„Szükséges az akadémiai és az ipari tudás együttes megléte”

Három évtizede a hazai mérnöktársadalom elismertségéért, a mérnöki szakma népszerűsítéséért küzd Barsiné Pataky Etelka, a BME közelmúltban kitüntetett díszpolgára.

„Nagy megtiszteltetéssel és mély hálával fogadtam el ezt a kitüntetést, amelyet a mérnöki munkám elismeréseként adományozott nekem az alma materem. A BME a szakmám iránti alázatra, tartásra, egy biztos alapokon álló tudásra és arra a mérnöki gondolkodásmódra tanított, amely egész eddigi életemben végigkísért, és amelyhez bármikor visszanyúlhattam, ha új és ismeretlen feladatokkal találtam szemben magamat” – vallotta az „Egyetem Díszpolgára” cím átvétele után Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara alapító tagja és a közelmúltban leköszönt elnöke, volt európai parlamenti képviselő, a Műegyetem egykori hallgatója. (Barsiné Pataky Etelka 2017 augusztusában példamutató, áldozatos tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetését vehette át Áder János köztársasági elnök megbízásából az emberi erőforrások miniszterétől – szerk.)

Az „Egyetem Díszpolgára” kitüntetés

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2006-ban hozta létre az „Egyetem Díszpolgára” címet. A kitüntetést a kari tanács javaslatára a Szenátus adományozhatja mindazon természetes személyeknek, akik támogatásukkal, tevékenységükkel, az egyetem érdekeit képviselő magatartásukkal, kiemelkedő mértékben járultak hozzá az intézmény oktatási és kutatási feladatainak magas színvonalú ellátásához, nemzetközi hírnevének öregbítéséhez. A díszpolgári kitüntető címet és az azt tanúsító oklevelet ünnepélyes keretek között adja át az egyetem rektora.
A Szenátus évente legfeljebb három díszpolgári cím odaítéléséről dönt, amelyet a díjazottak minden évben a májusi szenátusi ülésen vehetnek át.

A BME Díszpolgárai:

Martin Winterkorn, a Volkswagen AG elnöke (2007)

Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke (2007)

Kiss Péter, korábbi Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (2008)

Demján Sándor, a Demján Sándor Alapítvány alapítója (2010)

Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója (2010)

Peter Skalicky egyetemi tanár, a TU Wien volt rektora (2012)

Ujfalusi László, az ELMŰ Nyrt. igazgatója (2012)

Greiner István Gábor, a Kémiai és Biotechnológiai Kutatási és Fejlesztési Központ igazgatója, a Richter

Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója (2013)

Pakucs János, az Olajterv Csoport ügyvezető igazgatója, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke (2014)

Tarics Sándor, a BME egykori hallgatója, oktatója, a világ legidősebb olimpiai bajnoka (2015)

Farkas Bertalan, a BME egykori hallgatója, vadászpilóta, nyugalmazott dandártábornok, az első magyar űrhajós (2015)

Cholnoky Tamás, a BME egykori hallgatója, oktatója, a Dr. Korányi Imre ösztöndíj alapítója (2016)

2017-ben díszpolgári kitüntetést kaptak:

Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara alapító tagja és nemrégiben leköszönt elnöke (2017)

Tuomo Siitonen, a kortárs finn építészet meghatározó személyisége (2017)  (Tuomo Siitonen a BME ÉPK vendégeként előadást tartott a kortárs finn építészet témakörében. Az eseményről és a díszpolgári kinevezésről a bme.hu is beszámolt – szerk.)

(Beszámoló a 2017-es ünnep szenátusi ülésről, ezen belül a díszpolgári címek átvételéről.)

„Első perctől kezdve otthon éreztem magam a Műegyetemen, az itteni szakmai közösségben. Úgy gondoltam, kiváltságos helyzetben vagyok, amiért kiváló professzorok között nevelkedhettem” – idézte fel a saját vallomása szerint is nehéz felvételi eljárás utáni időszakot intézményünk legújabb díszpolgári címének birtokosa. Hallgatóként az első két évben erős elméleti alapokat szerzett, amely – úgy látja – elengedhetetlen volt a mérnöki gondolkodásmód kialakulásához. Ezt a két tanévet vízválasztónak is tartja: „aki nem tudott megfelelni a követelményeknek, kihullott a rendszerből”. Hozzátette: később ebben változást hozott a kétszintű bolognai képzés, pedig ma ugyanúgy szükség van erre a biztos alaptudásra, amely arra is rávilágít, hogy a fiatal „való-e” mérnöknek, vagy mégsem. 

