Műegyetemi fejlesztéssel lehet személyre szabott a magyar e-ügyintézés

Elektronikus adminisztrációt segítő felület megtervezésében és kormányzati intézmények adatszolgáltatási együttműködésében vesznek részt a BME VIK informatikai szakemberei.

„A Műegyetem kiváló lehetőséget kapott egy nagyszabású informatikai kihívás megoldására, amelyhez minden intézményi tudás és tapasztalat adott” – vélekedtek Jankovits István, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Közigazgatási Informatikai Központjának igazgatója, valamint Szeberényi Imre, a VIK Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpontjának kutatás-fejlesztési igazgatóhelyettese arról a projektről, amelynek kereteiben az intézmény részt vállal egy csaknem 9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással megvalósuló állami fejlesztésben. A program célja egy egységes közigazgatási online felület kialakítása magánszemélyek és gazdasági társaságok részére a napi ügyeik elintézésére.

A Műegyetem – konzorciumi tagként – sikeresen pályázott a Széchenyi 2020 programon belül a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) felhívására. A BME a „Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások” című projektjavaslatot a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-vel, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel és az Idomsoft Zrt.-vel közösen nyújtotta be.

A 2018. decemberig tartó projekt célja, hogy mentesítse a magyar állampolgárokat a felesleges és a személyes jelenlétet igénylő ügyintézésétől, lerövidítse az ügykezelés idejét, elektronikusan is nyomon követhetővé tegye a folyamatot, továbbá naprakész adatokkal működő adatcserére ösztönözze a közigazgatás szereplőit, valamint az e-közigazgatási szolgáltatások felhasználóbarát felületét is az egyéni igényekre szabhatóvá teszik.

A programban Műegyetem oldaláról részt vesz: a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Közigazgatási és Informatikai Központja, Irányítástechnika és Informatika Tanszéke, valamint az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke.

„Valamennyi szolgáltatást jóval egyszerűbben: egy helyen, egy ügyintézési felületen és elektronikus formában érhetnek majd el a felhasználók” – érvelt Jankovits István, a program intézményi koordinátora a fejlesztés mellett, hozzátéve: azt várják, hogy idővel a magyarorszag.hu oldal helyett nyújt majd egy hatékonyabb, „egykapus” és korszerűbb megoldást. A rendszer az intézmények közötti közvetlen kommunikációval egyazon platformon köti össze az informatikai struktúrákat, így a különböző szervezetek nyilvántartásaiban tárolt adatok egy egyszerű lekérdezéssel elérhetővé válnak.

A projektet a 2016 januárjától hatályba lépett törvény (2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól – szerk.) hívta életre, amely kötelezővé teszi a nyilvántartást is vezető állami intézmények számára az információ forrásának meghatározását, ráadásul az egyes szervezetek közötti elektronikus kapcsolattartást is. A rendszer kiépítésére kezdetben 8,4 milliárd forintot szánt az állam, majd a feladatok és a programban rejlő lehetőségek bővülésével a fejlesztésekre fordítható költségvetés 9,9 milliárd forintra bővült. A BME két témakörben segíti a projektet, amelyre csaknem 900 millió forint hozzájárulást kapott.

Az egyik támogatott elem egy interoperabilitási regiszter (az adatforrások elektronikus nyilvántartásának rendszere – szerk.) kiépítése. Jankovits István kifejtette: „a Műegyetem fejlesztőcsapata első lépésként egy speciális információs térkép kialakítását vállalta, amely beazonosítja az információk forrását, továbbá megmutatja, hogy az egyes intézményi adatok elérhetők-e, és ha igen, hol, milyen formában és technológiával hívhatók elő közhitelesen. A térkép kezelésére alkalmas online gyűjtőszoftvert is készítünk az intézményeknek a bevitt adatok rögzítésére”. (Az információk, adatok felvétele, módosítása és törlése kizárólag jogszabály által erre feljogosított szerv által, jogszabályban rögzített eljárási rend szabályai szerint és az abban körvonalazott okiratok alapján történt, garantálva a nyilvántartás pontosságát, teljességét és megbízhatóságát – szerk.)

