Elhunyt Petz Dénes a BME TTK Matematika Intézet nyugalmazott egyetemi tanára

A nemzetközileg elismert matematikus 64 évet élt. Búcsúztatása 2018. február 26-án, hétfőn 8.30-kor lesz a Fiumei Úti Sírkertben.

Petz Dénes 1992-től 2016-os nyugdíjba vonulásáig egyetemi tanárként dolgozott a Műegyetemen.

Főként az operátoralgebrák, az entrópia és a nemkommutatív valószínűségelmélet területén kutatott, de jelentős eredményeket ért el a véletlen mátrixok vizsgálatában is. A kvantuinformációelméletet ő honosította meg Magyarországon. Világhírű tudósként impozáns publikációs és idézettségi mutatókkal rendelkezett. Dolgozott számos rangos matematikai folyóirat szerkesztőjeként, és nagyszámú nemzetközi konferencia meghívott előadója, szervezője volt, igen kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezett.

Az oktató-kutató munka mellett aktív szerepet vállalt a Matematika Intézet megalapításában, 1996-2004 között gazdasági igazgatóhelyettesként tevékenykedett. Fontos szerepet töltött be a Természettudományi Kar megalakulása (1998) után működési rend kialakításában, a gazdálkodás alapjainak megszilárdításában, a kar szervezeti egységei közötti együttműködések kialakításában. A TTK gazdasági dékánhelyettesi feladatkörét 1998-2002 között látta el. Munkájával felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a frissen megalakult szervezetek egyetemi integrációjában, a kezdeti nehézségek leküzdésében. Több cikluson keresztül vezette az Analízis Tanszéket. Amellett, hogy határozott vezetői elképzelésekkel rendelkezett az általa irányított szervezetek jövőjéről, kitartóan tett is azok megvalósítása érdekében és bátran hozott meg döntéseket.

Tanszékvezetőként és a műegyetemi tevékenysége során is mindig törekedett az általa nagy sikerrel művelt kutatási területek meghonosítására, az oktatásba való beemelésére, a tudományos utánpótlás kinevelésére. A 9 fokozatot szerzett PhD tanítvány mellett számos fiatal oktató-kutató szakmai irányításában vett részt; az Analízis Tanszék jelenlegi állományában több sikeres fiatal kutató Petz Dénes tanítványa. Jelentős volt a TDK, szakdolgozati és diplomamunka témavezetői tevékenysége is. Sokat tett az igényes, korszerű oktatásért, és a környezetében lévőket is inspirálta a folyamatos fejlődésre, tenni akarásra.

Könyvei mellett csaknem 160 cikkét nemzetközi szaktekintélyekkel és tanítványaival együtt publikálta. Hallgatói többségét igyekezett minél előbb bevonni a kutatásba, mindenkinek talált személyre szóló feladatot, fáradhatatlanul konzultált és bíztatott sok fiatalt. Ifjú társszerzőit nemzetközi konferenciákon is szerepeltette, minden esélyt megteremtett arra, hogy sikeres kutatókká váljanak. Lineáris analízis című tankönyve a matematikus- és fizikushallgatók oktatásában évek óta alapvető jelentőségű. A matematika népszerűsítésére rendszeresen publikált könnyen érthető, figyelemfelkeltő anyagokat ismeretterjesztő folyóiratokban és rendezvényeken.

Tanítványait azonban nem csak a matematika révén, hanem számos egyéb módon tartotta össze: kirándulásokat, összejöveteleket szervezett, szívesen vette körül magát az általa felkarolt fiatalokkal, akik nagyon sok szeretetet és támogatást kaptak tőle. Színes egyéniségét dikjai számos anekdota formájában is őrzik. Sokat és szívesen beszélt a matematikáról, azonban számos más dolog is nagyon érdekelte. Fiatal korában rendszeresen sportolt, ezt a természet iránti olthatatlan lelkesedésével ötvözve felnőttkorában a síelésben és túrázásban élte ki. Szeretett utazni és megismerni más országok szokásait, kultúráját, gasztronómiáját. Büszke volt lányaira, boldogan fogadta az unokák érkezését.
Az oktatással párhuzamosan dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia funkcionálanalízis szakosztályának vezetőjeként, majd az MTA Rényi Alfréd Kutatóintézetének munkatársa lett. Később az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen is oktatott professzorként.

Pályafutása során bejárta a világot, éveket töltött Németország, Japán, Olaszország és Belgium egyetemein; sorra publikálta cikkeit rangosabbnál rangosabb folyóiratokban, és kötött életre szóló barátságokat ezen kutatóhelyek neves tudósaival. Ezeket a kapcsolatokat azután is ápolta, hogy végül a Műegyetemen állapodott meg.
Kiemelkedő kutatási, oktatási és tudományszervező tevékenységéért az évtizedek során számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Ezek közül a két legjelentősebb a Szent-Györgyi Albert Díj 2009-ben és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje 2013-ban.

Petz Dénest a Műegyetem saját halottjának tekinti.

Forrás: BME TTK Matematika Intézet