„Sport nélkül a szellemi munka veszélyes vállalkozás”

A MAFC 120 éves, a műegyetemi testnevelés 90 éves, valamint a Testnevelési Központ 65 éves fennállását ünnepelte a BME sportközössége.

„Ez egy olyan esemény, ahol még az ajtóban is olimpiai bajnokok állnak” – kezdte köszöntőjét a Műegyetem Dísztermében november 16-án több sportévforduló okán tartott rendezvényen Józsa János rektor, aki az intézmény sportéletéhez kapcsolódó személyes emlékeit is megosztotta a közönséggel.

Elmondta, hogy az ifjúsági válogatott magasugrójaként először 1974-ben, egy ifjúsági edzőtáborban találkozott a Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC) kiváló sportolóival és szurkolótáborával, amely momentum a pályaválasztását is befolyásolta. „Nem a díjak, hanem a nyerés technikájának az elsajátítása az, amit a sporton keresztül kap az ember egy olyan harctéren, amely kiváló gyakorlótér az élet későbbi küzdelmeihez” – fogalmazott, majd bemutatta sportfelszereléseinek, ereklyéinek egy részét, és megemlékezett az elmúlt évtizedek kiváló MAFC-sportolóiról, valamint szakvezetőiről.

„A MAFC nélkül elképzelhetetlen a sportélet a magyar felsőoktatásban: amellett, hogy rengeteg élsportolót, olimpikont adott, sokat tett azért is, hogy életben maradjon az egyetemi, az utánpótlás és a szabadidős sport, egyúttal az a fogyatékkal élők számára is elérhető legyen” – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Sárfalvi Péter emlékeztetett, hogy a későbbiek során is rendkívül sikeres magyar olimpiai részvétel első lépéseit egy műegyetemi építészhallgató, Hajós Alfréd tette meg.

„A sport olyan nemzeti műveltségi terület, amely kiemelkedő helyen áll a magyar kultúrában: ennek szép példája az a születésnap, ami miatt összegyűltünk” – fogalmazott az ünnepségen Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora. „Ma már gyakran nem az űrhajózás biztosítja a hátterét a csúcsteljesítményt segítő mindennapi eszközeinknek, hanem a sport rendszerei, módszerei és technológiái” – fűzte hozzá, kiemelve azt is, hogy téthelyzetben, a nyomás alatt történő gyors döntési képesség fejlesztésében – amely létfontosságú egy ország versenyképes tudásának kialakításában – szintén nagy szerepe van a sportnak. „A műegyetemi sporttevékenység ennek letéteményeseként szolgál” – nyomatékosította az intézményvezető.

A MAFC-ot 1897. november 4-én alapította meg néhány hallgató még Műegyetemi Football Csapat néven (a MAFC nevet 1902-ben vette fel a szervezet). Az alapítók között volt az első magyar olimpiai bajnok Hajós Alfréd is, az egyetem építészmérnök hallgatója. A Club alapszabályát 1898-ban fogadta el az Egyetemi Tanács, első tanárelnöke pedig K. Jónás Ödön professzor, későbbi rektor lett. A második világháború után átszervezték az egyetemi sportéletet, így egy ideig Haladás Sportkör, illetve Sportegyesület néven működött, majd 1956-ban visszakapták a máig viselt elnevezést.

A Műegyetemen az 1926/27. tanévben vezették be az első két évfolyamon kötelező testnevelési órát (a felsőbb éves hallgatók fakultatívan látogathatták az órákat), amelyet először Misángyi Ottó testnevelési főiskolai tanár, később a Főiskola igazgatója tartott. A heti 4 óra testedzés első leírása az egyetem régi évkönyveiben is megtalálható.

Testnevelési Intézet már az 1930-as évek második felétől létezett a Műegyetemen, azonban 1946-tól elsorvadt, mivel a második világháború idején a sportlétesítmények tönkrementek, a kötelező testnevelést pedig megszüntették. Az érdemi munka, a testedzés ekkor a MAFC keretei között folyt tovább. A kötelező testnevelést az 1952/53. tanévtől vezették be újra (heti 1 órában az első-másodéves hallgatók számára), amelyet már a Testnevelési Tanszék tanárai tartottak.

„A sport nem a szellem útján nyomja el a testet, hanem a test útján nyitja meg a lelket. A sport nemcsak a testnevelésnek, de a lélek nevelésének is leghatásosabb eszköze” – idézte köszöntőjében Szent-Györgyi Albert szavait Újbuda polgármestere. A MAFC egykori vízilabdázójaként fontos feladatnak nevezte az ifjúság sportra nevelését és megerősítette: a kerület a jövőben is szeretné támogatni a helyi sportegyesületeket, köztük a MAFC-ot. Hoffmann Tamás úgy vélte, elkötelezettségét az is bizonyítja, hogy Újbuda a közelmúltban vált futókör-nagyhatalommá, mivel a fővárosban itt létesült a legtöbb futópálya.

Székely Mózes, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmérések szerint a sportoló egyetemi hallgatók nagy része műegyetemista, valamint rámutatott: az egyetemi versenyek lebonyolításának motorja is a BME.

