„Fel lehet és szükséges kelteni a fiatalok érdeklődését az űrkutatás iránt”

Az egyik legrangosabb nemzetközi űrkutatási díjjal jutalmazták Bacsárdi Lászlót, a BME VIK oktatóját kvantumkommunikációs kutatásaiért és a fiatalok tehetséggondozásáért.

„A fiatal kutatók tudományos pályára vonzásával ellensúlyozni lehet az űrkutatásra jellemző elöregedő korfát” – hívta fel a figyelmet szakterülete egyik fontos problémájára Bacsárdi László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék kutatója és óraadója, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkára, aki első és mindmáig egyedüli magyarként nyerte el a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (angolul International Astronautical Federation, IAF)  „IAF Young Space Leadership Award” elnevezésű elismerését, kiemelkedő szakmai tevékenysége és a fiatal generáció számára mutatott példaértékű tevékenysége okán.

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetséget (International Astronautical Federation) 1951-ben Párizsban alapították, részben azért, hogy összefogja a világ űrkutatással foglalkozó szakembereit, egyetemeit, a különböző űrügynökségeket, az űripari cégeket és a szakmai egyesületeket. A szervezetnek 80 országból több mint 300 tagja van. Az IAF minden év őszén rendezi a Nemzetközi Világűrkongresszust, idén éppen Ausztráliában, amelyen öt díjazott között Bacsárdi László is átvehette az „IAF Young Space Leadership Award” díjat. A kitüntetést évente öt, 35 évnél nem idősebb űrkutató szakembernek ítélik oda, akik kiemelkedő szakmai tevékenységet végeznek, és példát mutatnak középiskolásoknak, egyetemi hallgatóknak és fiatal pályatársaiknak. 2017 további kitüntetettjei Bacsárdi László mellett Stephanie Wan (USA), Minoo Rathnasabapathy (Ausztrália), Timiebi Aganaba-Jeanty (Nigéria) és Patrick Hambloch (Németország).

Sok fiatalban vetődik fel, hogy felnőttként csillagászattal vagy űrkutatással foglalkozzon, ám jelentős részük elveszíti motivációját, amikor e szakterületek műveléséhez szükséges tantárgyakat, például a fizikát vagy a matematikát kell magas szinten tanulmányoznia” – osztotta meg tapasztalatait a fiatalok mentorálásával közel másfél évtizede foglalkozó műegyetemi oktató-kutató. Hozzátette, „a helyzetet nehezíti, hogy Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon jobbak a karrierlehetőségek az űrkutatásban vagy a csillagászatban”. Ami saját fiatal éveit illeti, Bacsárdi László gyermekkora óta érdeklődött előbb a csillagászat, majd az űrkutatás iránt, így hamar tudta, hogy önálló tudományos munkát szeretne végezni. Sokat köszönhet oktatójának, Imre Sándornak, a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék vezetőjének és a BME VIK Egyesült Innovációs és Tudásközpont Mobil Innovációs Központ tudományos kutatási igazgatójának, aki megmutatta neki, hogy hogyan lehet ötvözni a kvantuminformatikát és az űrkutatást. László egyetemistaként többször is elnyerte az Európai Űrügynökség konferencia-ösztöndíját: 2003-ban először, ekkor még csak résztvevőként szerzett a későbbi tudományos életét meghatározó élményeket, majd 2004-ben már előadóként vehetett részt a Nemzetközi Világűrkongresszuson.

Bacsárdi László fontosnak tartja, hogy átadja tudását az új generáció tagjainak. Egyetemista kora óta részt vesz a tehetségek gondozásában: a Magyar Asztronautikai Társaság tagjaként, majd későbbi főtitkáraként többször is részt vett a szervezet űrtáborának megszervezésében, tematikus programokat szervezett, támogatta látássérült fiatalok részvételét amerikai űrtáborban. Szívesen dolgozik is fiatalokkal, ám oktatóként fontosnak tartja, hogy egy kutató képes legyen érthetően és izgalmasan beszélni szakterületéről és tudományos eredményeiről. Néhány évvel ezelőtt díjazott lett egy doktoranduszoknak szóló pályázaton, amelyen a tudást közérthetően átadó oktatókat jutalmazták. Ma már több mint 80 tudományos publikáció szerzője, kutatásairól ismerterjesztő előadásokon beszél minden korosztálynak, az általános iskolásoktól kezdve a nyugdíjasokig.

