A magyar műszaki-szellemi alkotóerőt ünnepelték a Parlamentben

Idén 29. alkalommal tüntették ki Gábor Dénes-díjjal a műszaki területen jelentős innovatív munkát végző szakembereket, köztük négy műegyetemi oktatót és egy hallgatót.

„A magyar műszaki-szellemi alkotóerő fejlesztése és elismerése nemcsak állami feladat, hanem sokak szívügye a magyar társadalomban, ezt bizonyítja a Gábor Dénes-díj odaítélésének rendszeressége, a Novofer Alapítvány évtizedes kiszámítható munkája is” – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki – mint hangsúlyozta – 2010 óta csak egy alkalommal nem tehetett eleget személyesen a házigazda szerepkörnek. „A magyar műszaki alkotóerő nemcsak a világszínvonalú tárgyi tudásban, hanem a nemzeti identitásban is gyökerezik” – fogalmazott a házelnök, majd az elmúlt évek gazdaság-és innovációfejlesztő intézkedéseit áttekintve hangsúlyozta: az ország emelkedő gazdasági és társadalmi pályára állításához elengedhetetlen az innováció bázisának további erősítése.

Huszonkilencedik alkalommal valósult meg az Alapító álma: az, hogy mára talán a legnagyobb presztízsű, a kiemelkedő személyes mérnöki teljesítményeket jutalmazó hazai kitüntetéssé avanzsált a Gábor Dénes-díj – hangsúlyozta köszöntőjében Gyulai József akadémikus, az elismeréseket odaítélő kuratórium elnöke, a BME professzor emeritusa az Országházban tartott átadó ünnepségen. Hozzátette: a testület a mérnöki teljesítményt a szó legszélesebb értelmében használja, mert ma a friss eredmények gyakran nem interdiszciplinárisak, hanem multidiszciplinárisan látnak napvilágot. A sokszor egymással szakmai rokonságban sem lévő tudományok szinergiája új távlatokat, ötleteket nyújt, új módszereket és alkalmazási lehetőségeket ad. Kiemelte, a kuratóriumnak ezúttal is nehéz dolga volt: az idei jelöltek szintén kiváló szakmai pályafutást, nemzetközi rangú vállalatok alapítását, menedzselését, az Alapítvány célkitűzéseivel egyező eredményeket mutattak fel. Hat díj, két életműdíj, három külhoni díjazott, két „In memoriam Gábor Dénes” elismerés, valamint a „Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíj” odaítéléséről döntöttek.

„A siker egyik titka az, hogy ne hagyjuk legyőzni magunkat a pillanatnyi megtorpanásoktól” – idézte Széchenyi István gondolatait Jamrik Péter, a Novofer Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, aki az Alapító képviselőjeként köszöntötte a díjazottakat. Kiemelte, hogy az elmúlt években a szakembereknek több új fogalmat – 3D, 5G, e-mobilitás, nanotechnológia, genomika, kvantummechanika, exobolygók, grafének, smart city vagy robotsebészet – kellett megtanulniuk. A díjazottak olyan tevékenységet végeztek, amely elősegítette, hogy az e fogalmak révén olyan alkalmazások, tudományos és mérnöki megoldások szülessenek, amelyek a mindennapi életet teszik könnyebbé.

A Gábor Dénes-díjat 1989-ben alapította a Novofer Alapítvány a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerésére. Az idén 29. alkalommal átadott kitüntetést eddig 227-en kapták meg az IT-távközlés, a gépipar, az energetika, a vegyészet és a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és a biotechnológia, valamint az üzleti menedzsment és az oktatás területén elért eredményeikért.

Ebben az évben is több díjazott műegyetemi kötődésű. Koppa Pál Gábor, a BME TTK Fizikai Intézet Atomfizika Tanszékének vezetője „a holografikus adattárolás, a háromdimenziós képmegjelenítés, az optikai méréstechnika és a komplex optikai rendszerek modellezése terén végzett kutatási-fejlesztési eredményeiért, az e körben szabadalmazott találmányok létrehozásában vállalt alkotó közreműködéséért, a műegyetemi fizikus- és mérnök-képzésben nyújtott, elismerésre méltó oktatói és témavezetői munkásságáért” kapta meg a Nobel-díjas fizikusról elnevezett elismerést.

Pálinkás József a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke laudációjában kiemelte, a díjazott munkássága „úgy is kapcsolódik a Gábor Dénes Díjhoz, hogy a holográfiával, azon belül is az adattárolással foglalkozik. A holográfiát valamilyen formában a mindennapi életünkben is sok területen használjuk.” Az elnök felhívta a figyelmet arra: a jövőbe mutató holografikus adattárolásban nagyszerű magyar teljesítmények vannak: „ezt jutalmazta most a bizottság”.

