oktatásban is a nyitottságra, a kiszámíthatóságra törekszem” – állítja Czirkos Zoltán, aki szerint fontos, hogy az oktatók a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásként tekintsenek az oktatásra, és törekedjenek a kiváló minőségre. Az egyik legnagyobb problémának látja az oktatás szempontjából, hogy az egyetemi oktatók jelentős része inkább kutató, mint pedagógus. Úgy véli, hogy az oktatást mentesíteni kellene az alól, hogy az egyetemi pályafutás „kötelező eleme” legyen, és „az oktatásban illetve a kutatásokban csak annak kellene részt vennie, aki kellően motivált”. A tanítás mellett tudományos munkájában is egy kapcsolódó témakörrel foglalkozik: oktatás-módszertani problémákat vizsgál. (Czirkos Zoltánnal a bme.hu korábban is készített interjút – szerk.)

„Egy oktatónak figyelnie kell a hallgatói visszajelzéseire. Példákat és gyakorlati alkalmazásokat kell hoznia, hogy fenntartsa a hallgatók érdeklődését” – állítja az őszi OHV-n megosztott második helyezést elért oktató. Istók Balázs a BME Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék adjunktusa, aki szintén szerepelt már előkelő helyen: 2013 tavasszal az OHV-lista második, 2014 tavaszán az első helyét szerezte meg.

„A helyezés kevésbé lényeges. Az első 100 műegyetemi oktató mindegyike büszke lehet arra, hogy tanítványai elismerik a munkáját” – vélekedett Istók Balázs. Szerinte fontos a hallgatók, mint az oktatók „munkáltatói” visszajelzése. Mindig elolvassa a szöveges értékeléseket, és igyekszik megfogadni diákjai javaslatait: legutóbb tanítványai megdicsérték az egyik elméleti anyagrész kísérleti szemléltetését, ezért több hasonló kísérletet szeretne beépíteni az előadásaiba. Istók Balázs szerint a mai OHV átgondolt, egyszerűen és rövid idő alatt kitölthető rendszer. A hallgatóknak mára lényegesen egyszerűbb dolguk van, mint akár egy évtizeddel ezelőtt, amikor még papíralapú és jelentősen több kérdésből álló kérdőívet kellett kitölteniük. A GPK oktatója az OHV mellett más internetes fórumokon is nyomon követi hallgatói véleményét, és rendszeresen átnézi saját adatlapját a markmyprofessor oldalon.

Istók Balázs magyar és német nyelvű előadásokat, gyakorlatokat és laborgyakorlatokat is tart. Úgy látja, hogy gépészmérnök tanítványai nagyon igyekvők, ám folyamatosan törekszik érdeklődésük fenntartására szemkontaktussal vagy új példák és szemléltető eszközök bemutatásával. Sokat tanult pedagógus szüleitől és egykori oktatójától, Lajos Tamástól, a műszaki tudományok doktorától és a BME GPK Áramlástan Tanszék korábbi tanszékvezetőjétől. „Kezdetben táblánál próbáltuk el az előadásaimat, és közben rengeteg tanácsot kaptam a professzor úrtól. Ő értette meg velem, hogy a figyelem lankadása esetén meglepő és szokatlan szakmai példákkal ’ébren’ tarthatók a fiatalok” – emlékezett vissza oktatói pályájának kezdetére Istók Balázs.

„Oktatóként inspirál, hogy a hallgatóktól egyre több pozitív visszacsatolást kapok. Az oktatás számomra nem egyszerűen feladat, hanem a hivatásom, amelyben örömömet lelem” – vallja Kupai József, BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék adjunktusa, aki ezüstérmes lett az őszi félév OHV-ján. „Még sohasem értem el ilyen jó eredményt” – vallotta a VBK matematika előadásokat és szerves kémia gyakorlatokat tartó oktatója.

„Más típusú hozzáállást követel e két téma és kurzustípus. Elsősorban széleskörű lexikális tudásra van szükség a szerves kémiához, míg a matematika nyelve inkább logikus gondolkodásra ösztönzi a fiatalokat” – jegyezte meg. Kupai József 2005-ben, még egyetemistaként kezdett matematikát oktatni. Egykori tanítványai ma már a barátai. Mindig közvetlenségre törekszik óráin, fontosak számára a hallgatóival folytatott beszélgetések, ezért ragaszkodik ahhoz is, hogy tanítványai tegezzék. Oktatóként folyamatosan fejleszti magát, nyáron Manchesterben töltött pár hetet vendégkutatóként, és a labormunka mellett külföldi hallgatókat is tanított. Itt szerzett tapasztalatait igyekszik beépíteni hazai kurzusaiba is. Személyes konzultációk mellett írásban is tartja a kapcsolatot tanítványaival, mert úgy véli, hogy „a kommunikáció rendszeres ápolása az egyik kulcsa a jó viszony kialakításának. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók szívesebben járjanak be az előadásokra, és merjenek kérdezni, ha valamit nem értenek”. Kupai József szabadidejében érettségi előkészítőt is tart a Műegyetemre felvételiző középiskolás diákoknak, így leendő tanítványaival igen korán kapcsolatba kerül.

Nagy örömmel töltötte el az OHV-n elért helyezés, mert fontos számára a hallgatói visszacsatolás. Úgy véli, érdemes buzdítani a fiatalokat, hogy éljenek az OHV adta lehetőséggel, és osszák meg észrevételeiket. Büszke oktatói hivatására, és vallaj, hogy oktatóként tehet a jövő generációiért, az OHV-n kapott visszajelzések pedig megerősítik, hogy igenis megéri a felkészülésbe fektetett rengeteg energia.