Bacsárdi László szűkebb szakterülete az űrkommunikáció, több éve kutatja a műhold alapú kvantumkommunikációt. Többek között a kvantummechanika különböző törvényeinek és alapelveinek felhasználását vizsgálja a biztonságos, hatékony és műholdakon alapuló (azaz például Föld-űr, űr-űr vagy földi állomások közötti) kommunikációs hálózat létrehozásának lehetőségét. „Napjaink webes megoldásai még legalább mérsékelten biztonságosnak számítanak: az internetes oldalak titkosítására használt algoritmusok ugyan feltörhetők a ma ismert és alkalmazott számítástechnikai eszközökkel, ám ez a folyamat viszonylag sokáig, akár hónapokig, évekig is eltarthat, miközben a megszerezni kívánt információ elavul.”

„A jelenleg kizárólag nagyon alacsony hőmérsékleten működő kvantumszámítógépek azonban ’megoldást’ hozhatnak, hiszen lényegesen nagyobb számítási kapacitással rendelkeznek, így egy-egy titkosított információ feltörése másodpercek alatt végrehajtható velük. Ám ilyen univerzális berendezések egyelőre még csak laboratóriumi környezetben léteznek” – vázolta a kutatók jelentős részét foglalkoztató témát a BME VIK szakembere. Úgy véli, hogy a kvantumkommunikáció már létező, ám továbbfejlesztett algoritmusaival kivédhetők a kvantumszámítógépek okozta károk, és biztonságossá tehető az adattovábbítás, azaz, a kommunikáció. Bacsárdi László a kvantumkulcs-szétosztás elvét kutatja: a napjainkban használt kommunikációs és informatikai eszközök ötvözési lehetőségeit a biztonságos és hatékony kommunikáció létrehozása céljából. Műegyetemi kutatótársaival közösen építette meg hazánk első, szobahőmérsékleten üzemelő kvantumkulcs-szétosztó berendezésének prototípusát. Az eszközhöz kifejlesztett módszert a műholdak közötti jeltovábbításban is szeretné alkalmazni, mostanában e témával foglalkozik kutatásaiban.

Bacsárdi László 2016 őszétől az európai „Kvantumtechnológia a világűrben” című kutatási projekt menedzsmentjének is tagja, e mellett kinevezték az ENSZ által alapított „Space Generation Advisory Council” nemzetközi vezetőségi tagjává is. Kutatását nemzetközi szintűvé szeretné terjeszteni, ebben segítséget jelent, hogy egy hazai konzorcium tagjaként Tanszéke és a BME Természettudományi Kar Fizikai Intézete nemrégiben nyújtott be pályázatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Nemzeti Kiválósági Programjára kvantumkommunikációs témában. Vezetékes kvantumkulcs-szétosztó berendezésüket kívánják továbbfejleszteni és szabad légkörben is működő, vezeték nélküli megoldást építeni, amely később akár műholdas kísérletekben is felhasználható lesz.

„A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség díja még inkább megerősít abban, hogy kutatásaimnak létjogosultságuk van, és érdemes még aktívabban foglalkoznom fiatalokkal” – zárta gondolatait Bacsárdi László.

Bacsárdi László

2012-ben szerzett PhD fokozatot a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéken, disszertációjának címe: „Klasszikus és kvantum alapú információátvitel és terjesztés az űrtávközlésben”
2015-től a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpontja által vezetett BME Űrfórum alelnöke
2012-től a Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar Informatikai és Gazdasági Intézet igazgatója
2011-től a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék óraadója
2007-ben bankinformatikus mérnöki és okleveles mérnöktanári diplomát kapott a BME GTK-n
2006-ban okleveles mérnök-informatikus végzettséget szerzett a BME VIK-en (témája: „Kvantumkommunikáció alkalmazása űrtávközlésben”)

Kutatási területei: kvantuminformatika és kvantumkommunikáció, kvantumkommunikáció alkalmazása űrtávközlésben, szenzorhálózatok felhasználása távoli égitestek felszínén lévő vizsgálatokra

Díjai:

IAF Young Space Leadership Award (2017)
HTE Ezüst jelvény (2017)
SGAC hónap embere (2016)
VEAB Kiemelkedő Ifjú Kutatója (2015)
Nemzeti Kiválósági Díj (2015)
SGAC Hónap embere (2014)
HTE Arany jelvény (2014)
Erdős Pál Fiatal Kutatói Ösztöndíj (2014)
HTE Ezüst jelvény (2010)
BME Doktorjelölti ösztöndíj 2009/2010 (2009)
Magyar Űrkutatásért Emlékplakett (2008)
Sopron Ifjú Tehetsége kitüntetés (2005)
Köztársasági ösztöndíj 2005/2006 (2005)
„A Magyar Asztronautikai Társaságért” oklevél (2004)
Metropolis nagydíj (Természet Világa Diákpályázat, 1999)

TZS - TJ

Fotó: Philip János

Fotó forrása: Bacsárdi László