2017. június 13.
Öt évre nyújt támogatást a Magyar Tudományos Akadémia Csonka Szabolcs, a BME TTK fizikusa, és Sonkoly Balázs, a BME VIK mérnök-informatikusa kutatási terveihez.
Mintegy 96 kutató pályázott az MTA idei felhívására, közülük 22-en kezdik meg tudományos munkájukat a Lendület Fiatal Kutatói Program keretében. A 22 támogatott kutatási program fele akadémiai kutatóközpontban vagy intézetben, másik fele pedig hazai felsőoktatási intézményben történik. Az idei Lendület program nyerteseinek közel fele, azaz 40,9 százaléka a matematika és a természettudományok művelői közül került ki, 31,8 százaléka az élettudományi témákkal foglalkozók közül, 27,3 százaléka a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatók köréből.
|
Az önálló kutatói pályájukat kezdő, és jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő teljesítményt mutató fiatal kutatóknak írták ki a Lendület I. felhívást, amelyre idén heten pályáztak sikerrel, hárman külföldről térnek haza. A sikeres önálló kutatói pályát folytató, jellemzően 34-45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatók Lendület II. pályázati kategóriájában tizenketten nyertek, hárman külföldről térnek haza. A „Célzott Lendület” felhívásra a kiemelkedő teljesítményű, alkalmazott kutatásokat folytató kutatók pályázhattak. Idén az öt jelentkezőből hármat támogat az MTA, közülük egy nyertes külföldről érkezik vissza Magyarországra. A pályamunkákat két szakaszban bírálták el: először legalább 3-4 szakértő pontozta és szöveges véleményt alkotott a pályamunkákról, jelezve támogatási javaslatait. A második szakaszban nyilvános zsűri értékelte és összegezte a pályázatokat tudományterületenként, majd a pályamunkák és az azokról szóló anonim vélemények ismeretében hozta meg döntését. A bírálati folyamat hasonló az ERC-pályázatokéhoz (European Research Council, magyarul Európai Kutatási Tanács – szerk.) Az idei új kutatócsoportokkal együtt összesen 143 Lendület kutatócsoport működik. A Magyar Tudományos Akadémia 2017-ben 3570 millió forintot fordít a kutatócsoportok támogatására, amelyből az idén alakuló társulások 784 millió forintot kapnak ebben az évben. |
Csonka Szabolcs, a BME Természettudományi Kar Fizikai Intézet Fizika Tanszékének egyetemi docense a „Spinfizika alacsony dimenziós nanoszerkezetekben” témával pályázott sikerrel az MTA Lendület programjában és alapíthat kutatócsoportot.
„Az ún. ’nagy adatok’ ( ’big data’) korában az emberiség sok százmilliárd gigabájtnyi információt tárol. A tárolóegységek elemi építőköveit az elektronok spinjei jelentik. A spintronika lényege, hogy az elektronspint ne csak információtárolásra használjuk, hanem az adatfeldolgozást is a spinek segítségével oldjuk meg, létrehozva egy nagysebességű, alacsony fogyasztású, teljesen spinen alapuló számítási és feldolgozási architektúrát. A spin segítségével történő információábrázolás izgalmas előnye, hogy a spin egy kvantummechanikai szabadsági fok, így a klasszikus bitkoncepción túlmutató kvantumszámításokat is lehetővé teszi” – olvashatók a kutatási terv legújabb eredményei az MTA honlapján. Szabolcs célja olyan új, alacsony dimenziós nanoszerkezetek fejlesztése spintronikai alkalmazásokhoz, amelyek új spininjektálási koncepciókat valósítanak meg, így eddig nem létező, spinek manipulálására alkalmas egység létrehozását vagy topologikusan védett spinstruktúrák vizsgálatát teszik lehetővé.
„Az elmúlt években főképp EU-s támogatásokból (ERC Starting Grant) sikerült létrehozni egy új kísérleti kvantum elektronikával foglalkozó kutatócsoportot a BME-n. A Lendület program kivételes lehetőséget kínál e kutatócsoport további működtetéséhez és megszilárdításához, miközben lehetővé teszi olyan nanoáramkörök fejlesztését és vizsgálatát alacsony dimenziós szerkezetekből, amelyek koncepcionálisan új működési elveken alapulnak: például elektronok spin információját, a kvantummechanikai viselkedést vagy a befoglaló rendszer topologikus védelmét hasznosítják” – foglalta össze az eredményhirdetést követően Csonka Szabolcs.
Sonkoly Balázs, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék adjunktusa a „Hálózatok szoftverizálása a felhőben és a felhő alatt” kutatási tervével alakítható Lendület kutatócsoportot.
„A Célzott Lendület program egy nagyon fontos, új kezdeményezés, amely lehetőséget teremt arra, hogy az akadémiai alapkutatás találkozzon az ’ipari’ alkalmazott kutatással. Nagyon örülök, hogy az elsők között vághatok bele ennek az új programnak a megvalósításába. Arra számítunk, hogy az erős elméleti alapokra építve olyan eredményeket érünk el, amelyeket az ipar és ipari partnerünk, az Ericsson, közvetlenül is hasznosítani tud. A program megteremti az alapot, hogy a támogatott kutatócsoport felkerüljön a nemzetközi térképre és megfelelő együttműködéseket tudjon kialakítani külföldi kutatócsoportokkal” – árulta el terveiről Sonkoly Balázs.
A VIK kutatójának célja, hogy egy új hálózati architektúrát hozzon létre a hálózatok szoftverizálásával. „A jövő hálózati alkalmazásai alapvetően új elvárásokat támasztanak a szolgáltatások alatt működő hálózatokkal és felhőrendszerekkel szemben. Például a ma még csak vízióként létező ’Taktilis Internet’ szolgáltatások extrém alacsony, 1ms alatti késleltetést igényelnek nagy megbízhatóság mellett. Megvalósíthatóvá válnak olyan szolgáltatások, mint például a mozgássérülteket segítő mesterséges külső vázak (’külső csontváz’) távoli vezérlése, távműtétek vagy járművek távoli, összehangolt kontrollja. Mivel a fénysebesség adott korlátja a jelterjedésnek, új megoldások szükségesek. Például bizonyos hálózati elemeket, funkciókat dinamikusan kell a felhasználókhoz vinni. Ehhez jóval több intelligenciát, automatizálást és adaptivitást kell bevezetni a hálózat különböző szintjein és működési síkjain” – olvasható a kutatás összegzése az MTA honlapján. Sonkoly Balázs egy olyan kutatócsoport létrehozását tervezi az Ericsson és az MTA támogatásával, amely képes ennek az új hálózati architektúrának a megvalósítására a hálózatok szoftverizálásával.
A Lendület-kutatóprogram 2017. évi nyerteseinek névsora és kutatási tervük összefoglalója az Magyar Tudományos Akadémia honlapján érhető el.
TZS - TJ