Barsiné Pataky Etelka szerint a hazai felsőoktatás és a mai fiatal mérnökgeneráció tagjai is nagy kihívás előtt állnak. „A frissen végzett ifjú szakemberektől ma már elvárják a munkaerőpiacon, hogy ipari és gyakorlati tudással egyaránt rendelkezzenek. Ezeknek az ismereteknek egy része elsajátítható bizonyos felsőoktatási intézményekben, ám ennek híján a feladat a mérnököt foglalkoztatókra hárul. A cégeknek viszont komoly befektetés a saját szükségleteik szerinti továbbképzések biztosítása az újonnan belépők számára” – hívta fel a figyelmet az akadémiai és az ipari jártasság egyidejű meglétének jelentőségére. Hozzátette, hogy a Műegyetem felismerte ennek szükségességét, és jó időben, jó irányba lépett: ipari partnerekkel működik együtt, saját oktatói gárdájának képzésre ösztönzése mellett a naprakész gyakorlati ismeretek átadásában nagy tapasztalatot szerzett vendégelőadókat is hív.

A kitüntetett szakember szerint nincsenek könnyű helyzetben a diplomások:„ma már egyre inkább olyan mérnökökre számít a piac, akik nemcsak egy területre koncentrálnak, hanem több szakmán átívelő tudást halmoztak fel”. Példaként említette a mesterséges intelligencia széleskörű elterjedését: „ígéretes jövő áll azon szakemberek előtt, akik lépést tartva az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel továbbképzik magukat, rugalmasak és igyekeznek a piacon is ritkaságszámba menő tudásra szert tenni” – fogalmazott Barsiné Pataky Etelka.

„Ha nehéz helyzetbe kerülnek, mindig nyúljanak vissza a biztos alapokhoz” – tanácsolta mérnöktársainak. Elmondta még: saját életében számtalan olyan megbízással szembesült (például a szakpolitikai feladatok, nagyköveti megbízás, stb.), amely ismét arra sarkallta, hogy továbbképezze magát egy addig ismeretlen területen. „Egy ilyen kihívásnak nem szabad akadályt jelentenie. Ilyenkor azokból az ismeretekből merítettem, amelyeket a Műegyetemen szereztem meg, és amelyek a mérnöki felelősségvállalás alapjait jelentik számomra. Idézzék fel ezt önök is!” – üzente a kitüntetett.

Barsiné Pataky Etelka életpályája

1964-ben a BME Építőipari és Közlekedésmérnöki Karán szerzett építőmérnök diplomát
1980-ban urbanisztikai szakmérnöki diplomát szerzett
1964-1990 között projektvezetőként a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BUVÁTI) munkatársa volt
1988-tól részt vett a Mérnöki Kamara megszervezésében
1990-ben az önkormányzati választásokon a kormányzó Magyar Demokrata Fórum főpolgármester-jelöltje és budapesti listavezetője volt. Később a párt színeiben lett parlamenti képviselő, majd a Magyar Demokrata Néppárt elnökségi tagjává választották
1991-ben a Mérnöki Kamara alelnöke lett
2000 után három éven át volt Magyarország ausztriai nagykövete, majd az uniós csatlakozás utáni első európai parlamenti voksoláson a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség színeiben EP-képviselőnek választották meg, és többek között az európai műholdas navigációs rendszernek, a Galileo-programnak, illetve az Európai Közlekedéspolitika félidős felülvizsgálatának lett a felelőse
2009-ben a Magyar Mérnöki Kamara elnökévé választották
2010-ben az Európai Unió Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztosává nevezték ki
2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta meg
2017-ben a BME Szenátusa az egyetem díszpolgárává választotta
2017-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal polgári tagozat díjjal tüntették ki

Városfejlesztő mérnökként számos hazai és külföldi tervpályázaton sikeresen szerepelt; számos cikke, terve jelent meg hazai és külföldi kiadványokban. Első díjat nyert a lágymányosi Duna-híd tervpályázaton, és Delft (Hollandia) városközpontjának megtervezéséért többedmagával megkapta a város különdíját.

„Jelenleg kevesebb fiatal választja a mérnöki pályát, holott több szakemberre lenne szükség” – vázolt fel egy újabb, a felsőoktatás előtt álló még megoldatlan kérdést Barsiné Pataky Etelka, aki szerint ennek egyik fontos oka, hogy a szakmát számos valótlan sztereotípia övezi (például nem könnyű bejutni az egyetemre, nehéz a tanulás, főként a reál tantárgyak esetében). „Miután eloszlattuk a fiatalok fejében ezeket a gondolatokat, társadalmi szinten kell értékké emelni a felelősséget, a pontosságot, a fejlesztésre és innovációra való törekvést, valamint dolgunk felébreszteni mindez iránt a vágyat” – fogalmazta meg a jövő feladatait a szakember.

TZS - GI

Fotó: Philip János, Takács Ildikó