A műegyetemi informatikai csapat szakemberei az alkalmazás teljes életciklusában részt vállalnak: a specifikáció (követelményelemzés) megalkotásától kezdve az architektúra megtervezésén, kialakításán, a szoftver bevezetésén és oktatásán át egészen az online támogatásig. „Célunk, hogy a majdan kialakuló interoperábilis közigazgatási rendszer képes legyen a szükséges információkat a saját szerteágazó adatbázisaiból előhívni, így felesleges adatbekérésekkel, hiánypótlásokkal ne terheljük az állampolgárokat és a vállalatokat” – osztotta meg a projekt műegyetemi koordinátora a közigazgatás működési vízióját, amelyhez jelenleg egy fontos komponens fejlesztését végzik. A szoftver első verziójának tesztelése januárban kezdődött. „Már túl vagyunk a logikai és a fizikai tervezésen, végrehajtottuk az újításokat, és bővítjük a meglévő funkciókat” – vázolta az aktualitásokat, hozzátéve, hogy a programcsomagot a tesztek elvégzése után előreláthatólag márciusban adják át az állami hivataloknak. Ezzel megkezdődik a rendszer bevezetése és a megismertetése a felhasználókkal, amely várhatóan 2018 végéig tart.

A műegyetemi fejlesztés egyik kapcsolódó területe a rendszerben használt meghatározások definíciói közötti eltérések normalizálására koncentrál (például a nyugdíjas fogalom értelmezése többféle módon történhet: 65 év feletti személyek, vagy nyugellátásban részesülők, vagy olyan, még aktívan dolgozó személyek, akiknél megállapították a nyugdíj mértékét stb. – szerk.). A további rendszerfejlesztéssel szeretnénk elérni az alkalmazott közigazgatási fogalmak terminológiájának egységesítését, amely a BME szakemberei által kialakított programcsomag (adat- és iratmegnevezések jegyzéke) részeként valósulhat meg.

A nyertes projekt másik, Műegyetemet érintő részterülete a közigazgatási adatvagyon másodlagos hasznosítása. A témát a BME részéről Szeberényi Imre, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közigazgatási Informatikai Központjának kutatás-fejlesztési igazgatóhelyettese vezeti. Első lépésként a BME megvizsgálta, hogy milyen modell alapján lehet létrehozni egy közadatokat rendszerező portál-alkalmazást, továbbá elemezte, milyen motivációs vagy szabályozási tényezők ösztönözhetik az állami intézményeket egy olyan adatbázis létrehozására, amelyből kiindulva a későbbiekben a civil szféra és a közigazgatási hivatalok által használható applikációk is kifejleszthetők. Az egyetem informatikai szakembereinek javaslatát a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség is elfogadták, majd a modelljük felhasználásával az erre épülő portál-alkalmazás kialakítását bízták a csapatra. A fejlesztést a 2018 év első felében kezdik meg.

„Újszerű és szerteágazó információ-hasznosítási megoldások gyökere és kiindulópontja lehet az elgondolásunk” – vélekedett Jankovits István. A projektben a személyiségi jogokra és a közigazgatási értékekre „érzékeny” adatokat használnak fel, de mindenképp olyan módon hogy ezek „érzékenységeit” speciális eljárásokkal oldják fel (anonimizálás, aggregálás, stb.), egyebek mellett a gépjármű-nyilvántartásban szereplő információkat. „Különböző adatfeldolgozási módszerekkel ezekből az információkból akár más iparágak számára is hasznosítható elemzések nyerhetők ki: a gépjárműforgalmi engedélyekben szereplő adatokból következtetni lehet az autótulajdonosok korösszetételére, nemi megoszlására, a kedvelt autómárkákra, színekre, és az évjárat alapján megállapítható a forgalomban helyezett járművek korfája is” – ragadott ki néhány példát a másodlagos adathasznosításra, amelyből következtetni lehet például a hazai fizetőképes kereslet szokásaira.

Jankovits István bízik abban, hogy több élenjáró országhoz hasonlóan idővel létrejöhet Magyarországon a teljes körű elektronikus közigazgatás, valamint megvalósulhat az ehhez szükséges együttműködés az egyes hivatalok között. „A digitális jólét kívánalmának valóra válásához nemzetközileg is magas színvonalú csapatmunka szükséges. Az elképzelések támogatásának feltétele a politikai összefogás, az egyes területek közötti jogi harmonizáció, a szervezetek közös feladatvállalása, a szemantikai azonosság (egységes fogalomértelmezés), valamint a technológiai összetartás” – részletezte egy egységes és kiterjesztett elektronikus rendszer megteremtésének követelményeit. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar közigazgatás digitalizációja jelentősen felgyorsult az elmúlt években és továbbra is igyekszik lépést tartani a változásokkal a negyedik ipari forradalomban.

TZS - GI

Fotó: Takács Ildikó