25 éve oktatnak mesterséges intelligencia témájú tárgyakat a Műegyetemen, amelynek eredményeiről nemzetközi konferencián számoltak be a terület szakemberei.

„A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara értékes munkát végez azért, hogy a mesterséges intelligenciával (MI) összefüggő legmodernebb tudományos és oktatási eredményeket létrehozza és közvetítse” – emelte ki a Műegyetemen tartott „AI25@BME VIK” konferencia megnyitó beszédében Józsa János rektor. Hozzátette: a BME több kara és tanszéke is elmondhatja, hogy hazai és nemzetközi szinten is tényező e széleskörű kutatói összefogást igénylő témában. Az intézményvezető úgy fogalmazott: „bár számunkra a tudományos kutatási programok nagyon lényegesek, de legalább annyira fontos, hogy az oktatás különböző szintjén is korszerű tudást közvetítsünk”.

„Manapság az egyre terjedőben lévő MI teljesen átalakítja a gazdasági-pénzügyi szektor szerkezetét” – hangsúlyozta a közönséghez fordulva Jakab László, a VIK dékánja. Az új technológia és szemlélet mélyreható társadalmi változásokat okoz, és a jövőnket is befolyásolja. Ennek a folyamatnak aktív részesei vagyunk – hívta fel a figyelmet, majd köszönetet mondott a szervező tanszéknek és a neves előadóknak a konferencián történő a részvételért.

Az MI az életünk része lett, ezért különösen fontos számunkra – jelentette ki Dabóczi Tamás, a konferencia szervezésében kulcsszerepet vállaló Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék vezetője. Hozzáfűzte: az egyre szélesebb körben hódító MI-alkalmazások iránt mind nagyobb az érdeklődés a tudomány és az ipar területén egyaránt. Az ipari szereplők már használják az ilyen technikákat vagy igyekeznek felzárkózni azokhoz, akik előrébb járnak ebben.

A nyitó előadáson Stuart J. Russel, a University of California professzora, a téma nemzetközi szaktekintélye az MI kutatások jövőjéről beszélt. Rámutatott, a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődését az olyan példák jelzik, mint a Google leányvállalata által két éve kifejlesztett AlphaGo. A számítógépes program nemcsak a világ legprofesszionálisabb go játékosai ellen győzött, hanem néhány óra alatt elsajátítva a sakk szabályait, a legjobb sakkozóprogramot is felülmúlta, fejlesztőinél kiérdemelve a „mesterséges intelligenciák Apollo-programja” elnevezést.

„A drámai ütemű fejlődés félelemmel töltheti el a jövő felhasználóit: nem csúszhat-e ki kezünkből e hasznos eszközök irányítása?” – tette fel a kérdést a szakember, aki szellemes példával illusztrálta a problémát: ha egy konyhai robotot arra programoznak, hogy mindenáron etesse meg a kisgyereket, elképzelhető, hogy a család macskája esik áldozatul a tevékenységnek. A kutató ugyanakkor arra is visszautalt: a kérdés már a kibernetikai tudományok létrejöttének hajnalán is foglalkoztatta a tudósokat. Norbert Wiener (amerikai matematikus, a kibernetika tudományának megalapítója – szerk.) már a hatvanas években rámutatott a jól átgondolt célok fontosságára, mivel a gép szolgaian fogja azokat elvégezni. Rengeteg a hibázás lehetősége is, különösen, ha az eszköz az önálló tanulásra képes – hívta fel a figyelmet az előadó.

Russel professzor szerint az ideális ember-gép kapcsolatban a robot az ember számára dolgozik, de nem tud nélküle tevékenykedni, ezért olyan megoldásokat kell találni, amelyek révén a robot bármilyen bizonytalanság esetén az emberhez forduljon segítségért, ellenőrzésért. Az előadó ennek kiváló példájaként említette a Google képfelismerő algoritmusának közelmúltbeli fejlesztését: három évvel ezelőtt botrányos esemény volt, amikor a keresőrobot gorillaként azonosított egy feketebőrű párt. A szakemberek ennek további elkerülésére sokkal bizonytalanabbá tették az alkalmazást, így a rendszer gyakrabban igényel emberi segítséget, beavatkozást a képfelismerés problémás eseteinél.

A műegyetemi oktatás történetét és távlatait Dobrowieczki Tadeusz, a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék egyetemi docense tekintette át „MI oktatás a BME VIK-en: 25 év, 10000 hallgató” című előadásában. A kutató úttörő szerepet vállalt a mesterséges intelligenciával foglakozó első BME-s kutatások megalapozásában. Az idők során az intézmény szakértői széleskörű kutatói-fejlesztői munkát végeztek: az intelligens EEG mérőberendezésektől a fermentálólaboron át az automatizált ipari gépekig sok területen kamatoztatták tudásukat.

Az 1990-es évektől a Műegyetem oktatási rendszerében is egyre nagyobb hangsúllyal szerepelnek a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kurzusok, laborok. A BME oktatója rávilágított arra, hogy a jövőben e speciális területen összegyűlt tudás a mérnökök és informatikusok alapvető készségévé válik, ezért szükséges a „használható” információk megszerzése az egyetemi oktatás során.

HA-GI

Fotó: Philip János