„Bekapcsolódott a műegyetemi oktatás az önvezető járművek kutatás-fejlesztésébe”

Két új mesterképzés lesz elérhető egymást kiegészítve a BME-n és az ELTE-n ősztől, amelyekre már jelentkezhetnek a hallgatók. A szakokat sajtótájékoztatón mutatták be.

Autonóm járműirányítási mérnök mesterszakot indít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – jelentette be Józsa János rektor az intézmény járműcsarnokában újságírók, a BME és az ELTE felsővezetői, szakemberei, továbbá ipari partnerek előtt.

A BME vezetője elmondta: az angol nyelvű képzés célja, hogy a járműipar legdinamikusabban fejlődő területére, az autonóm járművek fejlesztésére képezzenek szakembereket a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon. „A tervezés még javában tart az önvezető járművek területén, amelyhez már most bekapcsolódott az oktatás, és így az ipari igényekre rugalmasan reagálhat az egyetem” – fogalmazott az akadémikus. Hangsúlyozta: „a Műegyetem hatékony a képességfejlesztésben, de az ipari kutatás-fejlesztéshez partnerség kell.” Örömmel üdvözölte, hogy a szaklétesítést- és indítást az MTA SZTAKI és a nagyvállalatok is támogatták: „mi ezt egyedül nem tudtuk volna megvalósítani”. Hozzátette: a kutatások egyik kulcseleme a zalaegerszegi tesztpálya-fejlesztés. (Az autonóm járművek fejlesztésének tudományos hátterét biztosító programról korábban a bme.hu is beszámolt – szerk.)

Az esemény vendége volt a BME képviseletében Barta-Eke Gyula kancellár, Varga István, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja, Tevesz Gábor, Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánhelyettese, Péceli Gábor egyetemi tanár (VIK), Charaf Hassan egyetemi tanár (VIK), és Szalay Zsolt egyetemi docens (KJK).

Az autonóm járműirányítási mérnök (autonomus vehicle control engineer) mesterszak 2018 szeptemberétől indul a Műegyetemen. A képzésre jelentkezők széleskörű ismereteket sajátíthatnak el az önvezető járművek tervezéséről és fejlesztéséről, amely tudás a dinamikusan fejlődő hazai járműipar bármely résztvevője számára kiemelt értékkel bír. A hallgatók a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar zalaegerszegi oktatási és kutatási telephelyén, az Autóipari Próbapályával együttműködésben egyedülálló gyakorlati ismereteket is szerezhetnek az autonóm járművek tesztelésében.

A jövő társadalmában meghatározó szerepük lesz a magas intelligenciával rendelkező járműveknek, robotoknak, berendezéseknek, ezért is különleges lehetőség a kar leendő diákjainak, hogy az autóipari kutatás-fejlesztés területén a legkorszerűbb tudást sajátítsák el. A képzésben részt vesznek a BME Gépészmérnöki Kar, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, valamint az Építőmérnöki Kar oktatói is.

Az új szak a RECAR (REsearch Center for Autonomous Road vehicles, azaz Autonóm Járművek Kutatóközpont) program keretében a BME partnereivel együttműködve ötvözi az egyetemen megszerezhető elméleti hátteret a gyakorlati tapasztalatokkal. Az egyetem, az MTA SZTAKI-val, valamint a Bosch, a Knorr-Bremse és a Continental nagyvállalatok összefogásával létrejött kutatóközpont olyan oktatási struktúrát alakított ki, amely garantálja, hogy a mesterképzést elvégzők nemzetközileg is elismert tudással gyarapodjanak. (A RECAR jelentőségéről a bme.hu korábbi cikke részletesen foglalkozott – szerk.)

Józsa János beszédében kitért arra, hogy a becslések szerint 20 ezer informatikus hiányzik Magyarországon, akik szerinte csak a képzések felgyorsításával pótolhatók, ezért a felmerülő igényekre válaszul a BME szeptemberben egy másik, új ún. Bachelor of Profession (BProf) üzemmérnök-informatikus képzést indít a Villamosmérnöki és Informatikai Karon. Kiemelte: „az új szakon a három évre rövidített tananyagot, ugyanaz a kiváló oktatói gárda adja le, mint az egyetem többi képzésén”. (A képzésről korábban a bme.hu írásában olvashattak részleteket – szerk.)

A BME a BProf üzemmérnök-informatikus szakot a jól ismert magas színvonalú BSc képzések mellett azoknak a diákoknak ajánlja, akik csökkentett elméleti, és több gyakorlati ismeret birtokában mielőbb el szeretnének helyezkedni informatikusként a munkaerőpiacon. Az alapszak hét, a BProf képzés hat félév alatt végezhető el. Utóbbi esetében az ötödik és a hatodik félévben az egyetem a vállalatokkal karöltve kooperatív képzésben oktatja a hallgatókat. Így az ipari tapasztalat mellett a tantárgyak egy részét is a vállalatnál végzett munkával teljesíti a tanuló. Szigorú elvárás a professzionális üzemmérnök-informatikus képzésben, hogy a hallgatók munkahelyi tevékenysége témájában és színvonalában illeszkedjen az egyetemi képzési programhoz. A mesterdiploma előkészítője továbbra is a BSc képzés.

Palkovics László oktatási államtitkár arról beszélt, hogy Magyarországnak fontos az autonóm járművek területe. Példaként említette – a korábbi előadókhoz csatlakozva – a műegyetemi képzéshez kapcsolódó zalaegerszegi beruházást, amely révén tesztpálya épül a vezető nélküli autók kipróbálása céljából. Hozzáfűzte: „a kormány számára kiemelt terület az autóipar, és fontos az, hogy a magyar gazdaság ne csak a gyártásban, szerelésben legyen jelen, hanem a kutatás-fejlesztésben és az itt született eredmények hasznosításában is”.

Az ELTE Informatikai Kar dékánja arról számolt be, hogy az intézményben is elindul szeptembertől az autonómrendszer-informatikus mesterszak, angol nyelven. Horváth Zoltán felhívta a figyelmet, hogy ez a szak és a Műegyetem autonóm járműirányítási mérnök képzése kiegészítik egymást. Úgy fogalmazott, a BME a műszaki területen nyit kaput, az ELTE pedig az informatikában. „Intézményünkben az új szak az összetett szoftverrendszerek tervezésére készíti fel a hallgatóit, amelyek segítségével az önvezető jármű folyamatosan képes adatokat gyűjteni, elemezni, majd döntéseket hozni, ezáltal kiszámíthatóbbá, kényelmesebbé, biztonságosabbá téve a közlekedést.

- GI -

Fotó: Philip János