„A BME FIEK lehetőség az értékteremtésre, híd az egyetem és az ipar között”

A tavalyi indulás óta immáron 4 kar csaknem 120 kutatójának kooperációját eredményezte az új szervezeti egység a Műegyetemen.

„A BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) egyrészt önálló egyetemi egység, ugyanakkor egy kutatásszervezési modell is az intézmény és a vállalatok közös, stratégiai együttműködésével, irányításával. A cégek lehetőséget kapnak, hogy megfogalmazzák kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket a felsőoktatás számára, míg az egyetem a tudományos tevékenysége mellett olyan eredményeket mutathat fel, amelyek a gyakorlatban hasznosíthatók, miközben fellendíti a kutatásai tevékenységeit – vázolta föl a szervezet céljait Lengyel László, a 2017-ben létrejött BME FIEK igazgatója. (A megalakulás körülményeiről korábban a bme.hu is beszámolt, ahogyan a BME FIEK ünnepélyes megnyitójáról – a szerk.) Hozzáfűzte: a központ előnye, hogy gyorsítja a tudományos munkák eredményeinek átültetését az ipari gyakorlatba, ami azután kedvezően visszahat az oktatás színvonalára is. „A FIEK a BME és az ipar új típusú, értékteremtő együttműködése híd az egyetem és az ipar között.” A megkezdett munkáról szólva elmondta: immáron 4 kar (a Gépészmérnöki Kar, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, valamint az Építőmérnöki Kar,) csaknem 120 kutatójával dolgoznak együtt a szakmai projektek megvalósításán, ugyanakkor keresik a lehetőséget, hogy ezt a kört bővítsék más karok bevonásával.

Az ipar és az egyetem új típusú együttműködését megvalósító szervezetet négy jelentős ipari partnerével, a Siemens Zrt.-vel, a Richter Gedeon Nyrt.-vel, a Nokia Solutions and Networks Kft.-vel és a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel közösen alakította meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az NKFIH támogatásával.

A BME FIEK új modellt jelentő rendszerének kialakítására és a pályázatban vállalt kutatási feladatok elvégzésére az NKFIH a FIEK_16-1-2016-0007 kódszámú pályázat keretén belül 3,96 milliárd forint támogatást, a résztvevő vállalatok összesen 2 milliárd forint forrást biztosítottak. A konzorcium minden tagja aktívan közreműködik a BME új szervezeti egységének irányításában és munkájában. A BME FIEK az egyetem jogi keretei között teremti meg annak lehetőségét, hogy a Műegyetem a partnervállalatokkal hosszú távú stratégia mentén, egységesen kezelje a vállalati-egyetemi kapcsolatok eddig gyakran elkülönülten értelmezett területeit, az oktatást, a kutatás-fejlesztést, a tudástranszfert, a szellemi tulajdon kezelést, az inkubációt, a beszállítói rendszer fejlesztését és a nemzetközi kapcsolatokat. Ezzel új innovációs ökoszisztémát hoz létre, amely az egyes elemek szinergiáját kihasználva magas minőséget teremt a hazai innovációs rendszerek között.

A modell működésének meghatározó jellemzője, hogy a BME FIEK irányítása az egyetemeken kevésbé ismert formában, egy döntési jogkörrel rendelkező Igazgató Tanácson keresztül valósul meg, amelyben a vállalatok és az egyetem vezetői vesznek részt, biztosítva ezzel az akadémiai és a versenyszféra képviselőinek harmonikus együttműködését.

A FIEK révén elkezdődött több szektor ipari szereplőit egyedülálló módon összefogó program keretében a gyógyszeripar és az energetika területére alkalmazott infokommunikációs módszerek kidolgozása, új közös infokommunikációs platform és okos technológiák kifejlesztésének szakmai tervezése. Folyamatosan valósul meg a nyílt hozzáférésű laboratóriumi infrastruktúra-hálózat kiépítése 5 laborral (Smart Power laboratrium, Mikro-CHP laboratórium, Moduláris hibrid hajtáslánc laboratórium, Pharmatech laboratórium, valamint az IoT terület IKT laboratóriuma), továbbá a gyógyszeripari és energetikai alprogramokhoz kapcsolódóan közös infokommunikációs elvek, módszertanok alkalmazásával hatékony technológiák és működési, illetve kontroll mechanizmusok kidolgozása.

Meghatározó együttműködési példát említve Lengyel László elmondta: ilyen az Ipar 4.0 Technológiai Központ kialakítása a BME kampuszán, amely a pályázati projekttől külön ágon futva, de annak célkitűzéséihez illeszkedve a BME FIEK szervezet koordinálásában valósul meg. A projekt az új egység létrehozásával demonstrációs és fejlesztési szolgáltatást biztosít a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások részére. Cél, hogy szakmailag megalapozott, teljeskörű Ipar 4.0 ismeretanyagot állítson össze és mutasson be a kkv-k számára, ezzel versenysemleges módon segítve őket az Ipar 4.0-ra történő felkészülésben, valamint a számukra legmegfelelőbb technológiák kiválasztásban. (A központ megnyitójáról a bme.hu is beszámolt – a szerk.)

„A K+F+I területen a BME FIEK egy mintát mutat a kutatóközpontoknak és egyetemeknek, hogy mely tevékenység mentén tudunk könnyebben felzárkózni a világ élvonalához tartozó felsőoktatási intézményekhez” – hangsúlyozta a központ vezetője. A konkrétumokról szólva közölte: a FIEK-nek megvan az egyetemen a dedikált helye, kialakult a stáb, összeállt a közös projekt csapat, valamint az előrehaladások követéséhez és a teljesítésekhez szükséges informatikai háttér. „Az egyetemen belül biztosítani tudjuk a FIEK keretében tevékenykedő kutató-fejlesztő kollégák foglalkoztatásának folyamatát, egyúttal elindultak a rendszeres monitorozási tevékenységek is. A projekt menedzselése és követése interatív módszertant alkalmazva, agilis eszközöket használva történik. „Nem célunk, hogy elvegyük a karok kutatásfejlesztéseit; pont ellenkezőleg. Azt szeretnénk, ha a kutatóink nem más, távoli munkahelyen, hanem itt, helyben látnának el értékteremtő többletfeladatokat, kutatási-fejlesztési tevékenységeket. Ebbe a szolgáltatási személetbe emelünk be olyan elemeket, amelyek miatt nekik megéri maradniuk. Az emberi erőforrás a Műegyetem legnagyobb értéke, ezért a humán erőforrásokkal való ’gazdálkodást’ a ’törődés’ váltja fel” – emelte ki a FIEK igazgatója. (Dékáni hozzájárulás kell ahhoz, hogy a kar kutatója a FIEK-nek dolgozzon – a szerk.)

„Keressük a további szakmai kapcsolatot a nagyvállalatokkal, hazai és nemzetközi cégekkel; mindebből projektek alakulnak úgy, hogy a saját egyetemünk környezetére adaptáljuk a hazai és nemzetközi lehetőségeket” – osztotta meg velünk Bodzay Brigitta, a BME FIEK igazgatóhelyettese, aki beszámolt arról is: ma már nemcsak a pályázati programhoz, hanem a BME FIEK modellhez is szeretnének új ipari tagok csatlakozni. A munkamegosztásról kifejtette: a szervezési feladatokkal az önálló egységen belül egy „kellően motivált, és elszánt” 8-10 fős stáb foglalkozik; a kutatásokat az alprojektvezetők irányítják, amelyekhez minden támogatást biztosít a központ. „Emellett tervezzük információátadást segítő programok, tréningek szervezését, hogy beszéljünk az innovációról, a tudástranszferről, és az ötletvalidálásról” – egészítette ki Lengyel László, aki úgy vélte, a FIEK legnagyobb feladata a szellemi kapacitás integrált hasznosításának elősegítése lesz.

Az ipari szakemberei ecsetelték annak jelentőségét, hogy a kutatást és a fejlesztést, mint gazdaságilag is megtérülő tevékenységet szervezik meg. A FIEK-projekt 4 éves, utána 5 éven keresztül történik a fenntartása, ugyanakkor a központ tevékenységét nagyobb távlatokban tervezik. A szemléletváltás segítheti a központ további működését, amelyhez szükséges a jövőkép meghatározása is: a technológiák változásának felgyorsulása tény, a technológiai váltás gyakori, ezek követése, naprakészen tartása állandó feladat, ezért folyamatosan kihívás és egyben lehetőség a magas hozzáadott értékű termékek kidolgozásában és fejlesztésében való részvétel – hívták fel a figyelmet.

Lengyel László és Bodzay Brigitta is egyetértenek abban, hogy a központ tevékenységéből adódó eredmények tovagyűrűző hatásai között lesz az egyetem egységének, a karok közötti kooperatív munkavégzés kultúrájának megerősítése, az ipari igények és az egyetemi potenciál összekapcsolása, az infrastruktúra-megosztás és gazdálkodás optimalizálása, az innovációs megoldások serkentése, a kutatási eredmények gyors hasznosítása, valamint a széles ipari partneri kör motiválása. Azt tűzték ki célul, hogy a FIEK-projektekből – ha áttételesen is, de minden résztvevő kapacitáljon: a kutatók izgalmas feladatokat, a cégek innovatív megoldást kapnak a problémáikra, a hallgatók érdekes diplomadolgozat témához juthatnak, az oktatók pedig színvonalas projektekben vehetnek részt, amelyek gyakorlati hasznát beépíthetik az oktatásba.

- GI -

Fotó: Philip János