„Nincs két egyforma kurzus. Minden hallgató más, különböző érdeklődéssel. E miatt nagyon lehet szeretni az oktatást” – fogalmazta meg Csőke Rita, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Üzleti Jogi Tanszék tanársegédje, aki harmadik helyezést ért el az őszi OHV-n. Mindössze két éve oktat a karon, ezt megelőzően egy évtizeden át volt a BME jogi igazgatója. Az oktatásra egy megvalósult álomként tekint, de azért bevallja, hogy amíg csak kívülről szemlélte, nem gondolta, hogy ekkora kihívás a tudást, tapasztalatot átadni. Alap- és mesterképzésen tanuló hallgatóknak tanít munkajogot, és konzulensként segíti a projektfeladatot, TDK-dolgozatot vagy diplomamunkát készítő tanítványait.

„Amikor megláttam az eredményt, kezem-lábam remegni kezdett. Kisebb – persze pozitív – sokkot kaptam. Amikor oktató lettem, titkon vágytam rá, hogy valamikor majd bekerüljek a legjobb 100 oktató közé, de erre azért nem számítottam” – emlékszik vissza a pillanatra, amikor megismerte az őszi félév Oktatás Hallgatói Véleményezése eredményeit. „Nagyon szeretem a hallgatóimat. Nyitottak, érdeklődők. Élvezem a közös gondolkodásainkat, probléma- és esetmegoldásainkat. Nagy lehetőség számomra, hogy közel hozzak hozzájuk egy számukra teljesen idegennek tűnő területet, és a paragrafusokat közösen élettel töltsük meg. Ebből reményeim szerint olyan tudás születik, amit majd a mindennapi életükben is hasznosítani tudnak, és közben még jól is érezzük magunkat” – vallotta Csőke Rita, aki óráin a példákon keresztüli érthető magyarázatokra, a gondolkodásra ösztönzésre, korrekt számonkérésre, és a hallgatóival kialakuló személyes kapcsolatra törekszik. „Minden félév során nagyon izgalmas feladat, hogy a hallgatókban feloldódjon a tartózkodás, és félelem helyett őszinte kíváncsisággal tekintsenek a munkajogra, hiszen ez a terület évtizedekig fogja meghatározni a szakmai életük mindennapjait. Ez aztán már jó alapot ad arra, hogy aktívan bekapcsolódjanak az órába, bátran merjenek gondolkodni, és ne féljenek a véleményüket akár meg is vitatni velünk, többiekkel. Az érdeklődésük pedig nagyon inspiráló” – tette hozzá a GTK oktatója. 

Csőke Rita az oktatás mellett kutat is, felsőoktatási minőségmenedzsmenttel foglalkozik. Úgy véli, hogy a hallgatóknak nemcsak az elégedettségét, de a teljesítményét is alapvetően befolyásolja a jó oktatás. Emiatt nagy hangsúlyt helyez a hallgatói véleményekre, visszajelzésekre, így különösen boldog volt az OHV eredménytől.

„Az egyik legfontosabb oktatói feladatnak tartom, hogy felkeltsem a hallgatók érdeklődését az alkotás örömével kapcsolatban. Úgy érzem, hogy a tanítványaim nagy része méltányolja, hogy bármikor és bármilyen gondjukkal fordulhatnak hozzám, és teszik ezt egyre többen, amikor szakot, majd később munkahelyet szeretnének választani” - írta le a hallgatókhoz fűződő viszonyát Juhász János, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék docense, aki holtversenyben harmadik helyezést ért el a legfrissebb OHV-felmérésen.

A Műegyetemen végzett egykori diákként tanít alma materében, és egyetért Péceli Gábor, a BME korábbi rektora szavaival, hogy az oktatóknak három területen kell helytállniuk: az oktatásban, a kutatásban és a nemzetközi és hazai projektmegbízásokban. Ezen belül az oktatást érzi magához a legközelebb.  Az alap- és mesterképzésen is tart kurzusokat, és tanítványai rendszeresen kérik fel szakdolgozatok és diplomatervek témavezetőjének, jelenleg két doktorandusz hallgatója van.

Az utóbbi néhány évben egyre motiváltabbnak látja a diákokat, akik egyre többet látogatják azokat az előadásokat is, amelyeken nem katalógushoz kötik a részvételt. Úgy véli, hogy egy oktatónak a tananyag átadásán túl törekednie kell a hallgatói ösztönzésére, a szakmai kíváncsiságuk felkeltésére.

Már többször szerepelt az OHV 100 legjobb oktatója között, ám ennyire előkelő helyezést korábban nem ért el. A jelképes bronzéremnél ugyanakkor fontosabbnak ítéli a diákoktól kapott szöveges értékeléseket. „A legtöbb hallgatói javaslatot beépítettem a tananyagba. A diákok hívták fel a figyelmemet többek között arra, hogy számos tanszéki tantárgy esetében ugyanazt a gyakorlati példát hallják különböző oktatók által tartott órákon. Részben e visszajelzések inspiráltak arra, hogy félévről félévre újabb esetekkel szemléltessem az elméleti ismereteket”. Megjegyezte, hogy minden oktató számára kihívás a folyamatos megújulás, és különösen igaz az ő szakterületére, az alkalmazott informatikára. Az oktatás mellett szakterülete a közúti közlekedésbiztonság, ezen belül is balesetelemzéssel, a közúti közlekedők (gépjármű-vezetők, kerékpárosok, gyalogosok) magatartásával, azaz, a közlekedéspszichológia műszaki alkalmazásával foglalkozik, és kutatásaiba tanítványait is bevonja.

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó