Ragaszkodás a szabadság időtálló értékéhez

Kiállítással és új egyetemtörténeti füzet megjelentetésével emlékeztek a BME-n az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára.

„Március 15-e olyan magasztos történelmi eseménynek állít emléket, amely alapvetően befolyásolta az egész magyar nemzet gondolkodását és saját jövőjéhez való viszonyulását. A szabadság iránti vágy lángját újra és újra fel kell lobbantani, jelezve ragaszkodásunkat annak időtálló értékéhez. Ugyanígy a fejlődésre, modernizációra való igényünket is erősen meghatározzák az 1848/49-ben történtek, mivel ezt ígérte a Deák-kormány: szabadságot, és felzárkózást Európához. Ez a polgári Magyarország ígérete” – hangsúlyozta Krisztián Dávid, az Egyetemi Hallgatói Képviselet (EHK) elnöke a 7. Műegyetemi Levéltári Napon. Hozzátette: „a joghoz, az erkölcshöz vagy a szabad sajtóhoz való viszonyulásunkból sosem engedhetünk. 170 évvel a forradalom kitörését követően pedig észre kell vennünk, hogy ezeket az értékeket védeni nem lehet egymással marakodva. Ez is 1848 tanulsága: a magyarság ereje az összefogásban van”. 

Az ipartanodai hallgatók 1848. április 9-én kiadott 12 pontjáról szólva azt mondta: a mai műegyetemi diákok vezetőjeként hálával tartozik az elődöknek, hiszen a dokumentumban megfogalmazott kérések mára egytől-egyig teljesültek.

Az 1846-ban megnyílt József Ipartanoda a Műegyetem egyik legkorábbi jogelőd intézménye volt. Hallgatói rögtön csatlakoztak az 1848. március 15-én kitört forradalomhoz, 12 pontban foglalva össze követeléseiket.

Az oktatás szünetelt a szabadságharc idején, az intézet épületében pedig hadikórház működött. A diákok közül sokan jelentkeztek a honvédseregbe, miközben több tanár is részt vett a harcokban. 1849 novemberében indult újra a tanítás, több oktatót azonban elért a megtorlás: állásukat veszítették, Jubal Károly rajztanárt pedig ki is végezték (emléktáblája a központi épület aulájának egyik falán található – szerk.).

„Számos érdekes, ám még publikálatlan levéltári forrásunk található e témában, ezért mindenképpen szerettük volna ráirányítani az egyetem mai polgárainak figyelmét arra, mi történt 1848 tavaszán a BME elődintézményeiben. Emellett azt is felvillantjuk, hogyan zajlottak a későbbi egyetemi ünneplések a különböző történelmi időszakokban és politikai rendszerekben” – ismertette Batalka Krisztina levéltárvezető a rendezvényen. A témában Szögi László történész, címzetes egyetemi tanár, az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoportjának projektvezetője tartott előadást.

Március mérnökifjak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei és későbbi ünneplései a Műegyetemen címmel jelent meg az évfordulóra a csaknem két évtizede útjára indult Egyetemtörténeti Füzetek újabb része, amelyet szintén a levéltári napon vehettek először kézbe a résztvevők, az érdeklődők pedig a Könyvtárépületben vagy a BME Levéltárban juthatnak hozzá díjmentesen.

A részben a kiadványban is felhasznált levéltári ritkaságok még egy hónapig tekinthetők meg eredetiben is a Könyvtárépület aulájában nyílt kiállításon. Így az a tanulmányi kérvény, amelyet az 1848-as ipartanodai 12 pont egyik megfogalmazója vetett papírra, és amely az intézmény legelső, hallgató által írt és fennmaradt dokumentuma. A tárlat egészen az 1980-as évekig mutat be a március 15-i ünnepléshez kapcsolódó iratokat, számot tartva az egyetemi polgárok több generációjának érdeklődésére.

BK-GI

Fotó: Philip János, BME Levéltár