Bretz Gyula, a MAFC elnöke beszédében nemcsak a dicső múltat, hanem a jelen és a jövő problémáit is ecsetelte. Emlékeztette a hallgatóságot, hogy az elmúlt években a nem megfelelő pénzügyi, létesítménybeli feltételek miatt sok élsportoló kénytelen elhagyni az egyetemi klubokat, így a MAFC szakosztályait egyaránt. „Reméljük, hogy a magyarországi egyetemek és főiskolák a hallgatók életmód-kultúrájának és sportjának jelentőségét még inkább felismerve jelentős létesítményfejlesztéseket valósítanak meg, továbbá kidolgoznak egy hosszú távú életpálya-programot, egyúttal beiskolázási és tanulmányi támogatásban részesítik a jövő tehetséges élsportolóit ” – fogalmazta meg a kívánatos teendőket az elnök. Hozzátette, az egyesület büszke lehet arra, hogy a sportolást mind a diákok, mind az oktatók számára a lehetőségeket legjobban kiaknázva biztosítják. Ismertetése szerint a MAFC 51 szakosztályt működtet, amelyben a csaknem 1200 igazolt sportoló zöme a műegyetemisták köréből kerül ki, többségük amatőr szinten űzi sportágát.

„A műegyetemisták ott voltak a magyar sport alapjainak lerakásakor” – idézte fel a kezdeteket Kincses Gábor, a Testnevelési Központ igazgatója, aki a műegyetemi testnevelés 90 és a Testnevelési Központ 65 éves, sikerekben gazdag történetét mutatta be előadásában. A BME-n létrejött Testnevelési Tanszék megalakulását és fejlődését felvázolva a jelen sokszínű sportolási palettáját mutatta be, amelyek „az olyan kiemelkedő jelentőségű létesítményekre épülnek, mint a BME Sportközpont”. A Központ tevékenységéről szólva elmondta: sportversenyek, családi sportnapok rendezése mellett a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságok (MEFOB) úszóbajnokságainak évek óta állandó lebonyolítója.

A MAFC súlyemelő szakosztályának tagja orvosként a testmozgás jelentőségének evolúciós hátterét vázolta fel. Rámutatott, hogy évente több millió ember fizet életével, amelynek oka a mozgáshiány okozta egy-egy civilizációs betegség. „Mindezt rendszeres sporttevékenységgel meg lehet előzni!” – hívta fel a figyelmet Bakács Tibor.

Az ünnepi ülésen, amelynek levezető elnöke Nagy Balázs Vince, a GPK Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék  egyetemi docense (korábbi MAFC-elnökhelyettes, a több villanyfényes labdarúgó bajnokságszervezője) volt, átadták a MAFC-Gillemot Ferenc Vándordíjat az év legjelentősebb sportteljesítményt elérő MAFC-versenyzőjének.

Gillemot Ferenc 1895-ben kezdte meg építészmérnöki tanulmányait a Műegyetemen (Hajós Alfréd padtársaként). A sokoldalú sportember elévülhetetlen érdemeket szerzett az intézmény sportolójaként, szervezőként. A Magyar Labdarúgó Szövetség első szövetségi kapitánya és a modern hazai sportújságírás egyik megteremtője is volt. Fia, Gillemot László gépészmérnökként végzett ugyanitt 1935-ben. Az 1940-es évek közepétől három évtizeden keresztül vezette a korábbi Mechanikai Technológia Tanszéket (ma Anyagtudomány és Technológia Tanszék), majd 1954-57 között rektorként állt az intézmény élén.

2017-ben Réti Kamilla öttusázónak ítélték oda ezt a díjat, aki az Országos Felnőtt Magyar Bajnokságon 4. helyezést ért el, továbbákülföldi világversenyekről is figyelemreméltó eredményekkel tért haza. Az elismerést Gillemot László, a díj névadójának unokája adta át, aki egyúttal tolmácsolta a család üdvözletét is.

A rendezvényen Krasznai Gabriella, a MAFC öttusa szakosztályának vezetője eredményes edzői munkájáért vehetett át emlékérmet.

A MAFC-ért végzett munkájáért elismerésben részesült még Janecskó András, a MAFC Atlétika Szakosztályának vezetője, Mészáros Csaba, a MAFC Súlyemelő Szakosztályának vezetője, valamint Pázmányi Gábor sportvezető és vízilabda-edző.

A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség aranyérmét adta át Némethné Móra Anikó igazgató, aki kiemelte: a MAFC-nak és súlyemelő szakosztályának óriási szerepe van az egyetemi súlyemelés megerősödésében.

A testnevelési tanszék megalakulásának 65. évfordulójára kiváló testnevelő tanári tevékenységéért Hepp Ferenc sportvezető, szakíró, pszichológus számára posztumusz díszoklevelet adományoztak. Az elismerést lánya, Harkáné Hepp Judit vette át. Kiváló testnevelőtanári tevékenységéért Péterfalvi Lajos, Lochmayer György és Vincze Pális díszoklevelet, valamint emlékérmet kapott.

Bretz Gyula, a MAFC elnöke emléklapot vehetett át.

Hencsei Pál, a VBK Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék nyugalmazott oktatója, sporttörténész a jeles alkalmon mutatta be  tíz év után kibővített „A Műegyetemtől a sport élvonaláig című” könyvét. Szerteágazó gyűjtőmunkája eredményeként a 83 új névvel gazdagodott kötetújdonsága, az elmúlt évek BME-s sportkiválóságok tevékenységének bemutatása. A „műegyetemista” jelzőt a legszélesebb értelemben használja a szerző: a sportvezetők vagy játékvezetők mellett például még olyan építészek is belekerültek a kiadványba, akik sportlétesítményt terveztek vagy építettek.

A Műegyetem dicsőséges sportmúltját már a korábbi műben is részletesen tárgyalta: így mind a 20 olimpiai bajnokról – Hajós Alfrédtól Szécsi Zoltánig – olvashatnak az érdeklődők.

HA –BK – GI

Fotó: Philip János