Sikeresen szerepelt a Műegyetem az NKFIH pályázatain

Jelentős támogatást nyertek intézményünk kutatócsoportjai a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal projektjeihez.

„Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a Közép-magyarországi régióban sokkal jobban ki kell használnunk a pályázati lehetőségeket, mivel az EU-ból származó források nagy része ebben az uniós ciklusban főként a vidéki intézmények fejlesztésére használható” – világította meg a közelmúltban elnyert pályázati támogatások jelentőségét Vértessy Beáta egyetemi tanár, a BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék vezetője. „Szerencsénkre és örömünkre az NKFIH tavaly több olyan pályázatot is kiírt, amelyen sikerrel szerepeltünk.

A cégekkel közös együttműködés szempontjából a „Versenyképességi és kiválósági együttműködések (VKE_17)” című pályázati konstrukció volt kiemelkedő jelentőségű. Ezzel a programmal a döntéshozó célja az volt, hogy az egyetemi-akadémiai szféra kössön szoros szövetséget a vállalkozásokkal, a gyártókkal. Az így megvalósuló kutatás-fejlesztési eljárások valamint az új eredmények közvetlenül beépülnek a vállalkozások üzletpolitikájába. A tanszék több biotechnológiai fókuszú pályázatot is benyújtott, és – büszkén mondhatjuk – a témában meghirdetett, összesen tíz terület közül háromban sikerrel szerepeltünk” – hangsúlyozta a kutató.

A 2017 februárjában meghirdetett  Versenyképességi és kiválósági együttműködések elnevezésű pályázati felhívás célja olyan, hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű együttműködés ösztönzése Közép-magyarországi vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények között, amelyek eredményeképpen üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények jönnek létre a gazdasági és a társadalmi élet problémáinak megoldására. A felhívás támogatja a digitális gyártástechnológiához, valamint az agrár-innováció és biotechnológiai programokhoz kapcsolódó célokat.

A három program tematikája eltérő: a „Biologikumok gyártástechnológiájának optimalizálása és az azt támogató analitikai vizsgálati módszerek fejlesztése” elnevezésű projekt megvalósításánál a Richter Gedeon Nyrt.-vel évek óta fennálló szoros együttműködés lép új szakaszba. A nemzetközi gyógyszergyártó céggel való közös munka célja a főként a rákkutatásban alkalmazott úgynevezett monoklonális antitestek gyártási technológiájának a továbbfejlesztése. (Monoklonális antitestneknek nevezik az egyazon immunsejt-telepben - klónban - termelődött immunfehérjéket - a szerk.)

A két fél korábban többször is sikeresen pályázott támogatásra közös feladatok elvégzéséhez – ilyen volt például a  Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ  (FIEK) keretében elnyert pályázat –, de ezek témája nem a biotechnológia volt. A konzorciumban a tanszék a Richter Gedeon Nyrt.-n kívül az ELTE, valamint az MTA TTK kutatóival is együttműködik. „Számunkra ez a széleskörű munka különösen fontos. A résztvevők szakértelmére alapozva egy ’Duna-parti biotechnológiai tengelyt’ vizionálunk, egy olyan egyedülálló ’biotechnológiai parkot’ amely a BME CH épülettől a Lágymányosi Campusig tart, belefoglalva az ELTE, valamint az MTA kutatóközpontjaiban felhalmozott tudást is” – beszélt a projekt részleteiről Vértessy Beáta.

A másik elnyert pályázat címe a „Metagenomikai módszerekre alapozott oltóanyagok kifejlesztése policiklusos aromás szénhidrogének in-situ bioremediációjára, új on-line monitoring rendszer támogatásával”.  Ez a program egy úgynevezett metagenomikai fejlesztést céloz meg, azaz a természetes környezetből vett mintákban található örökítő anyagot vizsgál. A konzorciumot az ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. vezeti, amely régóta foglalkozik a talajok szennyezés-mentesítésével, és talajremediációs, azaz a talaj eredeti állapotát helyrehozó feladatokkal. „A probléma sajnos régóta aktuális: a szovjet csapatok 1990-es távozása után az általuk környezetszennyező módon használt és hátrahagyott létesítmények miatt talaj- és vízszennyeződés alakult ki. Ezek jó része ma is gondot jelent” – mondta a kutató. Hozzátette: „Ezért a molekuláris biológiai, metagenomikai, és klasszikus mikrobiológiai tudás összefonódása során a talajokban található poliaromás szénhidrogének lebontását célozzuk meg. Ezekben a feladatokban is együttműködő partnerünk az ELTE, valamint a Fermentia Mikrobiológiai Kft.”

A harmadik projekt a GalgaGabona vállalattal karöltve valósul meg; ennek alcíme:„Élelmiszerbiztonsági, agrotechnikai, feldolgozástechnológiai és táplálkozási érték növelését célzó fejlesztések a zab és rozs humán célú hasznosítási feltételeinek javítása érdekében”. „Az élelmiszerbiológiai kutatások hagyományosan erős területe a tanszéknek” – nyomatékosította Vértessy Beáta. „Tömösközi Sándor docens vezetésével olyan pályázatot nyert, amely emelt biológiai értékkel bír, és egyben a közönség által is kedvelt gabonaipari termékek előállítását segíti” – összegezte a program jelentőségét az oktató.

(A további nyolc nyertes műegyetemi pályázati projektről a közeljövőben számolunk be a bme.hu-n – szerk.)

HA - GI

Fotó: Takács Ildikó