A 21. századi mérnökképzés kihívásairól szólt a BME-n tartott CESAER konferencia

Csaknem 200-an vettek részt a szervezet budapesti közgyűlésén.

„Soha nem tapasztalt érdeklődés mellett rendezték meg Budapesten a nemzetközi felsőoktatási szervezet, a CESAER (Conference of European Schools for Advanced Engineering Education and Research) idei közgyűlését és az ahhoz kapcsolódó konferenciát. Az esemény helyszínét és technikai hátterét a BME biztosította, míg a sokszínű programot az egyetem témajavaslata alapján a szövetség állította össze” – mondta el a 2017. október 17-20. között zajló eseményről a Műegyetem nemzetközi rektorhelyettese. László Krisztina úgy vélte, a rendezvény sikerének titka a BME presztízsében és Budapest vonzerejében keresendő. Az intézmény az 1990-ben alakult CESAER egyetlen magyarországi tagjaként mintegy 10 évvel később csatlakozott a szövetséghez.

A leuveni központú CESAER a meghatározó európai műszaki- és tudományegyetemek nemzetközi szervezete, az Európai Kutatási Térség (ERA) elismert érdekvédelmi szövetsége. A CESAER rövidítés (Conference of European Schools for Advanced Engineering Education and Research) lefedi a szövetség céljait. Jelenleg 26 ország 54 intézménye szerepel a tagjai között. Foglalkozik felsőoktatási, képzési, kutatási és innovációs témákkal.

Bár az európai felsőoktatási mérnökképzés struktúrája, és az oktatási módszerek országonként eltérőek, Németország kivételével a kontinensen mindenhol csökkent a természettudományok iránt érdeklődő diákok száma. Ezért az idei közgyűlés középpontjában a természettudományos és mérnöki, az ún. STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics) tárgyak oktatása állt.

A csökkenő népszerűség okai összetettek, amint ez a CESAER rendezvényén is körvonalazódott. Fókuszba került az is, hogy miként lehet vonzóvá tenni ezeket a tantárgyakat a középiskolás illetve a még fiatalabb korosztály számára.

Az eseményen Józsa János, a Műegyetem rektora a BME, Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a hazai, míg Navracsics Tibor, az Európai Bizottság (EB) kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa európai perspektívában mutatott rá, hogy mennyire nélkülözhetetlen a jól megalapozott természettudományos oktatás a 21. század kihívásainak proaktívan megfelelő mérnökképzéséhez; Françoise Chombar vezérigazgató pedig , a saját maga által „felnevelt” MELEXIS mikroelektronikai vállalat példáján keresztül vázolta a mérnökökre váró társadalmi elvárást és az ezzel járó növekvő feladatokat és felelősséget.

A BME részéről a rendezvényen  jelen volt még Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettes, és az összes kar egy-egy képviselője.

A rektorhelyettes a bme.hu érdeklődésére elmondta, a CESAER tevékenysége több szinten zajlik. Az évenkénti, a mostani budapestihez hasonló közgyűlések közti időben a szövetség profiljába vágó konferenciákat is szerveznek, de az igazi évközi munka az egyetemek képviselőiből alakult munkacsoportokban zajlik. Ezek az önkéntes részvételen alapuló ún. task force-ok általában két éves programokban foglalkoznak egy-egy, a CESAER tagegyetemeinek közös érdeklődésére számot tartó témával. Munkájuk előrehaladásáról az őszi közgyűléseken számolnak be.

A budapesti közgyűlésén a CESAER új elnököt választott. 2018. január 1-től Karel Luybent, a Delft University Rector Magnificusát Sir Jim McDonald, a glasgow-i University of Strathclyde principálisa váltja az elnöki székben.

Fotó forrása: cesaer.org

Ha a Műegyetem aktív résztvevője akar maradni a nemzetközi minőségi felsőoktatásnak, figyelnie kell az új irányokat, érdemes részt vennünk ezeknek a munkacsoportoknak a tevékenységében – hangsúlyozta a nemzetközi rektorhelyettes. „Jelenleg két munkacsoportban veszünk részt. Az egyik a nemzetközi ranglistákkal, a másik a mérnökoktatás kérdéseivel foglalkozik. Előbbibe a gépészmérnöki, utóbbiba az építőmérnöki karból delegáltunk egy-egy résztvevőt. Ez azért is fontos, mert el tudják mondani a műegyetemi tapasztalatokat, képviselik a BME álláspontját, ugyanakkor hazahozzák a többiek gyakorlatát, az egyeztetéseken megfogalmazott véleményeket, szemléletet. Kihasználva a hazai szervezés előnyeit, több munkacsoportba küldtünk megfigyelőket, remélve, hogy újabb task force-ok munkájába tudunk aktívan bekapcsolódni. A CESAER-munkacsoportokban szerzett tapasztalatokat szeretnénk rendszeresen és minél szélesebb körben megismertetni a BME oktatói-kutatói közösségével, számítva az egyetemi honlapra is.”

László Krisztina beszámolt arról, hogy a CESAER utat keres a jövő mérnökei felé, ezért igyekszik a „saját” nyelvükön megszólítani a középiskolásokat. Az előző év attrakciója volt egy steAAAm it! elnevezésű videoklip-sorozat elkészítése, bemutatandó a mérnöki pálya érdekességét, sokféleségét, a társadalommal szembeni felelősségét. Az akkor még 51 tagegyetem mindegyike készített egy 1-1,5 perces klipet, amelyek egyenként, hetente kerültek nyilvánosságra. A BME klipje a Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszéken, Kiss Rita professzorasszony irányításával készült.

A CESAER elnökségéből álló zsűri, amely a CESAER BEST nemzetközi hallgatói szervezetből kért fel hallgatói tagot, végül a finnországi Aalto University videoklipjének ítélte az 5000 eurós díjat.

A BME jövőbeni elképzeléseiről László Krisztina úgy fogalmazott: „Szeretnénk, ha a Műegyetem visszakerülne a szövetség vezető testületébe, az ún. Board-ba. A ’belső maghoz’ tartozásunk jelentősen növelné nemcsak a BME, de az egész régió lobbierejét.”

A CESAER közgyűlés task force összefoglalói és a közgyűlés szakmai anyagai hamarosan elérhetők lesznek.

- GI -

Fotó: Philip János