Falk György Alfréd gépészmérnök, a BME GPK Polimertechnika Tanszék munkatársa, a VARINEX Zrt. igazgatóságának elnöke, címzetes egyetemi docens, „a rétegről-rétegre építkező gyors prototípusgyártás (Rapid Prototyping) mai népszerű nevén a 3D nyomtatás meghonosítása és a 3D nyomtatás széles körű alkalmazási lehetőségeinek feltárása, a kis sorozatú gyártásra alkalmas fröccsöntő szerszámok, a fogászati és az egyedi koponyacsont hiányok megszüntetéséhez szükséges implantátumok, a hőre lágyuló poliamid porból gyártható alkatrészek komplex technológiájának az ún. Additív Manufacturing eljárásoknak megfelelő kifejlesztése, a vákuummal szabályozott nyomásos öntéstechnológia továbbfejlesztése terén elért eredményeiért, sikeres cégalapítási és cégfejlesztési, valamint áldozatkész egyetemi oktatási tevékenységéért” részesült elismerésben. (A BME-vel közös projekt keretében üzemeltették be 1989-ben az első 3D nyomtatót. A 3D nyomtatás képzésének tematikáját, gyakorlatait Falk György Alfréd állította össze: ezt a komplex módszertant ma is sikerrel alkalmazzák az oktatás szinte minden területén – a szerk.)

Pálinkás József, az NKFIH elnöke laudálta a díjazottat. Kiemelte, hogy a nyomtatás fogalma néhány évtizede ugyan még csak a könyvnyomtatást jelentette, de a terület fejlődése, bővülése oly mértékű, hogy azt valószínűsítette: a jövőben gyakran nem tárgyak, hanem ezek 3D nyomtatását lehetővé tevő szoftverek iránt nő majd a kereslet.„Ezt az óriási előrelépést rengeteg szakember munkája biztosította, és nagy öröm, hogy magyarok is vannak közöttük” – méltatta a díjazott szakember munkáját.

Stépán Gábor gépészmérnök, akadémikus, a BME GPK Műszaki Mechanikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a „késleltetett rendszerek stabilitáselméletének és nemlineáris rezgéseinek gépészeti alkalmazásai: szerszámgéprezgések, járműkerekek dinamikája, közlekedési dugók modellezése, robotok és emberek erőszabályozása, illetve egyensúlyozása területén végzett, nemzetközileg is elismert színvonalú kutatói, kutatásszervezői és oktatási tevékenységéért, az orvosi-mérnöki közös innovációt segítő Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont létrehozásában és fenntartásában végzett meghatározó munkájáért”vehette át a díjat.

Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke laudációjában örömét fejezte ki azért, hogy a díjazott „a matematikai módszerek mérnöki alkalmazásában mély, egyúttal alkotó ismeretében olyan színvonalat képvisel, amelyet nemzetközi elismerések is megerősítenek.”Az MTA elnöke Stépán professzornak az Akadémián belül végzett tudományszervezői,osztályelnöki tevékenységéért is köszönetet mondott.

Németh Huba gépészmérnök, egyetemi docens, a BME KJK Gépjárműtechnológia Tanszék munkatársa, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. Kutatás-Fejlesztési Központ osztályvezetője, „az ipari életpályán tanúsított innovatív tevékenysége, mérnöki kutató-fejlesztő munkája, többek között a számos szabadalommal védett, járműdinamika-, emisszió- és hatásfokjavító, sűrített levegő befúvásán alapuló motorfeltöltési eljárás megalkotása, valamint a haszonjárművek önvezető rendszereinek nemzetközileg is sikeres kidolgozása terén végzett meghatározó alkotó tevékenységéért, amely felöleli a járművek környezetérzékeléstől, adöntéshozó funkciókon keresztül a redundanciákkalellátott hibabiztos végrehajtó rendszereinek teljes palettáját; továbbá a műszaki felsőoktatásban végzett magas szintű oktatói és oktatásszervezési munkásságáért” tüntették ki.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára laudációjában kiemelte, „ahol a díjazott világelső a maga területén, az két tényezőnek tulajdonítható: a tulajdonos stratégiájának és annak, hogy olyan kiválóságokat alkalmaz, mint amilyen a most elismert szakember.” A vállalat a jövőt megcélzó kutatási-fejlesztési tevékenységében, a legmodernebb fékrendszerekkel vagy az autonóm járművekhez kapcsolódó munkájában nagymértékben számít az olyan, az egyetemi szférában is aktív mérnökökre, mint Németh Huba, aki a járműipar mellett végez oktató-kutató tevékenységet a gépjárműmotorok és erőátviteli rendszerek területén.

Sárdi Dávid Lajos, a BME KJK logisztikai mérnök hallgatója „A budapesti bevásárlóközpontok áruellátási rendszerére vonatkozó költségstruktúra matematikai modelljének leképezése” címmel írt dolgozatáért kapott Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat. Témavezetője Bóna Krisztián egyetemi docens (KJK Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék) volt. A 2001-ben alapított elismerés célja az egyetemi graduális képzésben részt vevő hallgatók szakmai tudásának elmélyítése, a tudományok iránti elkötelezettség növelése.

Józsa János, a BME rektora laudációjában megköszönte az Alapítványnak, hogy sokadik éve díjazza a tehetséges egyetemi hallgatókat. Mint mondta, a sok kiváló OTDK dolgozat közül kell az Egyetemi Tudományos Diákköri Bizottságnak kiválasztania a győztest, ami nehéz és izgalmas feladat. A kitüntetésben részesült tanuló két éve kapcsolódott be a tanszék City-logisztikai kutatócsoportjának munkájába, elsősorban a városellátó logisztikai rendszerek működésének szimulációs modellezésével foglalkozik.

A Gábor Dénes-díj többi kitüntetettjéről itt olvasható az Alapítvány összefoglalója.

HA-GI

Fotó: Philip János